#másfélfok

Balogh Ádám Zhvg

Az áramimport nem kockázat, hanem a klímasemlegesség feltétele

Egyes szakértők és kormányzati stratégiai dokumentumok szerint is magas kitettséget és függőséget jelez, hogy Magyarország villamosenergia-importja az elmúlt évtizedben stabilan harminc százalék körül ingadozott. Az EU és így Magyarország által is célul tűzött 2050-es klímasemlegesség elérésének egyik feltétele azonban éppen annak a valóságot már régen nem fedő gondolkodásnak a meghaladása, hogy az országok szigetszerűen működnek az európai energiarendszerben, és minden időpillanatban vagy tetszőleges időhorizonton a belső keresletet belső kínálatból kell fedezni. A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.

Bart István - Muth Dániel Zhvg

Kvótákkal vadászná le az EU a legdurvább szennyezőket

Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. A tervekről várhatóan évekig tartó viták következnek a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése. Az ETS lényege, hogy CO2-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással.

Kis Anna Zhvg

Drágábbá és egészségtelenebbé teszi a teát a klímaváltozás

A klímaváltozás már most is számos teatermelő területen okoz nehézséget, a közeljövőben a terméshozam csökkenésével, és a kevesebb tea miatt magasabb árakkal kell számolnunk. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok megváltozása azonban nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is kihat: valószínűleg kevésbé ízletes teákra és arra kell számítani, hogy a teázás jótékony egészségügyi hatása csökken. Egyes területeken ezek a problémák már most jelentkeznek, amit öntözéssel és növényvédő szerek alkalmazásával igyekeznek orvosolni, de ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést, a tea, ahhoz képest, ahogyan megismerte az emberiség, biztosan meg fog változni.

Lehoczky Annamária Zhvg

Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik

A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.

Kis Anna Zhvg

Ötven nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években

Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez azonban nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is láthatunk.

Buzási Attila Zhvg

Egyetlen nagy mediterrán borvidék lesz Magyarországból

A század végére teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre. Aggodalomra ugyan lehet és van is ok, de még ne temessük a borászatot. Míg egyes borszőlők termelése sokkal bizonytalanabbá válik, a vörösborok esetében a minőség és a versenyképesség javulásával is lehet akár számolni. De ehhez is biztosan szükség lesz alkalmazkodásra, egyebek között új fajták bevonására, különböző klónok használatára, új dűlők kialakítására. A fogyasztóknak pedig azt kell megszokniuk, hogy nem várhatunk el konstans minőséget, ízélményt és mennyiséget a hazai borászoktól, miközben folyamatosan a fejük felett lebegnek az időjárási szélsőségekből adódó veszélyek és befolyásoló tényezők.

Massay-Kosubek Zoltán Zhvg

Hiába ítélte el az EU Bírósága Magyarországot, ettől nem lesz tisztább a levegő

Papíron Magyarország is elkötelezett, hogy csökkentse a túlságosan magas és halálos légszennyezettséget, azonban a valóságban ez nem történt meg. Az Európai Unió Bírósága ezért kötelezettségszegési eljárásban elítélte az országot, de vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés?

Lehoczky Annamária Gazdaság

Pénzügyileg is megérné a természetbe fektetni

A legfrissebb számítások szerint a természetalapú megoldásokkal a költséghatékony kibocsátás-csökkentések akár 37 százalékát is biztosíthatnánk 2030-ig ahhoz, hogy jó eséllyel 2 °C alatt tartsuk a század végére várható globális melegedés mértékét. És nem csak a környezetvédelemről van szó: a Világgazdasági Fórum becslése szerint a természetet előnyben részesítő megoldások 10 billió dolláros üzleti lehetőséget nyithatnak meg, és 2030-ig akár 395 millió munkahelyet teremthetnek.

Lehoczky Annamária Zhvg

Miért is baj az, ha már márciusban kinyílott a pitypang?

Rügyfakadás, virágzás, termésérés, lombhullás: mind évszakosan ismétlődő események, amelyeket a klímaváltozás egyre inkább felborít és a természetes rend felborulása súlyos következményekkel jár.

Kis Anna Zhvg

Súlyos aszályra kell felkészülnünk a száraz április után

Európa-szerte egyre súlyosabb az aszály, víz nélkül pedig nincs sem élet, sem élelmiszer, legalábbis olcsó, biztonságos és bőséges semmiképp. Az egyre hevesebb és gyakoribb esőzések pedig csak tovább rontanak a helyzeten.

Orbán: "Nekünk nem tűnik a törvény melegellenesnek, de ebben leginkább a melegek véleménye számít"

Orbán: "Nekünk nem tűnik a törvény melegellenesnek, de ebben leginkább a melegek véleménye számít"

Szokott külföldről rendelni? Júliustól új világ jön, extra díjakat kell fizetni

Szokott külföldről rendelni? Júliustól új világ jön, extra díjakat kell fizetni

Budapest díszpolgára lett Ráday Mihály városvédő

Budapest díszpolgára lett Ráday Mihály városvédő

Most az MTVA-tól húzott be többmilliárdos megbízást a 4iG

Most az MTVA-tól húzott be többmilliárdos megbízást a 4iG

Most bárki megveheti a CNN történelmi tudósításait

Most bárki megveheti a CNN történelmi tudósításait

Nőt elcsábító robot és nem feloszlott Beatles is van ebben a különleges regényben

Nőt elcsábító robot és nem feloszlott Beatles is van ebben a különleges regényben

Meglepte a világot a Fed, esnek a részvényárak

Meglepte a világot a Fed, esnek a részvényárak

Szombattól egy hónapig zárva lesz a Nyugati pályaudvar, szünetel a forgalom is

Szombattól egy hónapig zárva lesz a Nyugati pályaudvar, szünetel a forgalom is

A címlapról ajánljuk
Még több hír a VOLKSWAGEN támogatásával