És akkor a szájkarate lett a magyar gazdaságpolitika új csodafegyvere

Szakmai ellentétek már eddig is voltak a kormány és az MNB között, de most sikerült szintet lépni. Matolcsy György – ki tudja, talán megharagudva amiatt, hogy a fideszes felügyelőbizottság sokkal nagyobb befolyást kapna az MNB és a jegybanki alapítványok felett – arról beszélt, hogy Nagy Mártont 2020-ban az alkalmatlansága miatt kellett kitenni az MNB-ből. Az egykor jegybanki alelnök, ma már miniszter, és Matolcsy pártfogoltjaként előretörő, de ma már vele legendásan rossz viszonyt ápoló Nagy erre azt mondta, hogy „hála Istennek” ma már nem Matolcsy a főnöke. Erre aztán a miniszterelnök sajtófőnöke is közbeszólt, elmondva, hogy Orbán Viktor szerint a jegybank függetlensége szent és sérthetetlen. A forintot egyébként vadul rángatták eközben, de még a vita másnapján is, így öthavi mélypontra került.

Az MNB a héten gyorsított a kamatvágás ütemén, az eddigi 0,75 helyett 1 százalékpontot vágott. (Egy hónapja a Nemzetgazdasági Minisztérium referenciakamat-váltási ötlete is keresztbe tett a kamatcsökkentés gyorsításának, most már nem volt ilyen akadály.) A döntést követő sajtótájékoztatón Virág Barnabás MNB-alelnök is üzent Nagy Mártonnak és a kormánynak, igaz, ő szakmai alapon: mint mondta, teljesen fölösleges még több ingyen pénzzel próbálni élénkíteni a gazdaságot és így pörgetni az inflációt, nem a forráshiány a cégek problémája. Azt mindenesetre láttuk a KSH most kiadott 2023-as számain, hogy a vállalatok nagyon visszafogták a kiadásaikat, hét éve nem volt ennyire nagy zuhanás a beruházásokban.

Már hónapok óta működnie kellene az egykori OPNI helyére megálmodott nemzetközi elitiskolának, de a másfél évtizede omladozó, jelenlegi állapotában használhatatlan épületnek még a felújítása sem kezdődött el. Pedig a kormány 3,5 milliárd forint juttatást ítélt meg a Közép-európai Oktatási Alapítványnak az elitiskola létesítésére, ehhez képest már tízéves csúszásról is lehet hallani.

Azt pedig nem is lehet tudni tudni, mennyit költött a szervezet az ingatlanra. Közérdekű adatigénylésünkre az a válasz érkezett, hogy erről nincs nyilvántartás. Hiába kértünk más közérdekű adatot is, lényegében csak az alapítvány nevét, címét és e-mail-címét tudtuk meg a válaszból.

Megkapták az első pályázók a visszajelzést, ki vehet részt a Napenergia Plusz programban. A kormány 75 milliárd forintot oszt ki 15 háztartás között, hogy energiatárolókkal kombinált napelemes rendszert telepíthessenek. Az első kifizetéseket a tavaszra ígérik.

Fazekas István

Odáig, hogy pályázatot is beadjanak, egyelőre feleannyian jutottak el, mint ahányra pénz van. Azt pedig Ámon Ada, a Főváros Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője elemezte kérdésünkre, hogy jól költik-e el ezt a 75 milliárdot: az egyes háztartások elvileg jól járhatnak, de az összképet illetően vannak még kérdések.

A hét képe: az EU régióinak GDP-je – ezúttal is a Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és az Észak-Alföld került be az unió húsz legszegényebbje közé.

Eurostat

Lemondott elnöki tisztéről a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságában Bogsch Erik, aki 1992 és 2017 között volt a cég vezérigazgatója. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy megmaradtunk függetlennek” – mondta a vállalat éves eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. Ahol az is kiderült, hogy tavaly a Richter rekorderedményt ért el, annak ellenére, hogy az orosz rubel sokat gyengült tavaly.

És ha már gyógyszeripar: egy kormányrendelettel megcsinálják a Nemzeti Dohánybolt után a Nemzeti Patikákat is, egy központi szervezet végzi 2025 januárjától a kórházak gyógyszerellátását. Ez patikákat is nyithat majd, a normál követelmények teljesítése nélkül. Miközben a gyógyszer-nagykereskedőknek amúgy tilos gyógyszertárat üzemeltetniük.

Megnéztük, mekkora üzlet lehet ez, és arra jutottunk, hogy bár jelentős forgalmat bonyolíthat, aki elnyeri a koncessziót, de a vényköteles gyógyszereken elérhető árrés minimális. A koncesszort – biztosan az egyik nagy patikahálózat lesz – azonban nagy versenyelőnyhöz juttatják a lazább speciális szabályok.

Túry Gergely

Nagy tesztet indított el Németország, 45 cég részvételével próbálják ki, működik-e a négynapos munkahét. Ott most egyébként is vannak bajok a munkaerőpiacon, egyre komolyabb a munkaerőhiány, ezen is segíthet az, ha a több pihenőnaptól megnő a dolgozók elégedettsége és produktivitása.

Persze nem fekete-fehér ez a kérdés sem: ahol eddig kipróbálták a négynapos munkahetet, ott kevesebb betegszabadságot kellett kiadni, és csökkent a dolgozók körében a szorongás, valamint az alvászavar aránya, de sok cég nem talált rá a megoldásra, hogyan lehet rövidebbre vágni a munkahetet, ahogy az sem látszik még, hogy a négy munkanap feszítettebbé válása nem árt-e.

A kétezer forintos lélektani határ alá esett a sajt ára, ez a fele annak, amennyibe tavaly ilyenkor került. A hvg.hu havi bevásárlókosara egy kicsit olcsóbban jön most ki, mint egy hónappal ezelőtt, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig látványos az ár esése.

Reviczky Zsolt

Megnéztük azt is, hogy mi történt azoknak a termékeknek az árával, amelyek nem is túl régen még az árstop alá tartoztak. Komoly hullámzások jöttek azóta, hogy eltörölték az árstopot, azonban ez mostanra lassan lecsillapodott. A 2021. októberihez viszonyítva, amelyet aztán kötelező árszintnek határoztak meg, mostanra nagyjából 10 százalékkal nőtt a hét alaptermék ára. Újdonságot talán majd még az hozhat, hogy elindult a zsugorfláció elleni kötelező kampány - ha más nem, legalább a plakátok látványosak lesznek.

Elindult az új bérlet- és kedvezményrendszer. Arról, hogy pontosan milyen lesz az elszámolás a főváros és az állam között, még csak később lesz végleges döntés, Lázár János mindenesetre elmondta, hogy milyen ajánlatot tesznek a fővárosnak: a Budapest-bérletekből érkező bevételt 28-72, a Pest megyei bérletek bevételét pedig 44-56 százalék arányban osztják majd meg.

Túry Gergely

A közlekedés másik nagy híre az, hogy visszatér Budapestre az Uber, de nem is akárhogy, hanem a Főtaxival együttműködve, miután évekkel ezelőtt épp a taxisok fúrták az Ubert. Ráadásul nem magánautóként, hanem sárga taxiként, és szó sem lesz dinamikus árazásról.

Borítóképünkön Nagy Márton és Matolcsy György beszélgetése 2018-ban. Fotó: MTI/Soós Lajos