szerző:
Tóth Richárd

Orbán Viktor a hírek szerint utasítást adott a fideszes média átszervezésére, ami a Mérték és a Medián friss kutatása szerint logikusnak is tűnik: a Magyar Idők a hibahatárt figyelembe véve a negatív tartományban jár, a Ripost jelentéktelen maradt, a vidéki lapok pedig veszítenek erejükből. A magyar polgárok döntő többsége ennek ellenére úgy érzi, megvalósult a fideszes médiatúlsúly, és főleg a legfiatalabb generáció már hátat is fordított az egész közéletnek.

Felmérést készített a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Medián, hogy kiderüljön, honnan tájékozódnak a magyarok. Az idei, 1200 fős kutatás részben megismételte a 2014-15-ös, valamint a 2016-os felmérés kérdéseit, és összességében az derült ki, hogy a felnőtt népességben a politika iránt érdeklődők aránya nem változott, a tájékozódásra fordított idő viszont enyhe növekedést mutat. Ennél határozottabban nőtt azok aránya, akik saját bevallásuk szerint a néhány évvel ezelőttinél több időt fordítanak politikai-közéleti tájékozódásra.

Sokat olvasó fideszesek

A kutatás egyik fő megállapítása, hogy

a kormánypárti szavazók körében találhatók a legnagyobb arányban olyanok, akik úgy érzik, hogy sokat, sőt az elmúlt évekkel összehasonlítva többet tájékozódnak, miközben az ellenzéki pártok szavazóira jellemző leginkább, hogy elfordulnak a közéleti témáktól, a korábbinál kevesebbet tájékozódnak.

A közéleti hírek olvasása és a közélet iránti érdeklődés azonban nem feltétlenül áll összefüggésben egymással. Arra a kérdésre, hogy mennyire érdekli önt a politika, most a megkérdezettek 8 százaléka válaszolta azt, hogy nagyon, 28 azt, hogy közepesen, 35 százaléknyit megkérdezett kicsit érdekel a politika, míg 29 százalékot egyáltalán nem. Ebben a kategóriában a baloldaliak mutatnak nagyobb érdeklődést.

  • A Fidesz-szavazóknál ez az arány úgy néz ki, hogy 8 százaléknyit nagyon érdekel, 35-öt közepesen, 37-et egy kicsit, 19 százalékot hagy hidegen.
  • A baloldali ellenzéki szavazók közül 13 százalék azt mondta, nagyon érdekli a politika, 37 százaléknyi megkérdezettet közepesen, 32-t egy kicsit, 18-at nem.
  • A jobbikosoknál ez 9–31–41–19, míg a pártnélkülieknél 2–10–33–55 százalék.

És mennyi időt fordítanak ezek után valóban a közélet híreivel?

A Fidesz-szavazók 27 százaléka azt állítja magáról, hogy sok időt fordít tájékozódásra, ez a szám a balosoknál 23, míg a jobbikosoknál 14 százalék.

©

A felmérés egyébként azt mutatja, hogy a politika iránti érdeklődés és a tájékozódás erősen összefügg az életkorral. A 18–29 évesek 41 százalékát egyáltalán nem érdekli a politika; 10 százalékuk egyáltalán nem tájékozódik, további 21 százalék pedig nem tájékozódik rendszeresen közéleti témában. Ez a generáció tehát többségében elfordult a politikától. Ettől a ténytől valószínűleg nem független az a megállapítás, hogy a tájékozódás legfőbb eszköze még mindig a tévé. A megkérdezettek 71 százaléka rendszeresen onnan szerzi értesüléseit. 35 százalék gyakori internethasználónak mondja magát (22 százalék alkalmanként, 43 százalék azt mondta, soha nem netezik), de jelentős a rádiós tájékozódás is.

Mi újság?

A Mérték és a Medián közös kutatása szerint a közéleti napilapok piacán tapasztalt jelentős változások nem alakították át érdemben a médiafogyasztást. Az újonnan megjelenő napilapok (Magyar Idők, Ripost) a lakosság 1-2 százalékához jutnak el. 2014-15-höz képest valamivel alacsonyabb arányban olvassák az emberek a megyei napilapokat és a Blikket, a Bors olvasottsága viszont nem változott. A felmérés azt mutatja, hogy egyedül a Lokál tudott valamennyit növekedni, rendszeresen a teljes lakosság 4 százaléka, alkalmanként 9 százaléka használja tájékozódásra.

Megyei napilapot a Budapesten és Pest megyén kívül élők negyede olvas rendszeresen. A hírforrás választása sokkal inkább az életkorral függ össze, mint a pártpreferenciával: az egyes korcsoportokon belül nincs szignifikáns különbség az olvasók és nem olvasók arányában a pártválasztás szerint.

Kiderült, kis túlzással a kormánypárti Magyar Idők napilapot senki sem olvassa. A lapot legalább alkalmanként olvasók aránya a teljes népességen belül 2 százalék, a Fidesz-szavazók körében ez a szám 3 százalék, a baloldali szavazóknál és a pártnélkülieknél 1, a jobbikosoknál 4 százalék. (És akkor ne feledkezzünk el az ilyen alacsony adatoknál a hibaszázalékról). A Bayer-publicisztikákhoz képest többen olvasnak Ripostot, a Fidesz-szavazóknak például a 6 százaléka, az ingyenes terjesztésű Lokált pedig a teljes népesség 13 százaléka forgatja alkalmanként.

©

Az igazi erőt továbbra is a tévék jelentik. Az RTL Klubot a teljes népesség 90 százaléka, a fideszesek 88, a balosok 95, míg a jobbikosok szintén 88 százaléka nézi legalább alkalmanként. A TV2-t a teljes népesség 86 százaléka követi, de itt a kormánypártiak 90 százaléknyian vannak, a balosok 85, a jobbikosok 83 százaléknyian. A köztévét a Fidesz szavazói nézik a leginkább (85 százalék), a baloldaliak háromnegyede, a Jobbik-szavazók kétharmada követi.

Már korábban megjelentek az úgynevezett egyperces híradók a köztévé csatornáin. Mint kiderült, a válaszadók közel harmadát zavarják ezek a híradók, de enyhén nőtt azok aránya, akik ebben nem látnak problémát. Különösen alacsony arányban vannak a kormánypárti szavazók között azok, akiket ez zavar, de a többi szavazói csoportban is többségben vannak azok, akiket hidegen hagy ez a kommunikációs eszköz. (2016-ban a megkérdezettek 33 százalékát, míg most csak a 27 százalékát zavarták az egyperces híradók.)

Csak a Facebook

A 2018-as parlamenti választások egyik toposza, hogy a Fidesz a Facebookon nyerte meg a választást. A Mérték és a Medián megvizsgálta a legnagyobb közösségi oldal és a tájékozódás kapcsolatát is, és arra jutottak, hogy 2014 óta nem nőtt a magyarországi felnőtt népességben a Facebookot használók aránya, ugyanakkor a közösségi oldal látszólag jelentős szerepet tölt be a közéleti tájékozódásban, hiszen a használók negyede naponta, további 21 százalék hetente többször találkozik politikai, közéleti témájú cikkekkel, tartalmakkal a Facebookon.

A kutatás szerint a Facebook a szélesebb körű információszerzést is támogatja, ugyanis a politikai tartalmakkal találkozók 88 százaléka a saját nézeteitől hangsúlyosan eltérő tartalmakkal is szokott találkozni. De azok körében viszont, akik csak kormánypárti tartalommal találkoznak a hagyományos médiában, kicsi a Facebook szerepe – háromnegyedük nem használja a közösségi oldalt. Ugyanakkor politikai tartalmú cikkeket lájkolni és megosztani leginkább a Fidesz szavazói szoktak (megosztani 5 százalék rendszeresen, 29 százalék néha, lájkolni 5 százalék rendszeresen, 32 százalék néha).

Összességén a felnőtt népesség viszonylag kis hányadáról mondható el, hogy kizárólag kormánypárti hírforrásból tájékozódik (7 százalék), de fontos hangsúlyozni, hogy

az idősek és az alacsony végzettségűek körében az átlagosnál magasabb az ilyen értelemben korlátozottan tájékozódók aránya.

Ugyanis az 50-59 évesek 9, a 60 évesnél idősebbek 10 százaléka kizárólag kormánypárti médiumokból tájékozódik. Az iskolai végzettség tekintetében: a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők 11 százaléka csak kormánypárti médiumokat olvas, néz, hallgat.

©

 

A sajtó a korrupcióról

A Fidesszel kapcsolatos korrupciós ügyekről beszámoló vagy a kormány munkáját kritizáló tartalommal a kimagasló többség találkozik a médiában. A kormánypárti szavazókra kevésbé jellemző, hogy napi szinten találkoznának ilyenekkel, de valamilyen gyakorisággal ebben a csoportban is szinte mindenkihez eljutnak a hírek.

Ezért is érdekes annak problémája, hogy hogyan dolgozzák fel, hogyan reagálnak az ilyen információkra a szavazók. A kutatásból az derül ki, hogy ha valaki a választott pártjával kapcsolatos korrupciós botránnyal találkozik, a legjellemzőbb reakció a csalódottság. Ugyancsak jellemző, hogy a hírforrás hiteltelenedik ilyen helyzetben, az emberek nem hiszik el ezeket a híreket, úgy gondolják, hogy le akarják járatni a pártjukat. Szintén gyengíti a saját pártról szóló negatív hírek hatását az a stratégia, hogy a választó a kellemetlen hírekkel találkozva arra gondol, hogy a párt érdemei fontosabbak, mint a bűnei.

A teljes elkerülés, elzárkózás is viszonylag jellemző: a válaszadók 29 százalékára igaz saját bevallása szerint, hogy igyekszik oda sem figyelni ezekre a hírekre, 25 százalékukra pedig az (is), hogy igyekszik elkerülni azt a hírforrást, amely a választott pártjához köthető botrányról számol be. A reakciókat tekintve nincsenek nagy különbségek a különböző pártpreferenciájú válaszadók között, de azt észre lehet venni, hogy a kormánypárti szavazókra az ellenzékieknél jóval kevésbé jellemző, hogy csalódást éreznek a választott pártot leleplező tartalmak hatására, és valamivel jellemzőbb rájuk a hárítás: nem hiszik el az ilyen tartalmakat, illetve az érdemekre koncentrálnak.


Helyzetértékelés gyanánt a kutatók megállapítják, hogy a magyar médiával az emberek 19 százaléka szerint az a legnagyobb probléma, hogy nem kiegyensúlyozott, Fidesz-túlsúly jellemzi. Ez a leggyakrabban adott válasz, ha nyitott kérdést tettek fel a médiáról. A második leggyakrabban említett probléma, hogy nem lehet hinni a tartalmaknak (12 százalék). Ezt jóval ritkábban említett problémák követik, amelyeknek csak egy kis része kapcsolódik a közéleti tájékozódás kérdéséhez; ilyen a túl sok politika (1 százalék) és a migránstéma túlhangsúlyozása (1százalék).

Befolyás

A magyarországi felnőtt népesség többsége (61 százalék) úgy gondolja, hogy

a magyar sajtó elfogult, nem lehet jól tájékozódni, mivel valamelyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap.

A kormánypárti szavazók szűk többsége (53 százalék) másként látja, ők úgy értékelik, hogy jól lehet tájékozódni; a nem kormánypárti szavazók körében viszont a kimagasló többség elégedetlen a helyzettel.

A válaszadók közel háromnegyede úgy látja, hogy a Fidesznek nagyobb befolyása van a sajtóban, mint az ellenzéknek, és mindössze 3 százalék látja úgy, hogy az ellenzéki médiumok vannak többségben.

©

A legtöbben azt várják a sajtótól, hogy feltárja a visszaéléseket a politika világában, és fontosnak tartják, hogy a kormányt kritikusan bemutató sajtótermékek is eljussanak az emberekhez. Viszonylag széles körű az egyetértés azzal is, hogy

aggasztó, hogy egyre inkább a Fidesz kezében van a média.

Azok aránya sem elenyésző azonban (31 százalék), akiket bosszant, hogy milyen sok helyen jelennek meg a kormány vagy a Fidesz tevékenységét negatívan bemutató információk. Az információfeldolgozás kérdéséhez is kapcsolódó lényeges eredmény, hogy a Fidesz-szavazók kétharmada úgy látja, az ellenzéki sajtó jellemzően valótlan állításokkal próbálja lejáratni a kormányt.

*

A kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte személyes megkérdezéssel, 1200 fős mintán. A súlyozás után a minta jól tükrözi a 18 éves és idősebb magyarországi népesség összetételét. Az adatfelvétel szeptember 13-a és 19-e között történt, a statisztikai hibahatár +/- 3 százalékpont.

A teljes kutatás ide kattintva érhető el. A Mérték kutatását a Friedrich Ebert Stiftung támogatta.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ki ez az elfuserált DiCaprio a Titanicot éneklő Celine Dion mögött?

Ki ez az elfuserált DiCaprio a Titanicot éneklő Celine Dion mögött?

8-féle magyar főnök létezik – melyik az öné?

8-féle magyar főnök létezik – melyik az öné?

Kiürítették az Eiffel-tornyot, mert egy férfi felmászott rá

Kiürítették az Eiffel-tornyot, mert egy férfi felmászott rá

66 zsáknyi apróval fizetett egy autóért egy kínai férfi

66 zsáknyi apróval fizetett egy autóért egy kínai férfi

Török Gábor: A Fidesz elsöprő győzelmet fog aratni

Török Gábor: A Fidesz elsöprő győzelmet fog aratni

Új sorozat érkezhet a Barátok közt készítőitől az RTL-re

Új sorozat érkezhet a Barátok közt készítőitől az RTL-re