Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"c5a92110-cc7f-4628-b8bf-6d7f1054bb08","c_author":"Lengyel Tibor","category":"itthon","description":"A kormány örökké fenntarthatja a háborús veszélyhelyzetet, ehhez ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyása sem. Az Orbánék számára kényelmes rendeleti kormányzást is könnyítik az Alaptörvény módosításával, bár a Fidesz-frakció szerint ami könnyítésnek látszik, valójában szigorítás.","shortLead":"A kormány örökké fenntarthatja a háborús veszélyhelyzetet, ehhez ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados...","id":"20250312_alaptorveny-modositas-veszelyhelyzet-rendeleti-kormanyzas-konnyites-kisebbsegi-fidesz-kormany-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c5a92110-cc7f-4628-b8bf-6d7f1054bb08.jpg","index":0,"item":"4e377b04-0111-421a-b1c3-d9948a383f9c","keywords":null,"link":"/itthon/20250312_alaptorveny-modositas-veszelyhelyzet-rendeleti-kormanyzas-konnyites-kisebbsegi-fidesz-kormany-ebx","timestamp":"2025. március. 12. 10:39","title":"Rejtett módosítás az Alaptörvényben: akár kisebbségi kormányként is fenntarthatja a Fidesz a veszélyhelyzetet és a rendeleti kormányzást","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0276241f-18fe-4e5f-b6eb-180a03908965","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Visszavágnak Donald Trump szerdán életbe léptetett alumínium- és acélvámjára.","shortLead":"Visszavágnak Donald Trump szerdán életbe léptetett alumínium- és acélvámjára.","id":"20250312_Kanada-csutortokon-elesiti-vamjait-az-Egyesult-Allamokbol-szarmazo-importra","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0276241f-18fe-4e5f-b6eb-180a03908965.jpg","index":0,"item":"33afeab1-deb8-4e11-b06c-1e7b1cd6ed2f","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250312_Kanada-csutortokon-elesiti-vamjait-az-Egyesult-Allamokbol-szarmazo-importra","timestamp":"2025. március. 12. 21:15","title":"Kanada csütörtökön élesíti vámjait az Egyesült Államokból származó importra","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"293aa7bf-0d43-42a0-94bc-a6baeea348a4","c_author":"Tóta W. Árpád","category":"360","description":"A párthű szolgák magukban semmire sem képesek. Szükség van azokra is, akik megvetik őket, párttal együtt. A lojális gárda nevetséges fércműveket tudott összehozni, a piacképes termékhez már kellett az is, aki szerint Fuck NER. ","shortLead":"A párthű szolgák magukban semmire sem képesek. Szükség van azokra is, akik megvetik őket, párttal együtt. A lojális...","id":"20250312_Tota-W-Arpad-Fuck-NER","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/293aa7bf-0d43-42a0-94bc-a6baeea348a4.jpg","index":0,"item":"7757d441-e7b5-40ac-aae7-71ae3532ee68","keywords":null,"link":"/360/20250312_Tota-W-Arpad-Fuck-NER","timestamp":"2025. március. 12. 09:36","title":"Tóta W. Árpád: Fuck NER, ilyen a szuverenitás","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"31d4acb5-0200-4df5-8cd2-74dc9bcaebdf","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A Toyota FT-Me körülbelül akkora, mint a régi kétszemélyes Smart.","shortLead":"A Toyota FT-Me körülbelül akkora, mint a régi kétszemélyes Smart.","id":"20250313_ime-a-toyota-ft-me-paranyi-uj-villanyauto","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/31d4acb5-0200-4df5-8cd2-74dc9bcaebdf.jpg","index":0,"item":"b446f1d7-bb80-4b3c-bfc5-ed83e1ff79fb","keywords":null,"link":"/cegauto/20250313_ime-a-toyota-ft-me-paranyi-uj-villanyauto","timestamp":"2025. március. 13. 06:41","title":"Íme a Toyota parányi új villanyautója","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"41658224-e137-4344-947f-dded8d266ee8","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Most is van i3 szedán, de csak Kínában. ","shortLead":"Most is van i3 szedán, de csak Kínában. ","id":"20250312_Elso-hivatalos-fotokon-a-debreceni-BMW-testvere-az-uj-i3-as","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/41658224-e137-4344-947f-dded8d266ee8.jpg","index":0,"item":"fd0fb95a-757e-4ba5-9977-3571ae84a70a","keywords":null,"link":"/cegauto/20250312_Elso-hivatalos-fotokon-a-debreceni-BMW-testvere-az-uj-i3-as","timestamp":"2025. március. 12. 20:20","title":"Első hivatalos fotókon a debreceni BMW testvére, az új i3-as","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c595997a-c50c-49d2-81c9-950bf7c4c096","c_author":"HVG","category":"gazdasag.ingatlan","description":"Februárban általában 1-2 százalékkal emelkedni szoktak a lakásbérlés díjai, idén viszont nem így történt.","shortLead":"Februárban általában 1-2 százalékkal emelkedni szoktak a lakásbérlés díjai, idén viszont nem így történt.","id":"20250312_lakas-berles-ingatlan-berleti-dij","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c595997a-c50c-49d2-81c9-950bf7c4c096.jpg","index":0,"item":"47925e61-ab6a-4f0e-91b7-632b22c8a79c","keywords":null,"link":"/ingatlan/20250312_lakas-berles-ingatlan-berleti-dij","timestamp":"2025. március. 12. 13:01","title":"Csökkentek Budapesten az albérleti árak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4072eb94-8a9c-4508-a63a-bbb5c94129b5","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az Evolut lifestyle ügynökség nemrégiben átfogó kutatást végzett a szépségipar 100 vezető márkájának hirdetései alapján. A vizsgálat során 300 kiemelkedően teljesítő reklámot elemeztek az európai és amerikai piacokon, és meglepő eredményekre jutottak.","shortLead":"Az Evolut lifestyle ügynökség nemrégiben átfogó kutatást végzett a szépségipar 100 vezető márkájának hirdetései...","id":"20250311_evolut-beauty-hirdetes-kutatas-szepsegipar-marka","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4072eb94-8a9c-4508-a63a-bbb5c94129b5.jpg","index":0,"item":"4aec4e51-9927-414f-89de-3fd9245725b5","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250311_evolut-beauty-hirdetes-kutatas-szepsegipar-marka","timestamp":"2025. március. 12. 14:25","title":"Evolut-kutatás: Így kell hatékonyan kommunikálnia egy beauty márkának","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"23581812-3640-41d0-a3d4-330afba27479","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A laboratóriumi benchmark-mérőszámok gyakran túlzottan optimista képet festenek a mesterséges intelligenciák képességeiről – mutat rá egy friss kutatás, mely a hazai kompetenciamérés kérdéseivel tesztelt hat népszerű modellt.","shortLead":"A laboratóriumi benchmark-mérőszámok gyakran túlzottan optimista képet festenek a mesterséges intelligenciák...","id":"20250312_mesterseges-intelligencia-modellek-osszehasonlitas-magyar-kompetenciameres","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/23581812-3640-41d0-a3d4-330afba27479.jpg","index":0,"item":"1f2f7487-30f7-4f18-9ddc-07358ed3b9a8","keywords":null,"link":"/tudomany/20250312_mesterseges-intelligencia-modellek-osszehasonlitas-magyar-kompetenciameres","timestamp":"2025. március. 12. 17:03","title":"Ráeresztették a magyar kompetenciamérésre az MI-ket, meglepő eredmény született","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Mementó 1941: Jugoszlávia lerohanása és Teleki Pál halála
szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?
Magyarország 1941 áprilisában kényszerhelyzetbe kerülve, átengedte a Wehrmacht csapatait területén, amikor Hitler megindították a támadást Jugoszlávia ellen. Ezzel gyakorlatilag elárultuk Jugoszláviát – formailag azonban nem támadtuk meg déli szomszédunkat, megvártuk, amíg az államalakulat a német támadás nyomán "magától" szétesik, és ezután indultak meg a magyar csapatok.
Azt az országot árulták el így Horthyék, amellyel pár hónappal korábban kötöttek örökbarátsági szerződést. A lelkiismereti konfliktust nem bírta feldolgozni a magyar miniszterelnök, gróf Teleki Pál, aki ezekben a napokban, 1941. április harmadikán öngyilkosságot követett el.
A németek 1941. április 6-ai támadásuk után gyorsan legyűrték Jugoszláviát, abban azonban tévedtek, hogy könnyen meg is tarthatják a hirtelen ölükbe hullott balkáni területeket. A partizánokkal teli megszállt térségek „pacifikálása” egyrészt sikertelen maradt, másrészt később hihetetlen vérveszteségekbe torkollott. A németek a megszálló erők között a magyarokat is felhasználták, így Magyarország a Délvidék egy részét visszaszerezte 1941 folyamán. Ugyanakkor a magyarok megszálló tevékenysége súlyos áldozatokhoz vezetett, a leghírhedtebb az újvidéki mészárlás volt.
Miért kellett lerohanni Jugoszláviát?
Tudni kell, hogy Németország már régóta készítette elő a háborút Jugoszlávia ellen, mert Olaszország meggyengült a balkáni fronton, a Görögországgal vívott háborúban. Hitlernek nem volt stratégiai célja Jugoszlávia szétverése, de az olaszokat meg kellett segítenie, ha fel akart készülni fő célja, a Szovjetunió elleni támadásra. A Führer ezért megelégedett volna, ha egy hozzá hű vezetés irányítja a délszláv országot. Erre volt is esély egy darabig, de a németbarát belgrádi kormányt 1941. március végén megbuktatták. Berlin ezután villámgyorsan támadásba lendült, előzőleg azonban kieszközölte a magyarok támogatását az akcióhoz.
Belgrád - 1941
Wikipedia, Bundesarchiv
A Pesti Hírlap 1941. április 1-jén címlapján főcímben írta: „Berlin azzal vádolja Belgrádot, hogy nem akadályozza meg a németellenes túlkapásokat”. A tudósítás szerint „a német sajtó, amely kezdetben bizonyos fokú tartózkodást mutatott, angol aknamunkát lát a jugoszláviai eseményekben. Mielőtt a jugoszláv kormánynyilatkozat elhangzana (ami mostanáig nem történt meg), nem tudhatjuk, hogy a Szimovics-kormány milyen álláspontot foglal el a Bécsben aláírt egyezménnyel szemben”.
A Szimovics-kormány - Dusan Simovic volt a miniszterelnök neve más átírásban - váltotta fel a németekhez lojális korábbi jugoszláv vezetést, amely aláírta a háromhatalmi egyezményhez, vagyis a náci-fasiszta tengelyhatalmakhoz való belgrádi csatlakozást. Szimovicsék ugyanakkor elutasították a fasiszta tömbhöz való csatlakozást, ám Szimovicsnak hamarosan el kellett hagynia az országot, mert a német offenzíva elsöpörte őt és kabinetjét 1941 áprilisában.
Hitler és Sztójay tárgyalásai
A Pesti Hírlap április elsején ezt írta: A Wilhelmstrasse képviselője arra a kérdésre, hogy hiszi-e a birodalmi kormány, hogy a német-jugoszláv viszony negyvennyolc órán belül kitisztul, ezt a választ adta: „Miért olyan gyorsan? Mi türelmesek vagyunk, és tudunk várni. A jugoszláv helyzetet teljesen nyugodtan és higgadtan figyeljük.” Mindeközben érdemes tudni, hogy Hitler már március 28-án fogadta Sztójay Döme magyar nagykövetet. (Sztójay később miniszterelnökként Magyarország német megszállása idején szolgálta ki Hitlert.)
A Führer ezen a találkozón kifejtette – Hewel német külügyminisztériumi államtanácsos feljegyzése szerint, amelyet Magyarországon 1968-ban adott közre a Kossuth Könyvkiadó -, hogy „ha harcra kerülne sor, Jugoszláviát likvidálnák; márpedig harc lesz, mihelyt a jugoszláviai fejlemények Németország ellen irányulnak. Katonailag Jugoszlávia nem jelent problémát.” Azt is hozzátette Hitler: „Horvátországnak önállónak kell lennie, esetleg a magyar állammal összhangban, de Jugoszláviának soha nem szabad még egyszer léteznie.”
Másnap Hitler újra fogadta Sztójayt, és március 29-én már így beszélt Hewel szerint: „A Führer ecseteli a németek ellen Belgrádban elkövetett kilengéseket és kijelenti: mindebből azt látja, hogy a dolgok így nem mehetnek tovább.” Az is kiderült, hogy „ha összecsapásra kerül sor, Magyarország a revízió tekintetében nem ütközik semmiféle német ellenállásba. … Németország támogatja Magyarország kívánságait. Egyszer s mindenkorra kiégeti a Balkán gennyes kelevényét.”
Minthogy ilyen - kifinomultnak éppen nem nevezhető - diplomáciai tárgyalások zajlottak a háttérben, nem véletlen, hogy a német újságok sajtókampányt indítottak Jugoszlávia ellen. A Pesti Hírlap korabeli, április elsejei, keddi beszámolója szerint „A németellenes véres tüntetések folytatódtak. (…) A különböző németellenes tüntetéseken kívül már rémtettek, gyilkosságok hírei is érkeznek. (…) Eszéken rokonszenvtüntetést rendezett a lakosság a tengelyhatalmak mellett. A szerb rendőrség azonban a tüntetőket szétverte.”
Lengyel-jugoszláv párhuzamok
Április másodikán a Pesti Hírlap már arról ír elsőoldalas címeiben, hogy „Berlinben úgy látják, hogy óráról órára súlyosbodik a jugoszláviai válság”. A cikk maga arról szól, hogy „Belgrádban állandóan nő az izgalom, álhírek keringene, intézkedéseket kellett életbe léptetni, hogy a lakosság, így a főváros népe is, ne meneküljön el hanyatt-homlok lakóhelyéről. A német és az olasz állampolgárok már mind elköltöztek, a mozgósítás gyors ütemben folyik, a vasútforgalmat egyes jelentések szerint korlátozták.”
Teleki Pál és Hitler
A Pesti Hírlap ezután párhuzamot von – utóbb kiderült: helyesen – az 1939-es lengyelországi hadjárat előtti helyzet és Jugoszlávia 1941-es német megítélése között. „Német részről azt állítják, hogy a jugoszláviai németek sorsa kezd aggasztóan és veszedelmesen hasonlítani a lengyelországi németek szenvedéseihez és üldöztetéséhez. Mint emlékezetes, a német-lengyel hadjárat kirobbanásának is az lett a közvetlen előidézője, hogy Berlin németek súlyos üldözésével vádolta meg a varsói kormányt és a lengyel hatóságokat. Erre hivatkozott Hitler vezér és kancellár is, amikor drámai beszédében bejelentette a támadást” – fogalmazott magyar újság, amely hozzátette: „A hivatalos jugoszláv Avala-iroda cáfolja a külföldön elterjedt híreket, amelyek szerint Jugoszláviában bántalmazzák vagy üldözik a németeket.”
Teleki Pál tragikus halála
Április 3-án ismét figyelmeztetett a Pesti Hírlap: „A jugoszláviai események veszedelmesen hasonlítanak a háború előtti lengyel helyzethez”. Ám ezen a napon olyasmi történt, amire senki sem számíthatott: gróf Teleki Pál magyar miniszterelnök öngyilkos lett. A miniszterelnök nem bírta elviselni sem a politikai, sem a magánéleti terheket, végzetes döntésében azonban bizonyosan közrejátszott, hogy Magyarország kénytelen volt segédkezet nyújtani a Wehrmachtnak Jugoszlávia lerohanásához. A források szerint a németek április 3-án kezdték meg csapataik átdobását Magyarországra, ahonnan támadási pozíciókat vettek fel Jugoszlávia ellen.
A másnapi, április 4-ei Pesti Hírlap így emlékezik meg Teleki Pál haláláról: „Teleki Pál meghalt és ezekben az órákban, mikor ocsúdni kezdünk e hír hatása alól, iparkodunk választ adnia első kérdésre, mely eltölti lelkünket. Ez a kérdés így hangzik: ki volt ez az ember? (…) Mégis, most, az első pillanatban, mikor a gyász fájdalmában kell megfelelnünk a kérdésre, két szóval válaszolunk legtalálóbban. Ez a két szó így hangzik: magyar volt.”
Majd így folytatódik a cikk: „Magyarnak lenni végzet. Magyarnak lenni végzet, mert ezer éve állandóan nagy, idegen politikai, szellemi katonai erők áramlanak e nemzeten át, s minden magyar érzi azt a mély és végzetes szerepet, az ellenállás és a megmaradás parancsának szerepét, mely úgy hatja át a nemzet történelmi öntudatát, mint a legfőbb parancs, a kategorikus imperativus.”
Beláthatatlan következmények
A magyar területi revíziós célokért küzdő, de a háborúba belépni nem akaró Teleki dilemmáit utódai sem tudták feloldani. Horthy Miklós kormányzó és a Teleki helyére lépő új miniszterelnök, Bárdossy egyre jobban sodródtak a háború felé. 1941 áprilisában még formailag vigyáztak arra, hogy a magyar csapatok csak akkor lépjék át a határt, amikor Jugoszlávia már jogilag megszűnt létezni a német csapások alatt. Ám pár hónappal később, 1941 nyarán, a Szovjetunió elleni német támadás idején már valódi háborús félként vettünk részt a második világégésben, amelynek beláthatatlan következményei és a jugoszláviai veszteségeknél is tragikusabb véráldozatai lettek.
Szétlőtt jugoszláv páncélosok - 1941
Wikipedia, Bundesarchiv
Az április 6-ai német támadást követő első megjelent számában, a Pesti Hírlap 1941. április 8-án, tehát napra pontosan hetven évvel ezelőtt arról számolt be címoldalán: „A német csapatok szívós harcok után előrenyomulnak Jugoszláviában és Görögországban”. Ekkor már két napja megtámadta a Wehrmacht Jugoszláviát, amely gyorsan összeomlott: nyolcadikáig közel száz jugoszláv repülőgépet pusztítottak el a németek, a jugoszláv kormány pedig Belgrádból való elköltözését jelentette be.
A Pesti Hírlap április nyolcadikán azért még némi jugoszláv ellenállásról is beszámolt: így például arról, hogy a délszláv állam repülőgépei Szeged, Pécs, Villány, Körmend, Siklós és Szentgotthárd ellen intéztek támadást. Szeged pályaudvarát eltalálta egy bomba, Szentgotthárdon pedig egy hatéves gyerek halt meg.
A németek végül 1941. április 17-én kényszerítették feltétel nélküli megadásra a jugoszláv hadsereget. Ezután Jugoszláviát feldarabolták, amelyből a baranyai háromszög és a bácskai részek kerültek Magyarországhoz. Horvátországban egy hitlerista vazallusállam alakult, de mindez nem bizonyult tartósnak. A második világháború után - immár kommunista vezetés alatt - újjáalakult Jugoszlávia, amely még fél évszázadot ért meg, az 1990-es években bomlott fel megint.
Vészjósló hírek láttak napvilágot 1940/41 fordulóján idehaza. Mementó-sorozatunkban ezúttal a hetven évvel ezelőtti eseményeket, az 1941-es januári híreket idézzük fel: Hitler és Roosevelt beszédeit, illetve a magyar kormány csapdahelyzetét, háborúba sodródásunk előjeleit.
Líbia szinte napra pontosan hetven évvel ezelőtt hasonló események tanúja volt, mint 2011-ben. A britek ugyanis Tripolit bombázták, ám ekkor a légvédelmet nem líbiaiak, hanem a németek és az olaszok irányították. Az olasz megszállás alatt lévő gyarmatról – amelynek tehetségtelen itáliai katonai kormányzója éppen lemondott – Rommel friss német csapataival szintén 70 éve, 1941 márciusában lendült támadásba.
Mementó-sorozatunk tavaszi összeállításában két évtized három különböző tavaszkezdetére tekintünk vissza. 1941 és 1956 márciusa nehezen indult, vészjósló hírekkel. Ezzel szemben 1961-ben egy nyugodtabb időszak kezdetének tekinthető – még az időjárás szempontjából is.
A forgetomori.com néhány hónappal ezelőtt szenzációs fotóról számolt be, amelyen egy furcsa alak tűnik fel: a ’40-es években egy kanadai híd újraavatásánál egy napszemüveges, fiatal férfi furcsa pólóban látható. Sokan időutazóra gyanakodtak, sokan egyszerű átverésre. Orosz tévések a minap megvizsgálták az eredeti fotót egy félreeső kanadai múzeumban.
A cipőrendelet és nagyközönség – e semmitmondó címmel jelent meg egy cikk a Pesti Hírlap 1941. február 18-ai számában, a negyedik oldal alján. A cikkből azonban kiderül, nem mindennapi dolgok történtek. A kormány ugyanis két nappal korábban, február 16-án a Budapesti Közlönyben megjelentetett egy rendeletet, amely korlátozta a „bőrtalpú lábbeli forgalmát”.
Teleki Pál gróf a földreformról, az iparvárosok létrehozásáról és a tervgazdálkodásról beszélt 1941-ben. E fogalmak alatt nem ugyanazt értette Horthy miniszterelnöke, mint amit később Rákosi Mátyás vagy Kádár János. A tervgazdálkodásnak jobboldali előfutárai is voltak Magyarországon, még ha ezt csak átmenetileg képzelték is el.
Nem költözik el jelenlegi helyéről a Nyugati pályaudvar, de a hvg.hu-t arról tájékoztatta a MÁV, hogy a négy belső vágányt várhatóan negyven méterrel kijjebb tolják. Az így felszabaduló területen közösségi tér lesz. Az építkezés még idén megkezdődhet. A Déli és a Nyugati közötti vasúti alagút viszont csak a 2030-as években készülhet el legkorábban.
A brit világbirodalom, illetve az angolszász tengeri hatalmak szempontjából kulcsfontosságú Egyiptom és a Szuezi-csatorna sorsa napra pontosan hetven évvel ezelőtt is az angol politika fókuszában állt, pedig Hitler ekkor még javában Londont bombázta, és Rommel is csak pár nap múlva érkezett Észak-Afrikába.