Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő területen.
Kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás is lesz 2024-es választási évben. Mindez egy szakmai konferencián derült ki, ahol ízekre szedték a szakmai szervezetek a kormány által augusztus végén az Európai Bizottságnak benyújtott REPowerEU-s terveket.
Már csak jövőre csatlakozhatnak ismét a hálózathoz az új háztartási napelemes rendszerek, de lesznek területek, ahol még akkor sem. Már azt is sejteni lehet, mennyiért veszi át majd tőlük az áramot a szolgáltató, ha bevezetik a bruttó elszámolást, legalábbis az alapján,amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter árult el a kormányszóvivői tájékoztatón.
Az erkélyeken is egyre több a napelem, de vajon megéri-e hosszú távon? – teszi fel a kérdést a német közszolgálati Deutsche Welle, amely arról is beszámol, hogy már csak két uniós államban nem engedélyezik ezt: Magyarországon és Belgiumban.
A szintetikus üzemanyagok sokat segíthetnek a régivágású hajtásláncú modellek életben tartásában.
Az összesen igényelt 121,5 milliárd forintnyi összegnek valamivel több mint ezredrészéről nincs még döntés, a bő 35 ezerből csak 40 pályázó vár még a sorára. A kifizetések is zajlanak, a teljes összeg bő negyedét már folyósították.
Van mód az éves elszámolásra minden, már meglévő beruházás esetében, sőt azoknál is, akik igényüket szeptember 7-ig benyújtották, de lesz egy határidő is, amíg meg kell valósítsák ehhez. A többiek már bruttó elszámolásba kerülnek majd.
Arra kérte a Fidesz frakcióvezetője az energetikai minisztériumtól, hogy ne vezessék ki az éves szaldóelszámolást a már meglévő háztartási napelemes rendszerek esetében. A tárca jelezte, hogy érdemben vizsgálják a kérést.
Maga Kocsis Máté szólította fel Lantos Csaba energiaügyi minisztert arra, hogy ne változtassák meg a háztartási napelemes rendszerekkel már rendelkezők éves szaldóelszámolását. Szerinte ez nem fair, és megpróbálta Brüsszelre is ráfogni.
Beküldte az Európai Bizottságnak az uniós helyreállítási alap energetikai fejezetére vonatkozó terveit a kormány. Azt várják, hogy ettől majd nő az energiaszuverenitás, de nem látni, hogy a terv javítását célzó civil javaslatokat érdemben megfontolták volna.
Az kérik az energiaügyi minisztertől, hogy aki eddig éves szaldó elszámolásban volt, ebben is maradhasson a 10 éves türelmi idő végéig. Sokan attól tartanak, hogy az elszámolási rendszer év végi átalakításával nem fog megtérülni a beruházásuk.
Éles kritikákat váltott ki a háztartási napelemes rendszerek elszámolásának átalakítását érintő kormányzati terv. Van, aki attól tart, hogy nem éri majd meg megújulókba fektetni a családoknak, hiszen a napelemes otthonok gazdái jövőre végleg búcsút mondhatnak a nullás éves számláknak. A kormányzat azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy lesz még finomhangolás és igenis meg fogja érni, de azt még nem árulták el, pontosan hogyan.
Németország egykori afrikai gyarmatán szélturbina rendszert terveznek az Atlanti-óceán partján, ahol hatalmas napelempark is termeli majd az energiát. A Der Spiegel tudósítói a helyszínen néztek utána, mennyire reális a nagy német hidrogénprogram Namíbiában, megéri-e sok milliárd dollárt beruházni zöld energiába oly távol Európától?
A NASA kutatói négy évtizeddel ezelőtt dolgozták ki a nikkel-hidrogén akkumulátort, amit a Nemzetközi Űrállomás és a Hubble űrteleszkóp is használ. Egy amerikai cég állítja, megfizethető formában, földi alkalmazásra dolgozta át a technológiát.
Eredetileg páramérő eszközt akartak építeni az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói, ám az egyik diák elfelejtette bedugni a készüléket a konnektorba. Az viszont ennek ellenére is működött.
Kína 2022 júliusában kezdte el megépíteni a Kela erőművet, amely a minap elért teljes kapacitásával üzemeltetve évente 2 milliárd kWh elektromos áramot termelhet.
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
Különösebb faxni nélkül lehet módosítani a napelemes és fűtéskorszerűsítéses pályázatok műszaki tartalmát – bizonyos határok között. A lépés felér egy beismeréssel: annyira elhúzódott az elbírálás és az elnyert támogatások folyósítása, hogy az érintettek közül csak kevesen tudják beszerezni pontosan azokat az eszközöket, amik a szerződésben szerepelnek, vagy tartani az eredeti költségtervet.
A geotermikus energia hasznosításába nagy olajmultik is beszállnak. Egyre gyakrabban áramot termelnek a föld hőjéből.
Április végén könnyített a kormányzat a napelemes pályázatok lebonyolításán: júliustól jelentősen egyszerűsödik a projektek adminisztrációja és elszámolása, de az érintettek szerint elkéstek vele, és más fontos kérdéseket is tisztázni kellene. Azok persze örülhetnek, akik a lassú elbírálás okozta csúszás, a mostani változásokig nehézkes adminisztráció, az emelkedő költségek és a majdani elszámolással és a rendszerek hálózati visszatáplálásával kapcsolatos bizonytalanságok ellenére mégis kitartottak. Van olyan cég, ahol három pályázóból csak ketten maradtak.
