Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
Ha a felperesek javára döntene a bíróság, akkor elrendelhetik, hogy a kormány igenis tegyen többet a kibocsátás csökkentése érdekében.
Áprilisban a régiónkba is megérkeznek a klímaperek, ugyanis elkezdődik a Declic civil szervezet által a román kormány ellen indított klímaper tárgyalása, amelyben nemcsak az elégtelen klímacélokat kérik számon, de pénzbüntetést is kiszabnának a cselekvés hiánya miatt Nicoale Ciucă miniszterelnökre, valamint a Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárcára – írja a Másfélfok.
A romániai felperesek szerint ugyanis a román hatóságok alkotmányos és uniós kötelezettségeket, valamint nemzetközi szerződéseket – pl. a Párizsi Megállapodást – sértették meg azáltal, hogy nem megfelelő a klímapolitikájuk. Ez pedig veszélyt jelent az állampolgárok biztonságára, a jogállamiságra és a környezetre nézve, aminek a román tisztviselők teljes mértékben tudatában vannak.
Azt kérik, hogy a bíróság kötelezze a román hatóságokat a Párizsi Megállapodásban foglalt célokkal összhangban levő konkrét és koherens éghajlatváltozási tervek végrehajtására, és szabjon ki pénzbírságot a román miniszterelnökre, valamint a környezetvédelmi és energiaügyi miniszterekre minden egyes tétlen nap után.
Egyre több országot fognak perbe, amiért azok felelősségükhöz mérten nem tesznek meg mindent a klímaválság megfékezésére, és ezzel olyan alapvető emberi jogokat is sértenek, mint például az egészséghez és az élethez való jog, ezért egyre gyakrabban alkalmaznak emberi jogi törvényeket és jogorvoslatokat az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak kezelésére.
A 2015-ös Párizsi Megállapodás óta megduplázódott a klímaperek száma, és mára több mint 2200 éghajlatváltozással kapcsolatos peres ügyet tartanak nyilván. Ezekben jellemzően egy államot, vagy egy nagyobb kibocsátót (pl. olajvállalatot) perel valaki a szigorúbb szabályozás és az érdemi kibocsátás-csökkentés érdekében. Ahogy arról korábban írtunk, portugál fiatalok az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mert álláspontjuk szerint az elégtelen cselekvés az életüket is veszélyezteti vagy megrövidíti. Az ügyek jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróság előtt vannak, a 17-tagú testület jelenleg mérlegeli döntéseit, eredmény csak jövőre várható.
Ha a felperesek javára döntene a bíróság, akkor elrendelhetik, hogy a kormányok igenis tegyenek többet a kibocsátás csökkentése érdekében, és ez az ítélet jogilag kötelező erejű lenne.
Nincs hatalmuk felettünk.
Fenntartanák a nyomást Oroszországon és szembemennének Trumppal is.
Az oroszok novemberben vettek célba egy munkácsi elektromos alállomást.
A DW szerint a jövő évi választási kampány fő témája lehet Ukrajna.
Ráadásul az elmúlt évekkel ellentétben a környező országokban is sokkal jobban érdekelte az embereket, hogy mi történik Magyarországon a Pride-dal.
Sok tanár éppen egyetlen ponttal csúszott le a kiemelkedő kategóriába sorolásról.