#másfélfok

2021. június. 17. 10:50 Balogh Ádám Zhvg

Az áramimport nem kockázat, hanem a klímasemlegesség feltétele

Egyes szakértők és kormányzati stratégiai dokumentumok szerint is magas kitettséget és függőséget jelez, hogy Magyarország villamosenergia-importja az elmúlt évtizedben stabilan harminc százalék körül ingadozott. Az EU és így Magyarország által is célul tűzött 2050-es klímasemlegesség elérésének egyik feltétele azonban éppen annak a valóságot már régen nem fedő gondolkodásnak a meghaladása, hogy az országok szigetszerűen működnek az európai energiarendszerben, és minden időpillanatban vagy tetszőleges időhorizonton a belső keresletet belső kínálatból kell fedezni. A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.

2021. június. 15. 15:46 Bart István - Muth Dániel Zhvg

Kvótákkal vadászná le az EU a legdurvább szennyezőket

Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. A tervekről várhatóan évekig tartó viták következnek a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése. Az ETS lényege, hogy CO2-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással.

2021. május. 26. 09:41 Kis Anna Zhvg

Drágábbá és egészségtelenebbé teszi a teát a klímaváltozás

A klímaváltozás már most is számos teatermelő területen okoz nehézséget, a közeljövőben a terméshozam csökkenésével, és a kevesebb tea miatt magasabb árakkal kell számolnunk. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok megváltozása azonban nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is kihat: valószínűleg kevésbé ízletes teákra és arra kell számítani, hogy a teázás jótékony egészségügyi hatása csökken. Egyes területeken ezek a problémák már most jelentkeznek, amit öntözéssel és növényvédő szerek alkalmazásával igyekeznek orvosolni, de ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést, a tea, ahhoz képest, ahogyan megismerte az emberiség, biztosan meg fog változni.

2021. április. 21. 11:21 Lehoczky Annamária Zhvg

Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik

A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.

2021. április. 13. 10:02 Kis Anna Zhvg

Ötven nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években

Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez azonban nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is láthatunk.

2021. március. 10. 08:15 Buzási Attila Zhvg

Egyetlen nagy mediterrán borvidék lesz Magyarországból

A század végére teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre. Aggodalomra ugyan lehet és van is ok, de még ne temessük a borászatot. Míg egyes borszőlők termelése sokkal bizonytalanabbá válik, a vörösborok esetében a minőség és a versenyképesség javulásával is lehet akár számolni. De ehhez is biztosan szükség lesz alkalmazkodásra, egyebek között új fajták bevonására, különböző klónok használatára, új dűlők kialakítására. A fogyasztóknak pedig azt kell megszokniuk, hogy nem várhatunk el konstans minőséget, ízélményt és mennyiséget a hazai borászoktól, miközben folyamatosan a fejük felett lebegnek az időjárási szélsőségekből adódó veszélyek és befolyásoló tényezők.

2021. február. 22. 10:15 Massay-Kosubek Zoltán Zhvg

Hiába ítélte el az EU Bírósága Magyarországot, ettől nem lesz tisztább a levegő

Papíron Magyarország is elkötelezett, hogy csökkentse a túlságosan magas és halálos légszennyezettséget, azonban a valóságban ez nem történt meg. Az Európai Unió Bírósága ezért kötelezettségszegési eljárásban elítélte az országot, de vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés?

2021. január. 15. 12:20 Lehoczky Annamária Gazdaság

Pénzügyileg is megérné a természetbe fektetni

A legfrissebb számítások szerint a természetalapú megoldásokkal a költséghatékony kibocsátás-csökkentések akár 37 százalékát is biztosíthatnánk 2030-ig ahhoz, hogy jó eséllyel 2 °C alatt tartsuk a század végére várható globális melegedés mértékét. És nem csak a környezetvédelemről van szó: a Világgazdasági Fórum becslése szerint a természetet előnyben részesítő megoldások 10 billió dolláros üzleti lehetőséget nyithatnak meg, és 2030-ig akár 395 millió munkahelyet teremthetnek.

2020. szeptember. 21. 12:15 Lehoczky Annamária Zhvg

Nagyot vállalt az EU, de nem irreális, hogy 55 százalékkal csökkenjen a kibocsátás

Az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében ambiciózus vállalást tett: a korábbi 40 helyett 55 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Több ország az eddig előírtnál is nagyobb csökkentést vállalt – csak sajnos pont nem a legnagyobb kibocsátók.

2020. július. 15. 16:35 Lehoczky Annamária Zhvg

Miért is baj az, ha már márciusban kinyílott a pitypang?

Rügyfakadás, virágzás, termésérés, lombhullás: mind évszakosan ismétlődő események, amelyeket a klímaváltozás egyre inkább felborít és a természetes rend felborulása súlyos következményekkel jár.

2020. május. 13. 15:30 Kis Anna Zhvg

Súlyos aszályra kell felkészülnünk a száraz április után

Európa-szerte egyre súlyosabb az aszály, víz nélkül pedig nincs sem élet, sem élelmiszer, legalábbis olcsó, biztonságos és bőséges semmiképp. Az egyre hevesebb és gyakoribb esőzések pedig csak tovább rontanak a helyzeten.