Orbán Viktor a gazdasági évadnyitón beszélt a jövőképről, Matolcsy György viszont a parlamentben szállt bele a miniszterelnökbe, az infláció pedig szinte észrevehetetlen ütemben, de lassulni kezdett. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Megújult hévvel zajlik a vita az infláció kezeléséről a jegybank elnöke és a kormány tagjai között, a gazdasági évnyitó pedig még az MKIK elnökének is alkalmat adott arra, hogy beleszálljon Matolcsy Györgybe. De ki fogja végül letörni az inflációt?
Ha Matolcsy György volt Orbán Viktor jobb keze, most Nagy Márton legalábbis a bal. Kérdés, tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal, bár azt észre kellett vennie, ahogy odacsap. Békülékeny kézfogásra momentán nincs remény.
Miért építünk gázerőművet orosz gázhoz? Örülhetünk-e annak, hogy csökkent az infláció? Meg lehet-e enni a GDP-t? És vannak-e egyáltalán gazdasági céljaink? Podcastban válaszoltunk az elmúlt napok gazdasági kérdéseire.
2022-ben javult ugyan az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, összege viszont folyó áron a GDP 12 százalékával ugrott meg, ami a kamatterhek jelentős növekedésével jár.
A jegybankelnök szerdán a parlamentben kritizálta a kormányt, a pénzügyminiszter ugyanezen a napon egy interjúban szúrt oda Matolcsy Györgynek.
A jegybankelnök újabb kemény, kormánykritikus beszédet tartott a parlamentben.
Konszolidáció, unortodox gazdaságélénkítés és nagyon is ortodox szigor: mozgalmas tíz éven van túl a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank. Matolcsy maga pedig egy sor botrányon.
A tudományos műhely legnagyobb sztárja a világ 1452. legjobb egyetemén végzett, de jól menedzseli magát és otthonosan mozog illiberális környezetben.
Azok a kormányközeli üzletemberek húznának hasznot a háztartások pénzét forgató befektetési alapok menedzseléséből is, akik a saját vagyonukat titkos magántőkealapokra bízzák.
Matolcsy György már nem lektorál havi 700 ezerért, de hatalmas vagyona lett.
Felbomlott a háború utáni hatalmi egyensúly és az osztálykompromisszum, káosz és tragédia jött helyette. A közjót az egyénektől, a kis közösségektől, és nem az államtól kell várni – mondta Tamás Gáspár Miklós néhány hete, a HVG-nek adott utolsó interjújában. Azt mondta, Magyarországon kitört a téboly és Orbánnak nincs hatalma. Az interjú újraközlésével emlékezünk a most elhunyt filozófusra.
A jegybank elnöke érzékelte, hogy a kormánykommunikáció lassan őt próbálja felelőssé tenni a magyar gazdasági bajokért, holott a főbb döntéseket a kormány hozta és nem ő.
Legyen inkább magas, elhúzódó infláció, mint recesszió – ez az üzenete a 2023-as büdzsé rendeleti módosításának. Amelynek fő nyertese maga az állam, miközben soha nem látott összegbe kerül a rezsicsökkentés nevű rögeszme látszatának az óvása.
Az eredményekről nem nyilatkoztak, de arról igen, hogy miért van szükség egy második cégvezetőre is a kiadónál.
A Költségvetési Tanácsot vezető Kovács Árpád szerint a jegybankelnök is véleményezte a kormány tervezetét, de megvan az oka, hogy miért nem írta alá.
Matolcsynak visszaszólt, az oroszpártiság vádját megpróbálta lesöpörni Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Az állami intézmények számai módszertani eltérések miatt különböznek, de egyik sem olyan pontos, mint a vásárlói módszertan, amely az árcédulákra nézve lövi be a drágulás mértékét.
Az alacsony termelékenység, a helyettesítő termékek árának emelése, a verseny kiiktatása és így tovább: az MNB közzétette azokat a számításait, amelyek alapján Matolcsy György a múlt héten arról beszélt, az árstopok önmagukban 3–4 százalékponttal járultak hozzá a dráguláshoz.
