szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy médiaelemző civil szervezet végigelemezte egy fél évig a megyei napilapok híreit. Elfogultság, az ellenzék elhallgattatása, felhígulás, amit talált.

Mit is jelent a kormánybarát sajtó médiatúlsúlya, illetve egyenesen médiamonopóliuma a megyei napilapok piacán? Ezt vizsgálta meg a Mérték Médiaelemző Műhely, amely a kormányzati médiaholding védőszárnyai alá került megyei napilapok közéleti cikkeit kutatta át – miről, hogyan írtak a lapok, megjelenhetett-e minden politikai vélemény, szereplő, torzítottak-e a cikkek.

A megyei napilapok piaca csökken, de így is 1,5 millió olvasót érnek el az eladott 400 ezer példányukkal. Komoly véleményformáló tényezőt jelentenek tehát. "Kérdés volt tehát, hogy megpróbálják-e manipulálni az olvasókat, vagy elfogulatlanul, a mindenkori sajtóetikai alapelveknek megfelelően tájékoztatnak."

Az eredmények azt mutatják, hogy bizony manipulálnak.

  • Mindig ugyanazok a hírek jelentek meg a 18 megyei lapban, csak más súlyozással. A belföldi hírek legtöbbször a kormányzati sikerekről szólnak, a külföldiek pedig egy adott ország problémáiról.
  • A kormányra nézve kényelmetlen témákat rendre elhallgatták. A megjelenő problémákat vagy hamarosan megoldja az önkormányzat-kormány, vagy nem érintik a kormányzatot.
  • A cikkek rendre elhallgatják az ellenzék véleményét. Az ellenzékről véleményt legtöbbször a Fidesz vagy a kormány fogalmazott meg.
  • Hosszú interjúk jelentek meg kormányzati szereplőkkel. "Ha szakértőre vagy elemzőre volt szükség, akkor leggyakrabban (a TV2-ből és a köztévéből is jól ismert) Deák Dániel politológust, a kormányközeli Figyelő munkatársát szólaltatták meg."
  • Olykor a vezető híreket is kormányközeli médiumokból vették át, a legtöbbet idézett forrás a Magyar Idők volt
  • Akár 2,1 milliárd forintnyi állami hirdetés is landolhatott a lapokban.
  • Hiányzik belőlük a helyi politika, oknyomozás, nagyobb teret kapott a képes riport, fesztiválbeszámoló, színes hírek.
  • Címlapra kerülhettek korábban a kishír szintjét sem elérő információk, mint a Nyuszi Csoport kakaópartija vagy a méhkereki sör hőmérsékletének problémái.
  • Strukturális problémák (pl. orvoshiány, munkaerőhiány) nem jelentek meg, csak mint egyedi esetek – igaz, az orvoshiány nem egy önkormányzat hibája.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!