Az uniós, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tiltja az arcfelismerő rendszerek valós időben való alkalmazását. Most azt vizsgálják, hogy Magyarországon megvalósulhat-e ez.
Olyan mértékben növekszik a mesterséges intelligenciával működő szuperszámítógépek energiaéhsége, hogy azt egy ponton túl már nagyon nehéz lesz lekövetni.
Az országhatárokon átívelő űripar teljes átalakuláson megy keresztül napjainkban, aminek részeként a 4iG Űr és Védelmi Zrt. elindította Közép-Európa legnagyobb magánműhold-programját. A HUSAT keretében pályára állítandó űreszközök hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek majd a Föld teljes felszínéről, amelyekből MI-alapú algoritmusokkal értéknövelt térbeli információk állíthatók elő. Mindez jelentős üzleti potenciált képvisel a földmegfigyelési szolgáltatások nemzetközi piacán, ugyanis a civil felhasználók és a védelmi szektor adatigénye is gyorsuló ütemben növekszik.
Az Internet Watch Foundation jelentése szerint már olyan, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képeket is képes készíteni a mesterséges intelligencia, amiről a szakemberek is nehezen tudják megmondani, hogy a valóságot látják-e rajta.
Világszerte 350 millióan tesznek fel legalább havi egyszer valamilyen kérdést a Gemini MI-nek, ami nem tűnik kevésnek – ám a Google maga közölt becsült adatokat arról, mennyien használják az OpenAI chatbotját. És úgy tűnik, bőven van mit ledolgoznia a keresőpiacot jelenleg uraló Google-nek.
A mesterséges intelligenciának is fontos szerepe van egy új vérvizsgálatban, mely szükségtelenné teheti az esetenként fájdalmas, invazív rákdiagnosztizáló módszereket – és már jóval azelőtt jelezheti a veszélyt, hogy a tünetek jelentkeznének.
A Google az ellene folyó trösztellenes per kellős közepén kötött egy olyan szerződést a Samsunggal, aminek köszönhetően a dél-koreai vállalat előre telepíti a mobiljaira a Gemini alkalmazást.
Bár nem várható el, hogy a világviszonylatban szerény forrásokra támaszkodó magyar gógyi érdemben kihívja a globális szereplőket, itthon is felbukkantak innovatív MI-alapú megoldások, például a társadalomtudományokban.
Két kutatás is készült a közelmúltban a magyarok körében a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Ezekből kiderült: már rendkívül sokan használják a technológiát, és egyre fontosabb lenne az ezzel kapcsolatos edukáció.
A jelek szerint az OpenAI nem különösebben haragudna meg, ha a felhasználók nem udvariaskodnának a ChatGPT-vel. Más kérdés, hogy mit gondolhat erről a mesterséges intelligencia.
Az elmúlt hónapokban már több tízmillióan használták a ChatGPT keresőfunkcióját Európában, így hamarosan egy EU-s regulának is meg kell majd feleljen az OpenAI eszköze.
A felhasználót segítő személyi asszisztensként irányíthatja a böngészőt a Microsoft Copilot Vision nevű új mesterséges intelligenciája, melyet már bárki kipróbálhat.
A modernitás és a technológia alapvetően szemben áll a hagyományossal és a természetessel. Ennek az évtizedes igazságnak a felszámolásában jelentős szerepe van a mesterséges intelligenciának, amely hatékonyan segítheti az embert az élővilág minden korábbinál jobban magával ragadó megismerésében.
Már nyílnak az új dimenziók a szórakoztatóipar színpadán. A főszerepben a felhasználó, a helyszín pedig a könnyed kikapcsolódást kínáló világ: a filmek és sorozatok streamelésétől a játékokon át a hagyományos tévécsatornák kínálatáig. A cél, hogy érthetőbb és emberibb legyen minden.
Mintha csak kezelhetetlen gyerekek lennének, esetenként úgy viselkednek a chatbotok. Ha hazugságon kapva, fegyelmezni próbálják őket, még rosszabb lesz a helyzet.
Valójában mennyire tartanak az újságírók attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat? Nem igazán, attól viszont igen, hogy hogyan fognak megélni a fizetésükből.