480 forintos üzemanyagárról döntött a kormány; kilencéves csúcsra emelkedett az infláció; rég nem látott mértékben növekszik a lakhatásra szánt állami támogatás összege, de még mindig a 2007-es szint alatt marad. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az elmúlt három évtized lakáspolitikai támogatásait hasonlította össze a Habitat for Humanity. Arra jutottak: a kormányok a lakhatási támogatást szinte mindig arra használták, hogy a gazdagabbak juthassanak saját lakáshoz, vállaljanak többen gyereket a lakhatásért. A lakásépítések állami támogatása azonban általában nem elég arra, hogy megfizethetőbb legyen az ingatlanvásárlás. A rezsicsökkentéssel sikerült elérni, hogy kevesebb családnak legyen tartozása, de a szegényebb háztartások negyede még így is felhalmozott rezsihátralékot.
A DK jelöltje szerint lakásfenntartási programra is szükség lenne.
Havi közel 90 ezer forintos albérlet-támogatást javasol majdnem minden 35 év alatti spanyol fiatalnak a spanyol kormány. A törvénytervezet értelmében annak járna támogatás, akinek havi jövedelme nem éri el a 700 ezer forintnak megfelelő eurót.
Tudósok egy csoportja létrehozott egy anyagot, amelyet akár az első marsi „téglának” is nevezhetnénk. Csakhogy ebben másfajta alkotóelemek vannak, mint az igazi téglában.
Vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni a szállók építésére és felújítására, visszatérítendő támogatást pedig a szükséges eszközök vásárlására.
Érzékenyen érinti a BME kollégistáit, hogy augusztus közepén szóltak nekik arról: a szorgalmi időszak első két hetében kollégiumi helyeiket kiadják a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra érkező zarándokoknak.
A bérek stagnálnak, az albérletárak viszont emelkednek.
A Boxabl 15 millió forintnyi dollárt kér az egy nap alatt felépíthető, mindennel felszerelt ingatlanokért.
Közel harmadával nagyobb a kínálat a keresletnél, a Duna House szerint mégsem igazán változnak az árak, sőt, a jobb lakások még drágulnak is.
Idén több albérletből válogathatnak a lakást kereső egyetemisták – az árak viszont így is emelkednek.
A harmadik legnagyobb drágulást az unióban Magyarországon figyelte meg az Eurostat. A lakbérek is nagyot nőttek 2010-hez képest.
Az állam az egyházakra testálja az egykori devizahitelesek egy csoportjának lakásügyét, miközben legszívesebben elherdálná azokat az ingatlanokat, amelyek a társadalom széles rétegeinek segítenek.
Az önkormányzati bérlakásokat érintő lakástörvény-módosítás parlamenti tárgyalásával egy időben szólaltak fel lakhatási szervezetek képviselői. A változtatást semmilyen formában nem tartják elfogadhatónak.
A civilek szerint tovább mélyíti az amúgy is egyre súlyosabb lakhatási válságot, ha elfogadja a parlament a privatizációról szóló törvényjavaslatot.
Átrendeződött a fővárosban lakást bérlők életkor szerinti megoszlása a koronavírus egy éve alatt.
Új módon próbálja enyhíteni a társadalom szélére sodródott emberek mindennapos problémáját Los Angeles: a város egy külön települést hozott létre a bajbajutottaknak, házakkal és közösségi térrel.
Párizs mellett Lyonban és Bordeaux-ban is tesztelik a módszert, amely segít érvényt szerezni a rövidtávú lakáskiadás önkormányzati kontrolljának.
A legdrágább piaci alapú bérlakások a budai várban vannak, de belvárosi árakkal lehet találkozni a XVI. kerület árpádföldi részén is.
Közel 9 százalékkal több pénzt költöttek a magyarok 2019-ben az egy évvel korábbinál, és ennek csak egy kisebb részét magyarázza a drágulás. A leggazdagabbak és legszegényebbek kiadásai közötti szakadék nagy, de változatlan maradt. Milliós viszont még mindig az a réteg, amelyik többet költ egy lakáshitel törlesztésére, mint bármi másra.
