#lakhatás













Havi 111 ezer forintot költött egy átlagos magyar, mielőtt ideért a válság

Közel 9 százalékkal több pénzt költöttek a magyarok 2019-ben az egy évvel korábbinál, és ennek csak egy kisebb részét magyarázza a drágulás. A leggazdagabbak és legszegényebbek kiadásai közötti szakadék nagy, de változatlan maradt. Milliós viszont még mindig az a réteg, amelyik többet költ egy lakáshitel törlesztésére, mint bármi másra.




A Fundamenta túlélte, a szegények rosszul jártak: ez történt a lakástakarékok beszántása utáni két évben

Szinte napra pontosan két év telt el a lakástakarékok állami támogatását megszüntető törvény megszavazásától addig, hogy már csak egyetlen szereplő maradjon a piacon, amely új szerződéseket is kínál, nem csak a régiek után fizet. Két éve ilyenkor azt még nem értettük, miért rohannak a képviselők, most már sejtjük. Az is kiderült: a csokra valóban több pénzt ad a kormány, mint korábban a lakástakarékoknak, de ez az összeg nem jár mindenkinek, és sokkal kevesebb célra használható fel.



Egyre többen kockáztatnak nagyot a hitellel, hogy lakáshoz juthassanak

A 2008-as válság után több mint egy évtizeddel elkezdett csökkenni azoknak a szegényeknek az aránya, akik szinte minden pénzüket a lakhatásra költik, ám ekkor beütött az újabb krízis. Az MNB arra odafigyel, hogy ne lehessen kockázatos lakáshitelt felvenni annyira könnyen, úgyhogy sokan már személyi hitelből fizetik a lakást vagy épp a lakásbérlés kéthavi kaucióját. Ezekkel a témákkal is foglalkozik a Habitat for Humanity Magyarország 2020-as lakhatási jelentése, amelyet hétfő este mutattak be.