Kiderült, melyik a legjobb növényitej-alternatíva a tehéntej helyett
A bizonytalanok és az egészségtudatosságra törekvők számára megfelelő alternatíva a zabital.
#másfélfok
Fél évszázad legsúlyosabb aszálya lehet az idei
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
Igen, jól érzi, régen tényleg nem voltak ennyire forró nyaraink
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Kiszámolták, mennyire fékezi a globális GDP-t, ha többet költünk a klímavédelemre
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
A világ nagyvárosainak csaknem egyharmada kimerítheti jelenlegi vízkészletét 2050-re
Az évszázad végére a Föld lakosságának háromnegyede lehet kitéve a szélsőséges hőség és páratartalom okozta életveszélyes éghajlati viszonyoknak.
Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás
Olyan kritikus jelentőségű iparágak cégeinek közel egyharmada került a magasan fenyegetett kategóriába az Európai Központi Bank stressz-tesztjén, mint a mezőgazdaság, bányászat, energetika és vízgazdálkodás
Már a közeljövőben 30–40 nappal megnőhet a 35 fok feletti csúcshőmérsékletű napok száma
A kukorica terméshozama 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén a felére csökkenhet.
Hőség és áradás: a jövőben az időjárási szélsőségek válhatnak az új normává
Az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője a változásoknak.
A magyar gazdák azért nem használnak okos megoldásokat, mert bizalmatlanok a technológiával szemben
Bár a mezőgazdaság fokozottan kitett a klímaváltozás negatív hatásainak, a gazdák csak egy része használ olyan okos megoldásokat, amelyek hozzájárulnak az ágazat fenntartható működéséhez.
Nem tudnának nyertest hirdetni a szakértők az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek klímavitájában
Nagyjából ugyanazon az állásponton vannak azok a szakértők és környezetvédelmi szervezetek, akik az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek csütörtök esti klímavitájának értékelésére kértünk fel. Nyertest senki nem tudna hirdetni. És sok konkrét megoldási javaslatot hiányolnak egyelőre a jelöltek klímapolitikájából.
Az idei négy hőhullámos nyár csak ízelítő volt Magyarországnak a klímaváltozásból
Egyre több lesz a forró nap, az aszály és az erdőtűz, eső pedig, ha esik, egyre inkább özönvízszerűen hullik le – többek között ezeket az időjárási forgatókönyveket jósolják Magyarországnak és a régiónak a klímaváltozás nyomán. A Másfélfok összeszedte, mire számíthatunk.
Nincs ésszerű magyarázat arra, miért mondunk le a szélenergiáról
Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.
Lassan végleg búcsút inthetünk a megszokott őszi tájaknak
Első pillantásra jó hírek tűnhet, hogy melegebb lett az ősz Magyarországon, de sok kedvezőtlen hatással járhat. Az, hogy eltűnik a megszokott őszi táj, csak egy ezek közül.
Az árvíz ellen sokszor többet érnek a természetalapú megoldások, mint a gátak
A folyók árterein a vízvisszatartás növelésével a gazdasági károk és az árvíz-kockázatnak kitett lakosság több mint 70 százalékkal csökkenthető lenne Európa-szerte, állapította meg az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tavalyi jelentése. Az elmúlt hét katasztrofális következményekkel járó európai árvizei keserű figyelmeztetést jelentenek az egyre több tudományos tanulmányban megerősített tényre: az éghajlati kockázatok, köztük az árvizekkel szembeni védekezésben a természetalapú megoldások óriási előrelépést jelenthetnek a hagyományos mérnöki megoldásként alkalmazott szürke infrastruktúrával szemben, számos járulékos hasznot hoznak, és a legtöbb esetben gazdaságilag is megéri ezeket alkalmazni.
Az áramimport nem kockázat, hanem a klímasemlegesség feltétele
Egyes szakértők és kormányzati stratégiai dokumentumok szerint is magas kitettséget és függőséget jelez, hogy Magyarország villamosenergia-importja az elmúlt évtizedben stabilan harminc százalék körül ingadozott. Az EU és így Magyarország által is célul tűzött 2050-es klímasemlegesség elérésének egyik feltétele azonban éppen annak a valóságot már régen nem fedő gondolkodásnak a meghaladása, hogy az országok szigetszerűen működnek az európai energiarendszerben, és minden időpillanatban vagy tetszőleges időhorizonton a belső keresletet belső kínálatból kell fedezni. A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.