#második világháború

Árva gyermek a vészkorszakban – hogyan lett Kisneufeldből Vitray Tamás?

Kevesen tudják, hogy a ma 92 éves televíziós ikon, Vitray Tamás holokauszttúlélő, egyik nagymamáján kívül minden közeli rokonát elvesztette a vészkorszakban. 12 évesen árva gyermekként sodródva, a nyilasok elől rejtőzve, pincékben bujkálva menekült meg. Mi a kapcsolat a felnőtt döntéseket hozó gyerek és a későbbi médiasztár között? Milyen képességeket hasznosított bujkálás közben? Van-e rokonság Kisneufeld és a Sorstalanság Köves Gyurija között? Hogyan tudósít hányattatásairól Vitray Kiképzés című memoárjában?





Szerencsétlenség a szerencsében – a Hitler elleni Stauffenberg-merénylet valószínűtlen fordulatai

1944. július 20-án, éppen 80 évvel ezelőtt Brandt ezredes kicsit arrébb rúgta Claus von Stauffenberg gróf aktatáskáját. Ezért nem ölte meg a benne lapuló bomba Adolf Hitlert. Ezért tartott tovább a háború, ezért halt meg pár millióval több ember és pusztult el még jó néhány város. Nincsenek egyértelmű életek. A mártírok között is kevés a bűntelen. Stauffenberg gróf sem volt az.


Hitler esete igazolja, ha nem állítják meg időben az agresszort, később már nem is lehet

A nyugati hatalmak – élükön Anglia – hiszékenysége, érdektelensége, rossz helyzetértékelése és a hatalmas vérveszteséggel lezárult első világháború után egy újabb elkerülésének a vágya mind ahhoz vezetett, hogy Hitler minden határt átlépjen – átvitt értelemben és a valóságban is. Erre a történelmi helyzetre is utalt újraválasztása előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, amikor a Putyin orosz elnöknél is járt Orbán Viktor “békemisszióját” bírálta. Megbékítési politikának nevezte azt, azzal a kifejezéssel – appeasement –, amellyel Neville Chamberlain brit miniszterelnök végzetesnek bizonyult 1938-as próbálkozását illetik Hitlerrel. Az EU és Orbán jelenlegi konfliktusa miatt újraközöljük két évvel ezelőtti cikkünket Chamberlain kudarcáról.


Hősök vagy gonosztevők? Erwin Rommel, Hitler nagyravágyó kedvence, aki magasra tört, és a mélybe zuhant

Sorozatunk rendhagyó részében a normandiai partraszállás 80. évfordulójára való tekintettel kilépünk a magyar történelem keretei közül és a második világháború legendás német hadvezérét mutatjuk be. Ki volt Erwin Rommel? Zseniális hadvezér vagy „csupán” a második világháború legjobb hadosztályparancsnoka? Német mintakatona vagy náciellenes összeesküvő, esetleg ezek egyike sem, hanem csak törtető karrierista? Alábbi írásunkban egyebek között ezeket a kérdéseket is körbejárjuk.



Megelőzhető kudarc vagy szükségszerű vereség – így nézett ki a D-nap a németek szemszögéből

Hogy érhette a németeket ennyire készületlenül a normandiai támadás, amikor pontosan tudták, hogy 1944 nyarán kísérletet fognak tenni rá a szövetségesek? Milyen ellentétek feszültek egymásnak a német hadvezetésen belül a partraszállás elleni védelemmel kapcsolatosan? Milyen erőforrásokkal rendelkeztek a szövetségesek tervének megakadályozásához? Van-e felelőse a vereségnek?







Élő halottak voltak azok is, akik még lélegeztek – hogyan lehet túlélni három koncentrációs tábort?

A fiatal holland Wim Aloserijt 1943-ban felkapta a történelem forgószele, és a poklok poklába repítette. Holland és németországi koncentrációs táborokat is megjárva látta, hogy semmi biztosíték nem volt arra, hogy aki emberként ment bele ebbe a történelmi darálóba, az emberként is jön ki belőle. Ő elképesztő erővel ragaszkodott nemcsak ahhoz, hogy túlélje a borzalmakat, hanem ahhoz is, hogy közben ember maradjon. A történetét évtizedekkel később tudta csak elmesélni. De elmesélte.


Eddig nem látott fotókat közölt a brit titkosszolgálat a Colossusról – ez az a számítógép, amelynek kulcsszerepe lehetett a II. világháború lezárásában

A 2000-es évek elejéig titkos volt annak a számítógéptípusnak a létezése, melynek első példányát 1944-ben állította üzembe Nagy-Britannia. A háttérben azonban nagy hatása lehetett annak a tíz darabnak, melyek mindegyike azon dolgozott, hogy a szakemberek feltörhessék az ellenség titkosított kommunikációját.