Megtalálták Magyarország legöregebb fekete gólyáját
A több mint húsz éves madár egymaga sokat tett a faj magyarországi fennmaradásáért.
A több mint húsz éves madár egymaga sokat tett a faj magyarországi fennmaradásáért.
A fészküket az emberektől is védő ausztrál szarkák csak nagy ritkán okoznak komolyabb bajt, azonban minden évben problémát jelent, hogy az emberek bosszúból madarakat ölnek.
Úgy tűnik, megmenekül az új-zélandi takahe madár, mely az emberi tevékenység miatt sodródott a kihalás szélére, és most emberi segítséggel menekülhet meg.
Korábban több halálos baleset is történt amiatt, mert a repülőgépek hajtóművei véletlenül beszippantottak madarakat. Manapság már ennyire drasztikus következményei nincsenek a jelenségnek, viszont komoly károkat okoz, akár milliárdos nagyságrendben is, ahogyan azt az augusztus 20-án megrongálódott honvédségi teherszállító gép esetében is láthattuk.
„Teljesen alábecsültük azt, amire a madarak repülés közben képesek. Úgy kéne tekintenünk rájuk, mint tollas majmokra, mivel hihetetlen képességekkel rendelkeznek” – mondja Auguste Von Bayern, a Max Planck Madártani Intézet szakértője a Madarak (Birds) című dokumentumsorozatban, amely pénteken debütál hazánkban.
„Ez igazából nagyon vicces” – még a kutatókat is meglepte, hogy a szarkák és a varjak egyes esetben miből építenek fészket maguknak. Történetesen az ellenük bevetett tüskékből és hálókból, és nem is akármilyen célra.
A papagájfélék közé tartozó keák különbséget tudnak tenni az ismerős és az ismeretlen arcok között – írják a Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatói egy frissen megjelent tanulmányukban.
Nem a madárinfluenza, hanem az El Nino éghajlati jelenség miatt felmelegedett csendes-óceáni áramlatok következményei okozhatták több száz madár pusztulását Mexikó csendes-óceáni partvidékén – közölte a mexikói kormány helyi idő szerint csütörtökön.
A madár megsérült, de szerencsére jó vége lett a történetnek.
Rekordszámú fiókája született a kihalás fenyegette, Darwin légykapójaként emlegetett élénkpiros királygébicsfélének a galápagosi Santa Cruz-szigeten, ahol már csak 15 felnőtt pár fészkel.
Német kutatók megerősítettek egy több mint 80 éves feltételezést: a madarak is képesek követni „divatirányzatokat”.
A Norvég Sarkkutató Intézet tudósai szerint a 2021/2022-es költési időszakban az átlagosan 20–200 ezer helyett alig három-négy fészket találtak az Antarktiszon.
A cég olyan szerkezeteket szerelt fel, amelyek megakadályozzák, hogy a madarak áramütést szenvedjenek.
Az utasszállító repülőgépek döntő többsége fehér színű. Hogy miért éppen erre esett a választás, annak több oka is van.
Úgy tűnik, az Angry Birds (dühös madarak) immár nem csupán játék: egyre stresszesebbé és agresszívebbé válik egy verébfaj is, a közlekedési zajok hatására.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nagy téli madárles címmel országos madárszámlálásra hívja a lakosságot december 28. és 30. között.
Skót és amerikai kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a papagájok képesek szándékosan videóhívást indítani csak azért, hogy ne érezzék magukat magányosnak. A hívás során még a viselkedésük is megváltozik.
Afrikai országokból szállítanak egzotikus madárfajtákat jellemzően nyugat-európai célállomásokra, illegálisan. A csempészek útvonalának egyik legfontosabb pontja a szerb–magyar határ. A megszerezhető profit igen csábító, miközben a hatóságok sok esetben korruptak, de a szállított állatok felismeréséhez sincs megfelelő ismeretük.
Battonyán is kimutatták a kórokozó jelenlétét egy kacsatelepen.
A tarka rigótimália idősebb nőstény példányai valamivel alacsonyabb eredményt értek el egy, a kognitív képességeiket felmérő teszten, miközben hasonló a hím egyedeknél nem volt tetten érhető.