#második világháború




„Ha nem azt gondolnám, szerencsém volt, hanem hogy Isten kiválasztott, nagy bajban lennék”

Hogy nő fel egy ember gyerekkor nélkül? Tova Friedman még csecsemő volt, amikor kitört a második világháború, első élményeit a gettóban szerezte, kisgyerekként már megismerte az auschwitzi haláltábort, de túlélte, és most azt mondja: ha engedné, hogy elhatalmasodjon rajta a sötétség, azzal Hitler nyerne, azt pedig nem fogja engedni. Interjú a holokauszt egyik legfiatalabb túlélőjével.






„A legsokkolóbb történetek mindig az igazak voltak”

Új filmsorozat készült, amelynek ugyan szerepel a címében Anne Frank, ezúttal mégis csak mellékszereplő a világháború leghíresebb naplóját író, tragikus sorsú kamaszlány. Az Anne Frank bújtatója sokkal több történetet akar ennél elmesélni, és az alkotók a sorozat amszterdami premierjén, ahol a hvg.hu is interjúkat készíthetett velük, elmondták: ma, az Ukrajna elleni háború és az autoriter politikusok korában nagyon fontos lenne ezekről a témákról beszélni.








„Velem minden rendben. Munkatáborban dolgozom." Leveleken át a halálba

A levelek olykor a történelem legszemélyesebb, legintimebb mozaikjainak bizonyulnak. Tükrözik a feladó és a címzett viszonyát a korhoz, és a kor hatását rájuk és a kapcsolatukra. A náci ideológia térhódítását, majd pusztítását pont ezen a kommunikációs csatornán keresztül mutatja be két nemrég megjelent könyv. Míg az egyik fikciós, irodalmi vádirat a nácizmus ellen, a másik a valóságot kutató munka eredménye, és egyben szívszorító lenyomata az emberi kapcsolatoknak egy embertelen korból.




Megtörhető egy nép ellenállása a hátország pusztításával?

Az ukrán infrastruktúra és más polgári célpontok elleni orosz rakéta- és dróntámadások egyik fontos célja a lakosság moráljának rombolása. Természetesen senki nem örül annak, ha rakétázzák az otthonát, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire vált be ez a stratégia a történelemben, azaz, rá lehet-e kényszeríteni egy népet pusztán bombázással a kapitulációra?


A tollforgató sóbálvány - 100 éve született Kurt Vonnegut

Elmegy tőle a kedvünk az élettől, és megjön. A végtelen pesszimizmusától és mizantrópiájától elmegy, az ellenállhatatlan humorától megjön. Keserű írót nehéz olvasni. De Vonnegutot, a legkeserűbbet könnyű. Nála szórakoztatóbban és teljesebben senki nem foszt meg minket az emberi létezéshez kötött illúzióinktól. Sokat írt, és mindig azzal a meggyőződéssel, hogy nincs értelme írni. „A butaság meleg baráti szövetségben egyesíti az embereket. Ilyen körülmények között mi értelme lehet a szavaknak?” - nyilatkozta. Így udvarolt az olvasóinak. Száz éve született, 1922. november 11-én.