A magyarországi holokauszt és bori munkaszolgálatosok tragikus történetének egyik legsötétebb napja, amikor több száz magyar zsidót mészároltak le a bácskai Cservenka téglagyárában.
A levelek olykor a történelem legszemélyesebb, legintimebb mozaikjainak bizonyulnak. Tükrözik a feladó és a címzett viszonyát a korhoz, és a kor hatását rájuk és a kapcsolatukra. A náci ideológia térhódítását, majd pusztítását pont ezen a kommunikációs csatornán keresztül mutatja be két nemrég megjelent könyv. Míg az egyik fikciós, irodalmi vádirat a nácizmus ellen, a másik a valóságot kutató munka eredménye, és egyben szívszorító lenyomata az emberi kapcsolatoknak egy embertelen korból.
Az áldozatok és bűnösök utáni kérlelhetetlen kutatásunkat rendszerint a múlt sínyli meg a legjobban.
A lódzi háznál talált nagy értékű leletegyüttes többsége ezüstözött, és a helyi múzeumban helyezik majd el őket.
Az ukrán infrastruktúra és más polgári célpontok elleni orosz rakéta- és dróntámadások egyik fontos célja a lakosság moráljának rombolása. Természetesen senki nem örül annak, ha rakétázzák az otthonát, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire vált be ez a stratégia a történelemben, azaz, rá lehet-e kényszeríteni egy népet pusztán bombázással a kapitulációra?
Elmegy tőle a kedvünk az élettől, és megjön. A végtelen pesszimizmusától és mizantrópiájától elmegy, az ellenállhatatlan humorától megjön. Keserű írót nehéz olvasni. De Vonnegutot, a legkeserűbbet könnyű. Nála szórakoztatóbban és teljesebben senki nem foszt meg minket az emberi létezéshez kötött illúzióinktól. Sokat írt, és mindig azzal a meggyőződéssel, hogy nincs értelme írni. „A butaság meleg baráti szövetségben egyesíti az embereket. Ilyen körülmények között mi értelme lehet a szavaknak?” - nyilatkozta. Így udvarolt az olvasóinak. Száz éve született, 1922. november 11-én.
Egy frissen megjelent tanulmányban arra világítanak rá tengerkutatók, hogy az elsüllyedt hajók is komoly károkat képesek okozni a vízi élővilág számára.
Az I. és a II. világháború idején elsüllyesztett hajóroncsokban akár 20 millió tonna kőolaj is lehet. De nem ez az egyetlen anyag, ami veszélyt jelent a környezetre.
A ma 70 éves orosz elnök gondolkodására és tetteire ha mentséget nem is, de magyarázatot kínálhat a gyerekkora. A gyerekkori barátok és az életrajzírók olyan meghatározó évekről beszélnek, amelyek nyomot hagytak a testtartásában, abban, ahogy a bizalmat, a lojalitást és az árulást kezeli, vagy épp a szlengben, amit használ. Putyin már gyerekként megtanulta, hogy akinek hatalma van, annak igaza is van, hogy a meglévő hierarchiákat csak erőszakkal lehet megváltoztatni, hogy csak az erő számít, és a hatalom zéró összegű játszma. És már húsz évvel ezelőtt is figyelmeztetett: egy utcai huligánt senki ne merjen sarokba szorítani.
Dénes Gábor Bélyeges sereg című filmje 1993-ban készült, három férfi történetét és életútját mutatja be.
Kosztyó Gyula történész „érintetlen”, vagyis eddig még nem kutatott levéltári forrásokat is felhasználva készítette el elemzését, melyet a Századok folyóirat publikált.
A bomba hatástalanítása hétfőn zajlik, erre az időre pedig lezárják a környéket. A korlátozás több lakóházat érint, és megváltozik a közösségi közlekedés is.
A második világháborús jóvátételi követelés felemlegetése valójában belpolitikai kérdés, írja a német lap. A legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szénája nem áll jól egy évvel a választások előtt, a gazdaság legatyásodott, az ország elszigetelődött Európában.
A szerbiai Prahovo mellett tucatnyi robbanószerekkel megpakolt, elsüllyedt német hajó vált láthatóvá.
A brit kormány bombabiztossá tett óvóhelye éppen a világháború elejére készült el. Innen beszélt Winston Churchill Roosevelt amerikai elnökkel, itt dolgozott a brit vezérkar is. Ma egy számos különleges relikviával teli kiállítás tekinthető meg itt.
Zamárdiban a hetes út mentén a családi házak szokványos sorát meglepő látvány váltja fel, égnek meredő őrtorony, világháborús ágyú és mindenféle militáriák díszelegnek a szárazságtól kornyadozó virágok mellett egy kertben. Világháborúk múzeuma, hirdeti a kapun a felirat.
Az Egyetem utcában találtak egy szovjet légibombát. A hatástalanítás idejére a környéket kiürítik, illetve lezárják.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutattuk ezekben a hetekben.
Tíz történész válaszol a II. világháborúval kapcsolatos megannyi kérdésre a Napvilág Kiadó kötetében.
A második világháború kirobbantásáért a nyugati nagyhatalmak, de még a lengyelek is felelősek. Ukrajnában most a törzsökös orosz földek visszaszerzése folyik. Néhány állítás abból, ahogyan Vlagyimir Putyin a történelmet láttatni akarja.
