Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"8af91842-591e-4432-bcc9-69d0183b4deb","c_author":"Hamvay Péter","category":"itthon","description":"Politikai támogatás nélkül is létezik az Akadémia varázshatalma – mondta Freund Tamás MTA-elnök a testület ünnepi közgyűlésén, mire Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter jelezte, a tudomány terén is csak azt kell támogatnia az államnak, ami a magyar érdeket szolgálja.","shortLead":"Politikai támogatás nélkül is létezik az Akadémia varázshatalma – mondta Freund Tamás MTA-elnök a testület ünnepi...","id":"20250505_Pengevaltas-akademia-unnepi-kozgyulesen-Freund-odaszurt-Hanko-visszavagott-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8af91842-591e-4432-bcc9-69d0183b4deb.jpg","index":0,"item":"acff330e-905f-4da4-afe9-569f9a843a30","keywords":null,"link":"/itthon/20250505_Pengevaltas-akademia-unnepi-kozgyulesen-Freund-odaszurt-Hanko-visszavagott-ebx","timestamp":"2025. május. 05. 15:23","title":"Pengeváltás az Akadémia ünnepi közgyűlésén: Freund odaszúrt, Hankó visszavágott","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c3ced2ad-b298-446a-9aea-95451ad265c3","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A Google véletlenül idő előtt közzétette azt a bejegyzését, ami az Android új dizájnnyelvét mutatta be. Bár azóta már törölte az írást, ennyi is elég volt, hogy kiszivárogjon néhány érdekes részlet.","shortLead":"A Google véletlenül idő előtt közzétette azt a bejegyzését, ami az Android új dizájnnyelvét mutatta be. Bár azóta már...","id":"20250506_google-android-dizajnnyelv-material-design-3-exprerssive-android-kinezete","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c3ced2ad-b298-446a-9aea-95451ad265c3.jpg","index":0,"item":"c7828e9d-0971-47f3-8d6e-a1c1f0d053ed","keywords":null,"link":"/tudomany/20250506_google-android-dizajnnyelv-material-design-3-exprerssive-android-kinezete","timestamp":"2025. május. 06. 10:03","title":"Kiszivárgott képeken látni, hogyan néz majd ki az új Android","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8d9d2603-4722-4f27-8b13-b51f7d509dc4","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Napi 3600 felvételt készít a SPHEREx űrtávcső, melynek a teljes neve és a feladata is igen komplex, de fontos kérdésekre szolgálhat válasszal.","shortLead":"Napi 3600 felvételt készít a SPHEREx űrtávcső, melynek a teljes neve és a feladata is igen komplex, de fontos...","id":"20250505_nasa-teleszkop-bekapcsolas-spherex-univerzum-felfedezese","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8d9d2603-4722-4f27-8b13-b51f7d509dc4.jpg","index":0,"item":"e1b368c5-ec1d-4e33-9c9a-000d4669d50f","keywords":null,"link":"/tudomany/20250505_nasa-teleszkop-bekapcsolas-spherex-univerzum-felfedezese","timestamp":"2025. május. 05. 15:11","title":"Bekapcsolta a NASA az űrtávcsövet, ami feltárhatja az univerzum titkait","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ebf6f16c-ee93-4877-9097-343aad586906","c_author":"HVG","category":"kkv","description":"Windisch László szerint nem vizsgálják a Tisza Pártot. Az MNB-botrányról azt mondta, az azt kirobbantó jelentésük nem a miniszterelnök megrendelésére készült, a jegybanki ügy egyik kulcsfordulatáról pedig azt, hogy ennyire szakmaiatlan, döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon látott.","shortLead":"Windisch László szerint nem vizsgálják a Tisza Pártot. Az MNB-botrányról azt mondta, az azt kirobbantó jelentésük nem...","id":"20250505_ASZ-Windisch-Laszlo-MNB-botrany-Matolcsy-Gyorgy-Magyar-Peter-Tisza-Part","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ebf6f16c-ee93-4877-9097-343aad586906.jpg","index":0,"item":"8d0f1288-45a2-405f-b57e-daf43aa07577","keywords":null,"link":"/kkv/20250505_ASZ-Windisch-Laszlo-MNB-botrany-Matolcsy-Gyorgy-Magyar-Peter-Tisza-Part","timestamp":"2025. május. 05. 10:50","title":"ÁSZ-elnök: egy szó sem igaz abból, amit Magyar Péter állít","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3abbe3fc-1716-457f-b43d-05ffe9aeadbe","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Egy bérelt autóval menekülhetett el a helyszínről, de egyelőre se a járművet, se a bűncselekményhez használt fegyvert nem találja a rendőrség. ","shortLead":"Egy bérelt autóval menekülhetett el a helyszínről, de egyelőre se a járművet, se a bűncselekményhez használt fegyvert...","id":"20250504_Hajtovadaszat-Ausztria-magyar-ferfi-gyilkossag-Salzburg","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3abbe3fc-1716-457f-b43d-05ffe9aeadbe.jpg","index":0,"item":"19b8ffd8-5f86-4b46-ba6c-2a777b865e3c","keywords":null,"link":"/vilag/20250504_Hajtovadaszat-Ausztria-magyar-ferfi-gyilkossag-Salzburg","timestamp":"2025. május. 04. 21:18","title":"Hajtóvadászat indult egy magyar férfi ellen Ausztriában, akit volt barátnőjének megölésével gyanúsítanak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"31c5c890-c90f-4ba7-9d85-8356ba8a39c3","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Fokozódik a „Signal-gate” az Egyesült Államokban, miután kiderült: egy hackernek szinte ujjgyakorlat volt feltörni a kormányzati körökben használatos üzenetküldő alkalmazást.","shortLead":"Fokozódik a „Signal-gate” az Egyesült Államokban, miután kiderült: egy hackernek szinte ujjgyakorlat volt feltörni...","id":"20250506_mike-waltz-volt-nemzetbiztonsagi-tanacsado-modositott-signal-alkalmazas-telemessage-hackeles","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/31c5c890-c90f-4ba7-9d85-8356ba8a39c3.jpg","index":0,"item":"8f6018e3-32ab-45c8-8c46-7592e9beb3aa","keywords":null,"link":"/tudomany/20250506_mike-waltz-volt-nemzetbiztonsagi-tanacsado-modositott-signal-alkalmazas-telemessage-hackeles","timestamp":"2025. május. 06. 09:07","title":"15 perc alatt feltörte egy hacker azt a Signal-klónt, amit Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója használ","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b05e214c-9f25-4f05-a411-ab8bc36f4500","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Az amerikai elnök elmondása szerint csak tudatosan szórakozott az „álhírmédiával”, amikor korábban a három ciklusról beszélt.","shortLead":"Az amerikai elnök elmondása szerint csak tudatosan szórakozott az „álhírmédiával”, amikor korábban a három...","id":"20250504_Trump-most-epp-megsem-szamol-egy-harmadik-elnoki-ciklussal","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b05e214c-9f25-4f05-a411-ab8bc36f4500.jpg","index":0,"item":"efdacf5c-5705-454f-94b6-8f2f796abe7a","keywords":null,"link":"/vilag/20250504_Trump-most-epp-megsem-szamol-egy-harmadik-elnoki-ciklussal","timestamp":"2025. május. 04. 18:40","title":"Trump mégsem vágna bele egy harmadik elnöki ciklusba","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a30d9d61-e834-4cf4-9367-8fa53cec3203","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Az izraeli férfit a lengyel hatóságok keresték.","shortLead":"Az izraeli férfit a lengyel hatóságok keresték.","id":"20250506_rendorseg-budapest-elfogas-nemzetkozi-bunszervezet-vezetoje","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a30d9d61-e834-4cf4-9367-8fa53cec3203.jpg","index":0,"item":"c54d8278-6c0e-42ad-9cd8-9f14773eb3c8","keywords":null,"link":"/itthon/20250506_rendorseg-budapest-elfogas-nemzetkozi-bunszervezet-vezetoje","timestamp":"2025. május. 06. 09:10","title":"Budapest belvárosában fogták el egy nemzetközi bűnszervezet vezetőjét – videó","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Mementó: Rothschildék óriásbankja elbukik, beüt a krach Magyarországon
szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1931. május közepén jelentette be fizetésképtelenségét a legnagyobb osztrák pénzintézet, a Monarchia szinte összes utódállamában jelentős érdekeltségekkel rendelkező Creditanstalt. A Rothschildok bankjának bukása pusztító hatással volt az egész kelet-közép-európai gazdaságra, köztük Magyarországra is, ahol hamarosan az akkor éppen tízéves fennállását ünneplő Bethlen-kormánynak is le kellett mondania.
Mementó-sorozatunk mostani részeiben azt vizsgáljuk meg, milyen körülmények között érte az 1929-es világgazdasági válság Magyarországot. Térségünkben már mutatkoztak jelek a gazdasági problémákra 1930-ban is, de az igazi „krach” csak egy évvel később ütött be. Ekkor bukott el az osztrák Creditanstalt pénzintézet, amely addig a Rothschildokhoz tartozott, és amelyet osztrák állami segítséggel kellett életben tartani a válság miatt.
Egy optimista pesti lap - és a szomorú valóság
A Pesti Hírlap 1931. május 12-ei számában még optimistán arról írt, hogy „az Osztrák Nemzeti Bank, az osztrák állam és a Rothschild-házak egyesült erejével elhárították a vezető intézet válságát”. A cikk azonban már ekkor kitért arra, hogy a Creditanstalt megmentéséhez az osztrák állam segítsége kellett, márpedig az osztrákoknak elég bajuk lesz az Ausztria iparának kétharmadát ellenőrző hitelintézet ottani tevékenységének koordinálásával.
1929-es felvétel a nagy gazdasági világválság idejéből
Így várhatóan aligha fognak foglalkozni a Creditanstalt más országokban – így Magyarországon is – birtokolt részesedéseivel – vélte a jó üzleti kapcsolatokkal rendelkező magyar újság. Ez így is lett. Amint azt Romsics Ignác írja a Magyarország története a XX. században című kötetében, „az európai csődök nyomán a külföldi hitelezők minden felmondható hitelt visszavontak”, a Magyar Nemzeti Bank 200 millió pengő értékű aranyat és devizát fizetett ki néhány hónap alatt. Emiatt az érc- és devizakészletek kimerültek, ezért 1931. július 13-án háromnapos bankzárlatot rendelt el a Bethlen-kormány, maga a miniszterelnök pedig augusztus 18-án benyújtotta a lemondását.
Százmilliós veszteséget becsültek, egymilliárd lett a végszámla
A Creditanstalt egyébként 1931. május 11-én volt kénytelen fizetésképtelenségét bejelenteni, ami példátlan hitelválsághoz vezetett térségünkben. (Erről sorozatunk második részében részletesen szó esik majd.) Az osztrák állam ugyanakkor a Rothschild családdal összefogva megmentette a bankot, amely köztulajdonba került, és később, 1934-ben egyesítették egy másik pénzintézettel, Creditanstalt-Bankverein néven.
Bethlen István
Az osztrák állam százmillió schillinget költött 1931 májusában a bank feltőkésítésére, a Rothschildok pedig 30 milliót adtak, annyit, amennyit az Osztrák Nemzeti Bank is beletett a bukott pénzintézetbe. Végül azonban csaknem egymilliárd schillingjébe került Ausztriának a Creditanstalt szanálása 1933-ig, ami miatt adókat emeltek és megkurtították a köztisztviselők bérét.
A Pesti Hírlap magyarázata a bukásra
A Pest Hírlap ezt május 12-ei számában másképp világította meg: „A legnagyobb és legtekintélyesebb bécsi pénzintézet nehézségeiről és elhárított válságáról számolnak be alábbi híreink, melyek szenzációt fognak kelteni a világ minden tájékán. Nem kisebb szenzációt, mint aminőt keltett néhány héttel ezelőtt az osztrák-német vámuniós terv. Nem sejtették a nagyhatalmak, hogy Ausztria oly kétségbeejtőnek érezte a maga gazdasági helyzetét, hogy menekvést kellett keresni mostani helyzetéből, ha nem lehet más irányban, hát Németország felé. A Creditanstalt nehézségei némi illusztrációval szolgálnak azok számára, akik a világpolitikát csinálják. Mert ez az intézet nem afféle konjunkturális alakulás volt, amelyet az első szélvész elsodort, hanem a legnagyobb óvatossággal, a legősibb tradícióval vezetett hatalmas intézménye volt a Habsburg-birodalmaknak, amely mindent kibírt volna, ha a békeszerződések lehetetlen helyzet elé nem állítják.”
A Pesti Hírlap tehát Trianonra, illetve az osztrákokkal és németekkel kötött más első világháború utáni Párizs környéki békékre hárítja a felelősséget az 1931-es válságért. A lap nem foglalkozott azzal, hogy a nagy gazdasági világválság (1929-33) a világháború győztes államaiban, így az Egyesült Államokban már csaknem két éve pusztított ekkor.
Kire sújtott le valójában a válság?
Gazdaságtörténészek véleménye szerint a válság a leggyorsabban fejlődő országokat, az USA-t és Németországot sújtották a leginkább. Ezzel szemben a hagyományos ipari és kereskedelmi hatalmak, Anglia és Franciaország valamivel kisebb veszteségeket szenvedtek el. Tehát nem aszerint sújtott le a válság, hogy ki nyert és ki veszített a háborúban.
Az is megfontolandó, hogy az 1931 elején világszerte hevesen vitatott, és a Pesti Hírlap által a Creditanstalt bukása kapcsán sokat emlegetett német-osztrák vámuniós terv megkönnyítette volna-e az osztrák ipar talpraállítását. Mármint hogy így a Creditanstalt iparvállalatokban „bennragadt” befektetései megmenthetők lettek volna-e. (Az USA sokkal nagyobb és egységesebb piacán is cégek, bankok tömegei mentek ekkoriban tönkre, ez tehát nem feltétlenül függött össze a kisebb-nagyobb országhatárokkal.)
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az első világháború utáni békék valóban szétzilálták a gazdasági kapcsolatokat Kelet-Közép-Európában (is). Az új határok egyben új akadályokat jelentettek a kereskedelem és az ipar fejlődése előtt. A békeszerződések hátrányos gazdasági következményeire olyan neves közgazdászok is felhívták a figyelmet, mint az angol John Maynard Keynes, aki egyébként a nagy gazdasági világválság megoldására tett javaslatairól vált világhírűvé.
Áprilisban még Bethlen kormányfő tízéves jubileumát ünnepelték
Mindazonáltal 1931 elején még nem sok jel utalt arra, hogy Magyarországot meg fogja rázni a gazdasági világválság. 1931. április 14-én éppen tíz éve volt hatalmon gróf Bethlen István miniszterelnök (s ezzel Európában az adott korban a legrégebben hatalmon lévő miniszterelnöke volt Bethlen), amivel még a német Berliner Börsenzeitung is vezércikkben foglalkozott.
Saját államtitkára dicsérte Bethlen tíz évét
Bethlen István kormányának tagjai maguk is dicsérték a gróf tízéves munkáját: 1931. áprilisában a Szolnok megyében járt Sztranyavszky Sándor államtitkár az időközi választásokon elmondott kortesbeszédében azt hangsúlyozta: „Tízéves évfordulója lesz annak, hogy Bethlen kormányozza az országot. (…) Bel- és külpolitikai munkásságának eredményeit sem a politikai gyűlölet, sem az önzés eszközeivel a föld alá temetni nem lehet. Ne tépázzuk meg annak a fának a koronáját, amely alá meghúzódhatunk.”
„Alig van Európának olyan kis zuga, amelyben a felforgatás szelleme oly kevéssé volna érezhető, mint a piros-fehér-zöld lobogó országában. Az országban bent abszolút stabilitás uralkodik. A gazdasági ínség nem csábítja a magyar nemzetet forradalmi kísérletekre” – írta a német lap. Ebben igaza volt a Börsenzeitungnak, Magyarország viszonylag csendesen tűrte a válságot, de érdekes módon 1931-ben mégis statáriumot hirdet majd a válságba belebukó Bethlen-kormány utódja, a Károlyi Gyula vezette kabinet.
Későn jött az egységes Európa ötlete
Mindeközben Európában hónapokig folyt a vita a németek és osztrákok által bejelentett vámunió megtorpedózásáról. Ebben Franciaország járt az élen, 1931. május 9-én – egy nappal a Creditanstalt csődje előtt - a Pesti Hírlap például második oldalán ezeket a címeket adta a francia külügyminiszter beszédének: „Briand beszéde a német-osztrák vámunió-tervezet ellen”, illetve „Ausztria függetlensége sérthetetlen, csak a Népszövetség hozzájárulásával lehetne hozzányúlni. – Franciaország a béke katonája a világon!”
A francia külügyminiszter, Aristide Briand ezt mondta a nagy bankcsőd előtt: „Németország és Ausztria azt állították, hogy joguk volt a vámunió tervét előkészíteni. Mi azt állítjuk, hogy erre nem volt joguk, Ausztriához ezt a kérdést intézem: Merte volna-e Ausztria beismerni az 1922-iki egyezmény aláírásakor, hogy titokban ilyen egyezmény megkötésére gondol? Bizonyára nem. Ez azt bizonyítja, hogy Ausztriának nem volt erre joga. Franciaország 1921-ben előre látta Ausztria gazdasági nehézségeit és közbelépett, hogy lehetővé tegye ennek az országnak a megélhetést. Franciaország azóta is szüntelenül törődik a kérdéssel. Amit tegnap nem sikerült megvalósítani, azt holnap fogjuk megvalósítani. Az európai szolidaritás érdekében nagy erőfeszítéseket fogunk tenni.”
Briand egyébként már 1929-30-ban előállt az egységes Európára vonatkozó bizonyos terveivel, amelyek nem a mai nemzetek feletti, hanem egy nemzetek közötti együttműködést irányzott elő. Ezt a Briand-tervet – amely nem a mai Európai Unióhoz, hanem inkább egy a mai ENSZ-hez hasonló szervezetet célzott meg kontinensünkön – Berlin elutasította, inkább a német-osztrák gazdasági uniót szorgalmazta. A német-osztrák gazdasági Anschluss viszont az első világháború győzteseinek az ellenállásába ütközött. Briand 1922-re való osztrák célzása pedig arra vonatkozott, hogy Bécs már abban az évben a Népszövetségtől (az ENSZ elődjétől) kapott hitelsegélyt, és kineveztek egy az osztrák pénzügyek ellenőrzésére hivatott népszövetségi biztost is.
Meghátráltak az osztrákok, visszafogottan reagáltak a magyarok
Ugyanakkor Briand megjegyezte Németország kapcsán: „Franciaországnak türelmesnek és óvatosnak kell lennie, hogy elkerülje a háborút a 70 millió lelket számláló szomszéd néppel. S háború jóvátehetetlen katasztrófa volna.” Briand hangoztatta, hogy a német-osztrák tervezet ellenzésében Franciaország nem áll egyedül. „Az együttes föllépéssel szemben Ausztria a Népszövetség iránti tiszteletből beszüntette a tárgyalást” – derül ki a Pesti Hírlap cikkéből.
Aristide Briand egységes európai tervei nem valósulhattak meg
Wikipedia
A magyar miniszterelnök ugyanekkor a francia Le Matin című lapnak óvatosan nyilatkozott a német-osztrák tervekről. Bethlen István kijelentette, hogy „a tervhez való csatlakozásról semmiféle nyilatkozatot nem tett, ilyenre a magyar kormányt nem is szólították föl”. Bethlen tájékoztatott arról, hogy „Ausztriával érdekes megegyezésünk van kilátásban készülőben, melynek alapján mezőgazdasági terményeinket, főképpen két millió métermázsa gabonát kicserélünk osztrák ipari cikkekért. A vámunió tervének közvetlen következménye, hogy a kereskedelmi szerződés Ausztriával csak egy évre köthető meg” – jegyezte meg a magyar miniszterelnök.
Mindebből látható, hogy az első világháború után korlátozott szuverenitású kisállamok jöttek létre Közép-Kelet-Európában. A békeszerződések értelmében Magyarországra 1921-ben nem térhetett például vissza a Habsburg uralkodó, Károly király (amikor ezt megpróbálta, hatalmas politikai válság keletkezett, és az ekkori feszült helyzetben lett Bethlen a miniszterelnök), Ausztriát pedig az Anschluss, vagyis a Németországhoz való csatlakozás tilalma érintette (az esetleges egyesülést csak a Népszövetség hagyhatta volna jóvá). A német-osztrák vámunió terve ezt a tilalmat sértette volna, ezért volt kénytelen visszakozni Bécs 1931-ben.
Briand komolyan gondolta a közös Európát
A Creditanstalt csődjének napján megjelent hír szerint egyébként Briand valóban komolyan gondolta az európai szolidaritást. A Pesti Hírlap 1931. május 10-én közölte a londoni Evening Standard párizsi levelezőjére hivatkozva, hogy Briand európai gazdasági tervvel állt elő. Eszerint az ipari államok: Németország, Franciaország, Belgium, Ausztria, Csehszlovákia, Olaszország és esetleg Anglia átveszik az agrárállamok, vagyis: „Magyarország, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia és Bulgária termésfeleslegét preferenciális vámrendszer alapján. Ez a termésfelesleg nem olyan nagy, hogy nagyobb mértékben károsítaná a tengerentúli gabonaexportáló államokat. Az agrárállamok viszont mérsékelnék bizonyos iparcikkek vámtarifáit. Az európai ipari államok megegyeznének a termelés korlátozásában és a piacok felosztásában; munkanapjukat nyolc óra alá szállítanák le és egyben mérsékelnék és egységesítenék vámtarifájukat. Az ipari és mezőgazdasági hitelekről nemzetközi egyezmények gondoskodnának.”
Briand terve azonban elkésett – vagy más nézőpontból: túl korán állt elő ezekkel –, ugyanis ezekben a napokban derült fény arra, hogy Ausztria legnagyobb bankja csak állami szanálással tud tovább működni. A Creditanstalt csődjének részleteiről, annak nemzetközi és magyar politikai következményeiről sorozatunk második részében esik majd szó.
Magyarország 1941 áprilisában kényszerhelyzetbe kerülve, átengedte a Wehrmacht csapatait területén, amikor Hitler megindították a támadást Jugoszlávia ellen. Ezzel gyakorlatilag elárultuk Jugoszláviát – formailag azonban nem támadtuk meg déli szomszédunkat, megvártuk, amíg az államalakulat a német támadás nyomán "magától" szétesik, és ezután indultak meg a magyar csapatok.
„Big Bill”, Al Capone bizalmasa megbukott a chicagói polgármester-választáson – adta hírül nyolcadik oldalas főcímében 1931. április 9-én, csütörtökön a Pesti Hírlap. William Hale Thompson, azaz „Big Bill” valóban azzal írta be magát az amerikai történelembe, hogy a valaha volt legkorruptabb politikusok közé tartozott. Halála után, 1944-ben például 1,5 millió dollár készpénzt találtak nála. (A dollár 1944-ben összehasonlíthatatlanul erősebb pénz volt, mint manapság.)
Líbia szinte napra pontosan hetven évvel ezelőtt hasonló események tanúja volt, mint 2011-ben. A britek ugyanis Tripolit bombázták, ám ekkor a légvédelmet nem líbiaiak, hanem a németek és az olaszok irányították. Az olasz megszállás alatt lévő gyarmatról – amelynek tehetségtelen itáliai katonai kormányzója éppen lemondott – Rommel friss német csapataival szintén 70 éve, 1941 márciusában lendült támadásba.
Bár voltak olyan hírek, hogy esetleg a magyar uniós biztos megnehezíti a folyamatot, végül az Európai Bizottság elfogadta azt a menetrendet, amelynek az alapján az EU teljes mértékben megszünteti az orosz energiától való függőségét.