szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Nemcsak 2011 vonul be úgy a történelembe, mint az új alkotmány születésének az éve, illetve a „kenyérünnepek” szimbolikus esztendeje. Idén a „nemzet kenyerét” sütögetik a pécsi-pécsváradi pékek, s a kemence mellett államalapításra is emlékezeznek. 1949-ben viszont az Új Kenyér Ünnepét és az új sztálinista alkotmány ünnepét ülték meg, méghozzá azzal a „jóravaló” intézkedéssel, hogy megszüntetik a kenyérjegyet.

2011 és 1949 között természetesen nem vonható direkt párhuzam. Néhány jellegzetes formai egybeesés – új alkotmány, kenyérünnepek – mellett hangsúlyozni kell, hogy míg 1949-ben kommunista fordulat következett be, addig mostanában a nemzeti retorika erősödött meg feltűnően, akkor a testvéri Szovjetunió volt a vezércsillag, most az öncélúságról szól az ének.

A kommunista párt, pontosabban az akkor már a szocdemekkel feldagasztott Magyar Dolgozók Pártja 1949-ben új alkotmányt nyomott le az ország torkán, a parlament egyhangúan szavazta meg az augusztus 20. előtti napokban az új alaptörvényt, a sztálinista jogszabályt. Mindez jogtörténeti újítás volt, hiszen - ha nem számítjuk az 1946-os köztársasági "kisalkotmányt" - írott, egységes szerkezetbe foglalt alkotmány addig nem volt, hanem Angliához hasonlóan évszázadokon át a „történeti alkotmány” szerint – alapjogszabályok és jogszokások összessége alapján - kormányoztak itthon.

Megkülönböztetve magát az 1949-estől talán ezért is hivatkozik a 2011-es új alkotmány arra, hogy Magyarországnak egykor történeti alkotmánya volt. A 2011-es új alaptörvény azt is kimondja, hogy az „Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja”, és az „Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”

Kenyérünnepek: 1899, 1949, 2011

Némi újabb hasonlóságra bukkanhatunk 1949-es és 2011-es a kenyérünnepek kapcsán is. Az 1949-es kommunista pártlap, a Szabad Nép új honfoglalásról (az új sztálinista alkotmányról) és az új kenyér ünnepéről cikkezett augusztus 20. alkalmából. A Magyar Nemzet pedig a kevésbé pártszerűen gondolkodó olvasóknak nemcsak erről a kettős, hanem egyenesen hármas ünnepről írt. A Magyar Nemzet ugyanis Szent Istvánt is méltatta, igaz, mint a "haladó világáramlat" képviselőjét.

©

Az új kenyér szimbóluma tehát egyaránt szerepelt  a kommunista Szabad Nép és a hangvételében valamivel kevésbé vonalas Magyar Nemzetben. A kenyérünnep egyébként nem kommunista találmány, bár a Magyar Kommunista Párt 1946-tól kezdte ünnepelni ezt a napot Kovács Ákos néprajzos A kitalált hagyomány című könyve szerint. Valójában Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899-es rendelkezésére vezethető vissza az aratóünnepek „kitalált”, de legalábbis nem túl régi hagyományának felélesztése, hogy a lázongó parasztokat valahogy lenyugtassák a monarchia utolsó évtizedeiben. Később, a Horthy-rendszerben is folytatták a tradíciót, a kommunisták újítása inkább az volt, hogy áttették ezt az ünnepet a negyvenes évek második felében augusztus 20-ára.

Az általános hiány ötvenes éveiben lekerült a napirendről az új kenyér ünnepe – ezt is Kovács Ákos írja. A kultuszt a Kádár-rendszer augusztus 20. újból fontossá válásával vette elő a hatvanas évektől fogva. Idén 2011-ben Pécsett támad fel a kenyérünnep. Páva Zsolt polgármester is beszédet fog majd mondani a Nemzet Kenyere (egy többkilós kenyér), illetve a „nemzet lisztjéből” készült 2000-3000 darab kiscipó felszentelésekor.

Az 1949-es sajtó az új alkotmányról és a kenyérről

A Magyar Nemzet 1949. augusztus 6-án címoldalán hozta a hírt, miszerint a minisztertanács elfogadta a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló törvényjavaslatot. Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes az új alkotmány kidolgozására létesített előkészítő-bizottság nevében benyújtotta a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló törvényjavaslatot, ezt hagyta jóvá a kormány. A szovjet befolyást már a bevezetőben hangsúlyozó törvényjavaslatot másnap a Magyar Nemzet címoldalán hozta le.

Az alkotmány kimondta: „Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama” , illetve a „Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”. Vagyis az állam életébe nem mindenki szólhatott bele, amit a 63. paragrafus egyértelművé is tett: bár a választójog „a Magyar Köztársaság minden nagykorú polgárát megilleti”, de a „dolgozó nép ellenségeit és az elmebetegeket a törvény a választójogból kirekeszti”.

Rákosi indoklása

Az új alkotmányt a Magyar Nemzet 1949. augusztus 18-ai száma szerint így indokolta Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes parlamenti beszédében: „A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásában megismételte ezt a célkitűzését és a hatalmas választási győzelem után a kormány rögtön hozzá is látott, hogy ezt az ígéretét beváltsa. 1949. május 27-én – ennek megfelelően – a minisztertanács bizottságot küldött ki az alkotmánytervezet előkészítésére.” A gyakorlatilag egypárti "szavazás" után Rákosiéknak akkor már 'több mint kétharmaduk' volt a Házban.

Rákosi hozzátette: „Az előkészítő bizottság munkájában szem előtt tartotta nagy tanítónknak Sztálinnak a megállapítását: Az alkotmányt nem szabad összetéveszteni a programmal. Amíg a program arról beszél, ami még nincs meg, amit még el kell érni, és ki kell harcolni, addig az alkotmánynak arról kell beszélnie, ami már megvan, amit már most, a jelenben elértünk és kiharcoltunk. A program főleg a jövőre vonatkozik, az alkotmány a jelenre.”

Losonczy lelkesedik

Losonczy Géza miniszterelnökségi államtitkár akkor még a sztálinizmus lelkes híveként szólalt fel – ezzel saját halálát készíti elő, hiszen máig tisztázatlan körülmények között Kádár börtönében fog meghalni az '56-os forradalomban való részvétele után. Sőt addigra már megjárja majd Rákosi börtöneit is 1951 és 1954 között. Mindenesetre Losonczy 1949-ben még így fogalmazott: „Ünnepnapnak tekinti dolgozó népünk a mai napot, mert az alkotmányban négyesztendős munkájának, küzdelmeinek, harcainak megkoronázását látja.” Majd hozzátette a nyugati bírálatokra reagálva: „Imperialista ’bírálóink’ azzal vádolnak bennünket, hogy az alkotmány végkép megszünteti országunk önállóságát. Mi azonban úgy véljük, hogy alkotmányunk végkép megszilárdítja országunk önállóságát és függetlenségét.”

©

Sőt hozzátette: „Alkotmányunk azt is jelenti, hogy jogállam vagyunk, ahol a nép érdekében hozott és világos törvények szabályozzák a társadalom életét és munkáját. Éppen ezért szeretném hangsúlyozni a törvényesség kötelező erejét minden magyar állampolgárnak.” Mindezt két évvel letartóztatása, öt évvel szabadon engedése, és nyolc évvel börtönbeli halála előtt mondta Losonczy, azzal zárva a beszédét: „Emeljük magasra népköztársaságunk címerét és haladjunk előre Pártunk és Rákosi Mátyás vezetésével a szocialista Magyarország napsütötte földje felé.”

Éljen Rákosi! Éljen a Párt!

Mindezek után a Parlament egyhangúlag szavazta meg a sztálini alkotmányt. A Magyar Nemzet augusztus 19-én ezt írta: „A képviselők felállva, viharos lelkesedéssel, ütemes tapssal tesznek hitet az új alkotmány mellett. Együtt tapsol velük a páholyok és karzatok közönsége. Egyszerre felcsendül a Himnusz, majd újra felzúg a taps, melyet végigkísér az ütemes kiáltás: Éljen Rákosi! Éljen a Párt!”

Másnap, augusztus 20-án a Magyar Nemzet így méltatja címoldalán az ünnepet: „Szent István az akkori leghaladóbb világáramlathoz való csatlakozásával megmentette az országot és a népet.” Az újság szerint „ennél a pontnál kapcsolódik össze Szent István napja az új magyar alkotmány ünnepével. Nem becsülhetjük meg jobban a magyar múlt dicső fejezeteit, mint azzal, ha új, ragyogó fejezetekkel gazdagítjuk a nemzet történetét. Ilyen új fejezetet jelent a magyar nemet történetében a most létrejött alkotmány, amely ugyanolyan forradalmi országépítést tükröz vissza, mint annakidején a Szent István királyé volt.” Írta mindezt akkor, miközben felszámolták a demokrácia maradékait, folytak a koncepciós perek és éhezett az ország.

A lap arról is lelkendezik, hogy „az új alkotmánnyal, a nép alkotmányával, amelynek létrejöttét a Szovjetunió baráti segítsége és támogatása tette lehetővé, önmagát ajándékozta meg a magyar nép. Szent István ünnepén, és az új magyar alkotmány ünnepén kívül, augusztus 20-a az Új Kenyér Ünnepe is. És az Új Kenyér Ünnepét ez évben különösen emlékezetessé teszi az a körülmény, hogy ezen a napon teszik közhírré a kenyérjegy megszüntetését s a fehérliszt-fejadag felemelését.”

VIT - 1949-ben rendezték a Világifjúsági Találkozót

A Szabad Nép erre is rátett egy péklapáttal: „De ha igaz is az, hogy alkotmányunk gyümölcse olyan harcnak és munkának is, amely a régi honfoglalással kezdődött, még igazabb az, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya mindenekfölött az új honfoglalás szentesítése. (…) Mint ahogy a választási győzelem eredménye és egyszersmind szentesítése, megpecsételése volt az államvezetés és a tömegek egyetakarásának. Párt és nép egybeforrottságának egybeforrottságának, úgy eredménye s egyszersmind szentesítése az alkotmány az új honfoglalásnak.”

Kulákprésben

A Szabad Nép is beszámolt arról, hogy 1949. szeptember elsejétől meg fog szűnni a kenyérjegy. „Ezzel véget ér a kenyérnek jegyre való árusítása, amely a háború kezdete óta, tehát nyolc éven át volt érvényben. Szeptember elsejétől a kezdve mind az eddig jegyre árusított egyforintos félbarna, mind az 1,60 forintos félfehér kenyér jegy nélkül áll a fogyasztóközönség rendelkezésére. A minisztertanács ugyancsak elhatározta, hogy a fehérliszt-fejadagot havi 2 kilogrammról 2,5 kilogrammra emeli fel” – írta a pártlap.

A lap második oldalán viszont vészjósló hír olvasható, Kilencévi fegyházra ítéltek egy győrmegyei kulákot zsizsikes gabona beadása miatt címmel. A cikk szerint a „győri munkásbíróság augusztus 19-én Szalai Ernő 42 holdas bogyoszlói kulákot 9 évi fegyházra, 50 ezer forint pénzbüntetésre és a községből való kitiltásra ítélte, mert a szövetkezeti raktárba 12 és fél mázsa zsizsikes gabonát adott be, és ezáltal 120 mázsa gabonát megfertőzött”. Mindez már a beszolgáltatások, a padlássöprések valóságát mutatja, a kommunista diktatúra átlépte legembertelenebb korszakának küszöbét. Mindez nemcsak politikai, emberiességi, hanem még gazdasági szempontból is értelmetlennek bizonyult: az országra a nymorgás és a félelem korszaka köszöntött rá. Így aztán az új kenyér ünnepe hosszú időre feledésbe merült, és csak a hatvanas évektől vált ismét ünnepelni való kultusztárgyá.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: „Rákosi elvtárs öt éve ismét közöttünk"

A Szabad Nép 1950 elején több évfordulót is ünnepelt. A kommunista pártlap megemlékezett például arról, hogy Rákosi elvtárs kereken öt évvel azelőtt tért haza Moszkvából. Műelemzés is megjelent ekkoriban a Szabad Népben: munkások és parasztok verseit ismertette a pártlap - azokat a verseket, amelyeket szerzőik a Pártról, a Párthoz írtak.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó '56: kísérleti magyar banán Pesten, beszédértő írógép Párizsban

Magyarország végzetes technológiai és technikai lemaradását jól szemlélteti, hogy míg 1956 nyarán nálunk a fertődi "kísérleti banán" pesti felbukkanása okozott szenzációt, Párizsban már a "gépíró nélküli írógépeket" tesztelték, vagyis mesterséges intelligenciát fejlesztettek.

Szegő Iván Miklós Tech

Banánköztársaságok mintájára lettünk timföldnagyhatalom

Az Egyesült Államokban nem volt sok bauxit, mégis a világ legnagyobb alumíniumgyártói közé tartozott. Ezt irigyelhette meg a 60-as években a Szovjetunió, és a Karib-tenger banánköztársaságainak mintájára Magyarországon is felfuttatták a bauxittermelést, illetve az óriási mennyiségű vörösiszapot melléktermékként kibocsátó timföldgyártást.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: jön a Télapó, eltűnik a Mikulás

Mementó sorozatunkban ezúttal a Mikulás 60 évvel ezelőtti, átmeneti eltűnésének eredtünk nyomába. Sejtettük, hogy a fordulat évében, 1948-ban, a Rákosi-korszak kezdetén még nem merték volna a Szent Miklós püspökre emlékeztető szokást eltörölni, és szovjet mintára Télapókat erőltetni az óvodásokra, kisiskolásokra. 1949-ben is még Mikulás-vásárról írt a Szabad Nép, de aztán jött 1950.

Szegő Iván Miklós Tech

"A marxista szellem napvilága ragyog fel hétről-hétre"

1956 júniusában úgy tűnt, hogy Magyarországon a kommunista pártvezetés hagyja a demokratikus átalakulást. A Szabad Nép, a kommunista pártlap hatalmas cikket jelentetett meg a Petőfi Körről, amelynek vitáiról kifejezetten kedvező hangnemben, dicsérőleg nyilatkozott. Pár nap múlva azonban vészesen megfordult a politikai irányvonal, újra a sztálinisták vettek lendületet, és egy héttel később már felléptek a demokratikus kezdeményezések ellen.

Szegő Iván Miklós Tech

Átadták hazánk hatodik leghosszabb folyóját

1956 nyarán adták át a Keleti-főcsatornát, amely Tiszalöktől kezdve a Tiszát és a Berettyót kötötte össze csaknem 98 kilométeren át. A kommunista pártlap, a Szabad Nép úgy ünnepelte az eseményt, mint hogy "átadták rendeltetésének" az ország hatodik leghosszabb folyóját.

Szegő Iván Miklós Tech

Rákosi leváltása: már ’56 nyarán feltűnik a kádári elit

A kommunista sajtóban általában a sorok között kellett olvasni, és az elejtett megjegyzésekből lehetett a valós folyamatokra következtetni. Nem volt ez másképp Rákosi Mátyás leváltásakor sem, igaz, kissé nevetséges formában. Ugyanis ebben az esetben a sorok között „elrejtett” információ nyomtatott nagybetűkkel kiemelve szerepelt a szövegben: párthatározat „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS FELMENTÉSÉRŐL”.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 56: a Petőfi Kör betiltása

A Petőfi Kör 1956 tavaszától a demokratikus törekvések "melegágya" volt, amit a kommunista vezetés '56 júniusáig tűrt meg. A Petőfi Kör legnevezetebb rendezvénye az úgynevezett sajtóvita volt, amelyen gyakorlatilag kimondták, hogy a szocialista rendszer rossz. A kört ezek után betiltotta a belügyminiszter, de a demokráciát követelő fiatalokat ezzel már nem lehetett megállítani.

Legyen óvatos, extrém erős lesz az UV-sugárzás szerdán

Legyen óvatos, extrém erős lesz az UV-sugárzás szerdán

Lesodorta egy rabbi fejéről a kipát – becsületsértésért ítéltél el

Lesodorta egy rabbi fejéről a kipát – becsületsértésért ítéltél el

Néhány pillanat alatt 16 büntetőpontot gyűjtött az ebédjéért siető motoros

Néhány pillanat alatt 16 büntetőpontot gyűjtött az ebédjéért siető motoros