Hiába dominálnak az új lakáshiteleknél a kiszámítható, fix törlesztőrészletű konstrukciók, 70 százalékos az arányuk, a teljes lakossági hitelállományt tekintve azonban a rizikós, változó kamatozásúak vannak fölényben, 62 százalékát adják a piacnak.
Aki tehette, nem várta meg a lakásvásárlással az októberi lakáshitel-szigorítást, így tízéves rekordot döntöttek a négyzetméterárak. Mivel ezek a vevők már hiányozni fognak idén a piacról, az eladóknak mérsékelni kell majd az árakat.
A lakástakarékos konstrukcióban gyűjtők háromnegyede nem tudja, mibe fektesse majd a pénzét, a lakásfinanszírozási bizonytalanságok pedig a válság utáni óvatosság elillanásával párosulnak. Az államilag támogatott lakástakarék-pénztárak (ltp-k) hiányában sokan el sem kezdenek takarékoskodni, és az önrész összegyűjtése helyett inkább a személyi kölcsönök felé fordulnak.
A lakáshitel választásakor sokakat elcsábít a kedvező induló kamat és THM, de kérdés, hogy ezek meddig lesznek érvényesek? Gyakori ugyanis, hogy a kedvező kondíció feltételhez kötött, amit ha nem teljesít az adós, máris ugrik a kedvezmény. Ez pedig a futamidő végéig akár milliós pluszkiadást is jelenthet.
Nem csak a műszaki árucikkeknél, a hiteleknél is sokat spórolhatunk azzal, ha nem az első helyen "vásárolunk", hanem megversenyeztetjük az árakat.
A munkába lépő fiatalok 87%-a határozott idejű szerződéssel kezdte meg pályafutását tavaly Franciaországban, ahol ez valóságos forradalmat jelent a munkaerőpiacon.
A keddi Magyar Közlönyben jelent meg az erről szóló kormányrendelet.
Három év alatt megtriplázódtak a lakbérek, a közepes jövedelműek a fizetésük harmadát is elkölthetik a lakhatásra, a szegények pedig vagy eladósodnak, vagy botrányos állapotú lakásokba kényszerülnek. A csok sem segít sokat: a lakásárak jobban emelkednek, mint amekkora támogatást a legtöbben kérnek.
Ha az adós gyorsan átárazódó kölcsönt választ, akkor a havi vállalható törlesztője csak a harmadára rúghat, mint a múlt héten.
Óvatosabbak lettek az emberek, amikor hitelből vesznek lakást, de máshogy nem tudják megoldani a vásárlást.
Októbertől az MNB szigorítja a lakáshitelek felvételét. A változások célja, hogy a lakosság a biztonságosabb hiteleket válassza. Ezek azonban drágábbak, így az átlagos hitelfelvevő alacsonyabb hitelösszeget érhet el októbertől. Mi és hogyan változik? Gyakorlati tudnivalók 9+1 pontban a Bankmonitor szakértőitől.
Októbertől lépnek életbe a lakáshitelezésre vonatkozó szigorúbb, egyben a kockázatok mérséklését célzó szabályok. A 10 évnél hosszabb időre vagy a teljes futamidőre fix törlesztőrészletű lakáshiteleknél a havi törlesztés a nettó jövedelem 50 vagy 60 százalékát érheti el, a többi lakáshitelnél 25-40 százalék lesz a korlát.
Egy nőt, aki a helyszínen készült felvételek szerint rosszul lett, a rendőröknek kellett kivinniük a lakásból.
Januárban a változó kamatozású lakáshitelek aránya a teljes piacon belül még 32 százalékos volt, majd hónapról hónapra csökkent, és júniusban már csak 16 százalékot tett ki. A fix kamatozásúak között viszont alaposan körül kell nézni; nem mindegy, hogy havi 65 vagy 85 ezer forint a törlesztő.
Az elmúlt másfél hónapban komolyabb sajtóvisszhangot kapott, hogy drágulnak a lakáshitelek. Kevés szó esett azonban arról, hogy konkrétan mennyivel lett drágább a törlesztés. A változó kamatozású konstrukciók, vagy a fix kamatozásúak drágultak nagyobb mértékben? És egyáltalán: most már drágák lettek a lakáshitelek?
A lakásárak elmúlt években bekövetkezett emelkedése miatt megkétszereződött a hitelből ingatlant vásárlók aránya, míg az átlagos közvetített hitelösszeg a 2016-ban tapasztalt 8,7 millió forintról az idei év első hat hónapja során 10,3 millió forintra emelkedett – derül ki az Otthon Centrum Hitel Center legfrissebb adataiból. A szakértők szerint érdemes a mostani kedvező hitelezési kondíciókat kihasználni lakásvásárlásra, hiszen a kamatok emelkedésnek indulhatnak.
Idén májusában csúcsot döntött a felvett lakáshitelek mennyisége Magyarországon. Kérdés ugyanakkor, hogy meddig tart ez a lendület, hiszen egyrészt megkezdődött a kamatok lassú emelkedése, illetve októbertől szigorúbb szabályok lépnek életbe. A szakértő szerint az átlagember nem annyira tájékozott, hogy tudatosan időzítse az ingatlanvásárlását.
A változó kamatozású hiteleknél érezhető a törlesztőrészletek emelkedése.
A forint megingásával párhuzamosan a hitelkamatok is növekedtek az elmúlt két hónapban. Mit jelent ez, tényleg drágák lettek a hitelek? Az attól függ, hogy milyen távlatban keressük a választ.
Ha az új szabályok szerint egy átlagfizetéssel 20 éves futamidőre veszünk fel kölcsönt és a kamatokat 10 évig rögzítsük, akkor akár 16-17 millió forintos lakáshitelt kaphatunk. Ha viszont a 20 éves futamidejű kölcsönünk törlesztőrészletét maximum öt évre szeretnénk fixálni, akkor egy átlagfizetéssel csak 10 millió forintos hitelre lehetünk jogosultak.
