A szokásostól eltérően az uniós törvényhozás nem általában a magyar jogállamiságról tartott vitát, hanem kifejezetten csak a Pride betiltását célzó jogszabálymódosításról. Az EU soros elnökségét képviseletében Adam Szlapka lengyel miniszter azzal kezdte mondandóját, hogy

A jogállamiság és az alapvető jogok közös európai értékek, közös felelőssége minden tagállamnak az előmozdításuk EU-n belül és kívül.

Jelezte, hogy a magyar jogállamisággal a tagállamok Tanácsa is foglalkozott január végén, de ismét napirendre veszik a 7-es cikk szerinti eljárást május 27-én. Michael McGrath demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztos aggályosnak tartja a gyülekezési törvénnyel kapcsolatos módosításokat, felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban nincs helye a diszkriminációnak. Azt is elmondta, hogy a Bizottság felszólította Magyarországot, hozzon létre a civilek számára biztonságos teret, mert jelenleg zsugorodik ez a mozgástér, miközben a munkájuk a magyar emberek előnyére válik.

McGrath az egyéb problémák között felsorolta, hogy fenyegetések tapasztalhatók a médiapluralizmus terén, említette az állami reklámok átláthatatlanságát és a közszolgálati média befolyásolását.

Az EU a szabadság és az egyenlőség uniója, mindenki azt szerethet, akit akar és úgy élhet, ahogy akar

– jelentette ki az ír biztos. Hozzátette, hogy az új törvény békés demonstrációkat is megakadályozhat, ráadásul arcfelismerő technológia alkalmazását is lehetővé teszi – ennek kiértékelése a Bizottság részéről folyamatban van. Emlékeztetett, hogy a gyermekvédelmi törvény pedofilokat a melegekkel összemosó módosításai miatt jelenleg is per folyik az Európai Bíróságon Magyarországgal szemben, amelyhez már beavatkozóként már 16 tagállam és az Európai Parlament jelezte részvételi szándékát.

Az Európai Néppárt nevében Tarr Zoltán, a Tisza Párt képviselője szólalt fel.

A miniszterelnök és köre félti a hatalmát, a korrupcióval összeszedett vagyonát. Ezért egyre durvább döntéseket és intézkedéseket hoz – mint az elmúlt hetek jogszabályváltozásai. Az állampárt módosítja az alaptörvényt, a gyermekvédelem egyébként nemes, de esetükben álságos érdekére hivatkozva

– mondta Tarr. Ugyanakkor szerinte az emberek már fel merik vállalni, hogy elegük van, s úgy zárta beszédét, hogy “a változás elkerülhetetlen”. Molnár Csaba, a szociáldemokrata frakció szónoka szerint a Pride betiltása mocskos homofóbia.

Megint létrejött a magyar jobboldali pártok fura koalíciója. Cinkosak a gyalázatban. Vannak akik lelkesen, egymásra licitálva, mint a Fidesz és a Mi Hazánk. És vannak, akik sunnyogva, lapítva, bujkálva, mellébeszélve – ezek a néppárti frakcióban ülő Tisza Párt tagjai

– mondott oda mindenkinek Molnár Csaba. Őt követte a Patrióták Európáért frakció szónoka, Deutsch Tamás, aki azzal indította mondandóját, hogy Európát ellepték az illegális migránsok, versenyképesség romokban, szankciók miatt egekben az infláció és a munkanélküliség. De

a magyar demokrácia és jogállam, köszöni szépen, jól van.

Deutsch kijelentette hogy a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődésének elsőbbséget kell élveznie, tüntetni pedig egyébként szabad Magyarországon. A liberális Fabienne Keller és más képviselők is arra kérték a tagállamokat, hogy függesszék fel Magyarország szavazati jogát a Tanácsban. A magyar jogállamiság EP-s jelentéstevője, a holland zöldpárti Tineke Strik hangsúlyozta, hogy autoritárius rendőrállammá vált a magyar állam, kérte az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyenek további lépéseket,

állítsák le Orbánt, ne engedjék meg, hogy továbbra is blokkolja és túszként tartsa fogva az EU-t a magyar miniszterelnök.

A szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája csoport a Mi Hazánk képviselőjét, Borvendég Zsuzsannát kérte meg az álláspontjuk ismertetésére. Borvendég szerint a Pride-ot lehet tiltani, mert eltérő szexuális devianciát népszerűsít.

Kérjük a magyar kormányt, hogy legyen következetesebb és még határozottabban védje meg a magyar gyerekeket

– mondta a szónok. A magyar ügyekkel gyakran és behatóan foglalkozó német zöldpárti képviselő, Daniel Freund azt mondta, hogy Orbán akárhányszor elvesz egy jogot a magyaroktól, a lopásokról akarja elterelni a figyelmet.

14 milliárd eurót zsebelt be, most a választásokat igyekszik ellopni.

– tette hozzá. Felszólalt az az olasz Ilaria Salis baloldali képviselő, aki Magyarországon hosszú időt töltött börtönben, előzetes letartóztatáson, mert az ügyészség szerint társaival szélsőjobboldaliaknak vélt személyeket bántalmazott. Képviselővé választása óta azonban mentelmi jog illeti meg, amelynek felfüggesztése folyamatban van.

A jogállam Magyarországon romokban hever, de a nemzetközi jog polgári szabadságjogok semmibe vétele olyan pont, ahonnan nincs visszaút.

– fogalmazott Salis és hozzátette: “a fasizmust le fogjuk győzni”. A vitában nem várt támogatója akadt a magyar jogszabálynak és Orbán Viktornak a román szélsőjobboldali Diana Iovanovici Șoșoacă személyében. Vele ellentétben pedig több képviselő is bejelentette, hogy ott lesznek a júniusi budapesti meleg büszkeség menetén.

A lengyel néppárti Michał Wawrykiewicz szerint “elérkezett a magyar tavasz Magyarországra is, a magyaroknak elegük van a drasztikus autokráciából, a propagandából és a kleptokráciából”. Evin Incir svéd szociáldemokrata képviselő pedig Orbán Viktort a talibán afgán vezetőkhöz és az iráni terroristákhoz hasonlította.

A fideszes László András azonban úgy vélte, hogy a diszkriminációmentesség garantált Magyarországon, viszont a kormány nem engedi kitenni a gyerekeket a szexuális propagandának. Egyúttal megkérte a képviselőket, hogy ne szóljanak bele a magyar ügyekbe, mert a Fidesz sem teszi ezt más országok esetében. Dávid Dóra, a Tisza Párt képviselője pedig azt mondta, hogy ők a magyar érdekeket védik ellentétben a kormánnyal, “akik nem a gyermekeket védik, hanem saját hatalmukat”. Majd utalt Molnár Csaba felszólalására és ezt mondta:

Arra számítottam, hogy a Fidesz fog minket jobban támadni, de meglepetésemre az óellenzék jobban beleszállt a rendszerváltó Tiszába, mint a Fidesz. Ezek szerint nemcsak a Fidesz, hanem a DK sem akar rendszerváltást.

A gyülekezési törvénnyel kapcsolatos fejleményekhez tartozik, hogy Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a magyar Országgyűlés elnökének címzett levelében arra kéri a parlamenti képviselőket, hogy vizsgálják felül a gyülekezési jogról szóló törvény módosítását. Arra is sürgeti őket, hogy tartózkodjanak a folyamatban lévő alkotmánymódosítások és egyéb olyan módosítások elfogadásától, amelyeknek az emberi jogi normákkal való összeegyeztethetősége aggályos. A biztos figyelmeztet, hogy az LMBTI-egyenlőséget népszerűsítő békés rendezvények betiltása sérti a gyülekezési szabadsághoz való jogot és aggodalmát fejezi ki továbbá a rendőrség azon jogával kapcsolatban, hogy arcfelismerő technológiát használjon a gyülekezéseken résztvevők azonosítására.

Emellett aggasztónak tartja azt a módosítást, amely alkotmányos alapokra helyezné a nemek törvényes elismerésének tilalmát, ami ellentmond Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke szerinti kötelezettségeinek, és figyelmen kívül hagyja az interszexuális emberek valóságát és a nemi identitás sokszínűségét. Végezetül sajnálatát fejezi ki egy olyan módosító javaslat miatt, amely a nemi identitást kivenné az egyenlő bánásmódról szóló törvényben szereplő védett tulajdonságok kifejezett listájából.