A Pegasus-mémvonaton nincsen fék: itt az újabb adag kép
Ahogy várható volt, egyre nagyobb port kavar a Pegasus-ügy – és szintén nem meglepő, hogy egyre több digitális népművészt megihlet.
Ahogy várható volt, egyre nagyobb port kavar a Pegasus-ügy – és szintén nem meglepő, hogy egyre több digitális népművészt megihlet.
Orbán Balázs elmondta, amit fontosnak érzett, de aztán egy nem várt kérdésre is választ várt tőle Velkovics Vilmos.
A kormánybiztos angolul foglalta össze a kormány eddigi összes érvét a lehallgatási botrányban.
Azt még nem tudni, tényleg megfigyelték-e a francia elnököt és további 13 politikust.
A Miniszterelnökséget vezető miniszer szerint nem a kormány dönt arról, milyen eszközt használnak megfigyelésre.
Carine Kanimba mellett még 3500 ruandai állampolgárt hallgattak le.
A kormánypárti publicista ezzel reagálna a lehallgatási botrányra.
Érkezett feljelentés, de még vizsgálódnak.
A Pegasus-féle megfigyelési ügyben több beadvány is érkezett már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
Hamarosan egy harmadik érintett francia újságíró is az igazságszolgáltatáshoz fordul.
A kormányzati kommunikációs szakembereknél valamivel szorgalmasabban dolgoznak az internet népművészei a Pegasus-ügyben. Is.
Nem igényel felhasználói figyelmetlenséget a világraszóló megfigyelési botrányt kirobbantó Pegasus – a program a mobil tulajdonosának egyetlen mozdulata nélkül csempészhető be a telefonra. Ami ezután következik, az is figyelemreméltó: a kémszoftver olyannyira mindentudó, hogy több jogosultságot szerez magának a készüléken, mint amennyi a mobil használójának lehet.
Adrien Beauduint nem lepte meg, hogy megfigyelik. Szerinte az Orbán-rendszer nem törődik a jogszerűséggel.
A Pegasus gyártója ugyan nem árulta el, kik voltak a vevőik, de a Washington Post szerint a cég egy volt alkalmazottja megerősítette a magyar kormány érintettségét.
Az Amazon felhőszolgáltató platformját használta a Pegasus kémprogramot gyártó cég.
A Pegasus nevű szoftverhez kapcsolódó megfigyelési ügy kivizsgálása nem érdeke a kormányzatnak, de ha be is bizonyosodna a törvénytelenség, komoly jogi, pláne politikai következményei ennek aligha lennének – mondta Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója. A hvg.hu-nak adott interjújában arról is beszélt: a titkos információgyűjtés magyar szabályozásával több gond is van: túlságosan elnagyolt, hiányoznak garanciális szabályok, nincs érdemi jogorvoslati lehetőség, ráadásul sérti az emberi jogokat.
A belügyminiszter Szél Bernadett kérdésére reagált, és kész a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén is válaszolni, bár a Fidesz frakciója nem tartja indokoltnak annak összehívását.
Megengedhetetlen a Magyar Lapkiadók Egyesülete szerint, hogy állami szervek olyan módszerekkel végezzenek titkos lehallgatásokat, melyek sérthetik az Alaptörvényt is.
A miniszter szerint nem attól függ, hogy lehallgatnak-e valakit, hogy mi a foglalkozása, vagy a pártállása, hanem hogy veszélyt jelent-e az alkotmányos rendre. Ez azonban csak jogszabályban jól meghatározott módon történhet, amelyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága jogosult ellenőrizni.
India, Marokkó és Ruanda is feszülten válaszolt a riporterek kérdéseire, mindenhol tagadják az érintettséget a lehallgatási botrányban.