szerző:
Szegő Iván Miklós

1956 júniusában úgy tűnt, hogy Magyarországon a kommunista pártvezetés hagyja a demokratikus átalakulást. A Szabad Nép, a kommunista pártlap hatalmas cikket jelentetett meg a Petőfi Körről, amelynek vitáiról kifejezetten kedvező hangnemben, dicsérőleg nyilatkozott. Pár nap múlva azonban vészesen megfordult a politikai irányvonal, újra a sztálinisták vettek lendületet, és egy héttel később már felléptek a demokratikus kezdeményezések ellen.

„A marxista szellem napvilága ragyog fel hétről-hétre a DISZ Petőfi Körének vitáin. Az elmúlt hetekben zajlottak le a közgazdászok, a történészek és a filozófusok vitái. A jó példán felbuzdulva vitát rendeztek a pedagógusok és az irodalomtörténészek. Jelentős találkozás zajlott le a DISZ Petőfi Kör rendezésében a volt illegális pártmunkások és a fiatalok között. Fontos összejövetelre gyűltek össze minap a volt nékoszisták. Élénk vitát ígér a sajtó és a tájékoztatás kérdéseiről egybehívott tanácskozás” – írta 1956. június 24-én a kommunista pártlap, a Szabad Nép.

A félkolumnás, nagy terjedelmű cikkben a lap egy olyan kezdeményezést karolt fel, amely pár nap múlva rendezi meg a híres sajtóvitát. Ez a vita lesz az, amelyik szinte nyílt ellenzéki demonstrációvá válik Déry Tibor író és Losonczy Géza, a pártellenzék második számú emberének fellépése nyomán. Ám ne szaladjunk ennyire előre! Mit is írt a Szabad Nép erről a DISZ-en, vagyis az akkori kommunista ifjúsági szervezet keretein belül már 1955-ben megalakult, de valódi tevékenységet csak 1956 tavaszától végző Petőfi Körről, illetve a kör vitafórumairól?

Három közös tulajdonság

„Három közös tulajdonsága van ezeknek – s a fentiekhez hasonló – értelmiségi találkozóknak. Az első: lelkes helyeslése a XX. kongresszus irányelveinek, demonstratív erejű kiállás a dogmatizmustól, hamis tekintélyi elvektől megtisztuló marxizmus mellett” – hangsúlyozta a Szabad Nép, az 1956 februárjában tartott szovjet pártkongresszusra, a sztálinizmussal való hruscsovi leszámolási kísérletre utalva. A cikk ezután így folytatódott: „A második tulajdonsága ezeknek a vitáknak: nagy erővel csap fel belőlük a demokratizmus akarása, az a kívánság, hogy állami és pártéletünk demokratikus funkcióit fejlesszük ki. (…) A harmadik tulajdonsága ezeknek a vitáknak: a részvevők nagy többsége országos látókörrel, országos felelősségérzettel beszélt.”

Rákosi beszél

Ekkoriban már Rákosi bírálata sem volt szokatlan: 1956. március 23-án a XIII. kerületi pártaktívaülésen Litván György (a később ismertté vált történész) Rákosi jelenlétében mondta ki, hogy a „magyar nép és a párttagság zöme nem bízik többé a jelenlegi pártvezetésben, elsősorban Rákosi Mátyásban” – ahogy ezt Rainer M. János is felidézi Nagy Imréről szóló könyében. Lukácsy Sándor az Írószövetség taggyűlésén ekkoriban pedig egyszerűen „Júdás”-nak nevezte Rákosit. Maga Rákosi március 27-én Egerben beszélt a Rajk-ügyről, és önkritikát gyakorol. Később be kellett ismernie személyes felelősségét is a koncepciós perek egyik leghírhedtebb eljárásával kapcsolatban.
 
A Petőfi Kör vitái hasonló hangnemben bonyolódtak, nem véletlenül óvatoskodott a Szabad Nép már június 24-én is: „Egyik-másik vitán akadtak túlzó, helytelen nézetek is, elhangzottak éretlen, rosszhiszemű közbeszólások. De ezek a helytelen és káros kísérletek nem általánosan jellemezték a vitákat, szórványosan fordultak csak elő, s ahol előfordultak, ott többnyire felléptek ellenük. Semmi okunk egyébként csodálkozni a néholi túlzásokon: évek óta lefojtott gondolatok és szenvedélyek robbantak itt ki (...)”

Nem a vita ellen lépett fel a Szabad Nép

A vitát nem akarja elhallgattatni (ekkor még) a pártlap: „Ezek a viták is hozzájárulnak az őszinte és hallható közvélemény kialakításához, amelyet éveken át sajnálatosan nélkülöztünk. A DISZ Petőfi Kör tagságának a nép és a párt ügyéért felelős közvéleménye nem passzív szemlélődők, nem fejbólintójánosok közvéleménye immár, hanem olyan értelmiségeiké, akik tanultak, tanulni akarnak az utóbbi évek súlyos hibáiból. Többé nem egyszerű tudomásulvevői akarnak lenni a párt, a kormány politikájának, hanem alakítói, nem néma statisztái akarnak lenni a történelemnek, hanem saját fejükkel gondolkodó, véleményüket kifejező szereplői.” 

A tudományos alapokat érintették...

Az is kiderül a cikkből – tulajdonképpen -, hogy az egész rendszerrel alapvető (a cikk szerint „tudományos” alapokat érintő) problémák vannak: „Ha pedig közelebbről szemügyre vesszük ezeknek a vitáknak az anyagát, azt látjuk, hogy az ott felvetett kérdések rendszerünk tudományos alapjait érintik, alapvetőek egész továbbhaladásunk szempontjából.”

A Szabad Nép felhívja a figyelmet arra, hogy a mostani bírálók, a demokratikus átalakulást követelők korában maguk is hibáztak: „Azoknak a fiatal és idősebb értelmiségieknek zöme, akik részt vesznek ezekben a vitákon, az utóbbi hét-nyolc esztendőben meggyőződéses képviselője volt a maga területén a párt általános politikájának. Ami azt jelenti, hogy nemcsak a pártpolitika helyes fővonalát – a szocializmus építésének célkitűzését – tették magukévá, hanem a párt politikájában jelentkező hibákat és a proletárdiktatúrában mutatkozó súlyos, nemegyszer tragikus torzulásokat is. (…) Ha tehát szembefordulunk az országos politika hibáival, szembe kell fordulni kinek-kinek a saját maga által elkövetett hibákkal is.”

Végül a cikk végén egy furcsa pótbekezdést találunk: „A minap az egyik nyugati rádióállomás magyar nyelvű adása örömét fejezte ki a Budapesten zajló viták alkalmából. Hogy félreértés ne essék: nekünk van okunk örülni a viták hallatán, s nem nekik.” Utóbb kiderült: sajnos nyugaton örülhettek jobban e vitáknak, Magyarországon 1956-ban tragédiába torkollott ugyanis a demokratikus mozgalom.

Félreértelmezték Hruscsovot

A demokratikus mozgalom kibontakozása Magyarországon részben külső okokra vezethető vissza. Mementó-sorozatunk korábbi részében részletesen írtunk arról, hogy Hruscsov szovjet pártvezér 1956 februárjában miként igyekezett leleplezni a sztálini személyi kultuszt. Elemeztük azt is, hogy a magyar és más kelet-európai demokratikus mozgalmak, így az 1956-os forradalom résztvevői is félreértették a szovjet párt első titkárának szavait.

Hruscsov titkos beszéde megrázta a kommunista világot - de a nyilvános beszéd hangsúlyaira jobban kellett volna figyelni

Jobban kellett volna figyelniük Hruscsov nyilvános beszédére, mint a híres titkos - Sztálin elleni fellépéséről ismert - beszédre, amelyet nem is nagyon mertek nyilvánosságra hozni. A nyilvános beszédben ugyanis Hruscsov leszögezte: „A béke ellenségei mindmáig azt igyekeznek bizonygatni, hogy a Szovjetunió a forradalom ’exportjának’ útján meg akarja dönteni a tőkés rendet más országokban. Magától értetődik, hogy köztünk, kommunisták között, nincsenek a kapitalizmusnak hívei. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy mi beavatkoztunk, vagy be akarunk avatkozni azoknak az országoknak a belügyeibe, ahol tőkés rendszer van.”

Vagyis Hruscsov csak ott nem akart beavatkozni, ahol tőkés rendszer van. A szovjet pártvezér a „népi demokratikus” (kelet-európai szocialista) országokról nem szólt ugyan, de ez a hallgatás intő jel volt – ha utólag visszatekintünk az 1956-os magyar forradalomra.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1956: a titkos Hruscsov-beszéd

Nyikita Szergejevics Hruscsov megítélése máig nagy viták tárgya: ő számolt le a sztálinizmussal a Szovjetunióban, de aztán bele is bukott ebbe a kísérletbe, illetve abba, hogy maga sem volt mentes az önkényeskedéstől. 1956 februárjában mindenesetre történelmi jelentőségű, de titkos beszédet mondott a szovjet állampárt kongresszusán.

Szegő Iván Miklós Tech

Tavaszi mementó: a Führer ígéretére várva

Mementó-sorozatunk tavaszi összeállításában két évtized három különböző tavaszkezdetére tekintünk vissza. 1941 és 1956 márciusa nehezen indult, vészjósló hírekkel. Ezzel szemben 1961-ben egy nyugodtabb időszak kezdetének tekinthető – még az időjárás szempontjából is.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó '56: kísérleti magyar banán Pesten, beszédértő írógép Párizsban

Magyarország végzetes technológiai és technikai lemaradását jól szemlélteti, hogy míg 1956 nyarán nálunk a fertődi "kísérleti banán" pesti felbukkanása okozott szenzációt, Párizsban már a "gépíró nélküli írógépeket" tesztelték, vagyis mesterséges intelligenciát fejlesztettek.

Szegő Iván Miklós Tech

Három beszéd, amely megváltoztatta a XX. század menetét

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, 1956 februárjában három fontos és új hangvételű beszéd is elhangzott. Az első kettő nyilvános volt, Hruscsov és Mikojan tartotta, a harmadik - a Sztálint igazán leleplező - titkos. Világszerte ez a harmadik, szintén Hruscsov által elmondott szónoklat vált ismertté, miközben a történelem alakulásából jól látható, inkább az első két beszédre, na meg talán a „plusz egyre”, a sztálinista Molotov egyik felszólalására kellett volna például a magyaroknak is jobban figyelniük 1956-ban.

Más androidosok is örülhetnek: itt a Qualcomm válasza a Huawei telefonos turbózására

Más androidosok is örülhetnek: itt a Qualcomm válasza a Huawei telefonos turbózására

A Queen-film katasztrófa lett volna Sacha Baron Cohennel

A Queen-film katasztrófa lett volna Sacha Baron Cohennel

38 éve halt meg John Lennon – újra az utolsó kép a zenészről és gyilkosáról

38 éve halt meg John Lennon – újra az utolsó kép a zenészről és gyilkosáról

CDU: Merkel kritikusaival is tárgyal az új elnök a migrációról

CDU: Merkel kritikusaival is tárgyal az új elnök a migrációról

Kirakta edzőjét a Puskás Akadémia

Kirakta edzőjét a Puskás Akadémia

Puzsér az LMP-hez: a Jobbikkal együtt a békéért és a centrumért

Puzsér az LMP-hez: a Jobbikkal együtt a békéért és a centrumért