Szinte a teljes 20. századot átélte, és még az utolsó éveiben is rendkívül jó egészségnek örvendett Maria Branyas Morera, aki végül 117 évet élt. Hogy minek köszönhette ezt a hosszú életkort, azt kutatók próbálták megfejteni.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértőinkkel a bél-agy tengely működésének eredtünk nyomába. Mentális egészségünk befolyásolja a gyomor-bélrendszert, de belünk állapota (mikrobiomja) is kihat érzékelésünkre, pszichés világunkra. Megnézzük, hogy milyen kontrollt tudunk gyakorolni ez ügyben, és mit kell elengednünk, hogy létrejöjjön az igazi öngondoskodás.
Tanulni, változni, megelőzni, egészségben sokáig élni – az öngondoskodás egészen új magyar formáit propagálja az ország gasztroenterológus-edukátora, akit az újabb orvosi felismerések, a bél-agy tengely, a mikrobiom és a pszichés állapotok összefüggéseiről is kérdeztük.
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
A nyugati orvostudomány egészen a közelmúltig sem a diagnózisnál, sem a gyógyításnál nem vette figyelembe, hogy az emberi test nem egymástól független részek egésze. Az pedig, hogy az agy, a bél és a bélben élő mikroorganizmusok sem külön-külön működnek, hanem folyamatosan kommunikálnak egymással, egészen forradalmi felismerésnek számít.
Egy friss tanulmányban több mint tíz ország közel ezer rákos beteg DNS-ét vizsgálták a kutatók, és úgy találták, hogy az E. coli baktériumnak is köze lehet a megbetegedéshez.
Maria Branyas Morera túlélt két világháborút, a spanyol polgárháborút, a spanyolnáthát és a koronavírus-járványt is. Katalán kutatók a DNS-ét és a mikrobiomát vizsgálva jutottak igen fontos eredményre.
Ha túlélik az űr zord körülményeit az organizmusok, az egy, az élet eredetét pedzegető elméletet is igazolhat.
Dán kutatók szerint a székletmikrobióta transzplantáció (FMT) segíthet a cukorbetegeknek abban, hogy enyhüljenek a gyomor-bélrendszeri panaszaik.
Csodás vitamin- és tápanyagbombával kényeztethetjük a mikrobiomunkat a téli ínség idején, ha fermentált ennivalókat fogyasztunk. Többek között savanyú káposztát is készíthetünk ezzel a módszerrel – elmondjuk, hogyan érdemes csinálni lépésről lépésre, mit kell tudni a sózásról, fűszerezésről, hogyan kombináljuk az alapanyagokat, és mire figyeljünk különösen az erjesztés során.
A mikrobiom azon mikrobák összessége, amelyek bennünk és rajtunk élnek. Van, hogy védenek minket, máskor kihasználnak bennünket. Bár a mikrobiom fogalmát az élőlényekkel kapcsolják össze, azonban az otthonoknak is megvan a saját mikrobiomjuk, amelynek jelentős hatása lehet az ott élők egészségére.
Az vagy, amit megeszel, tartja a mondás, utalva arra, hogy a test az ételekből tudja fedezni a különféle szükségleteit. Olasz tudósok összeállították az élelmiszer-mikrobák valaha volt legnagyobb katalógusát, és ezzel bizonyították: sokkal mélyebb jelentése van ennek a bölcsességnek.
Mi az a mikrobiom, miből áll, hogyan működik, hogyan lehet csökkenteni annak veszélyét, hogy felborul az egyensúlya? Mi befolyásolja az étvágyat, a hangulatot, a testhőmérsékletet, a szexualitás és az alvást? Professor emeritus szerzőnk segít a laikusoknak is megérteni, miért fontos, hogy tudjunk ezekről.
Az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával – derül ki abból a tanulmányból, amelynek első szerzői Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatója, valamint Torma Ferenc, a Testnevelési Egyetem szakembere.
Írországi kutatók többszáz csecsemőtől vett székletmintát vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy azoknak a babáknak a mikrobiomja, akik a pandémia idején, a lezárások időszakában születtek, jobb minőségű, mint a Covid előtti babáké. Valószínűsítik, hogy a "pandémia-bébik" kevésbé lesznek allergiásak emiatt.
Mi a kapcsolat a sejtjeink és az öregedés között és mit jelent a biológiai életkor? Mennyire hatnak a génjeink a betegségeink kialakulására és mi más befolyásolja még az egészségünk megőrzését? Milyen vizsgálatokra „kötelező” eljárnunk, és mennyibe kerül, ha mindent tudni akarunk a testünkről? Ezekről beszélgettünk Duda Ernővel, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökével, a Medipredict és a Solvo Biotechnology cégek alapítójával.
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
Az egyre nagyobb problémát jelentő elhízás megoldásának kulcsa lehet az a felfedezés, mely az időszakos böjt hatásait tárta fel az agy és a bélrendszer kapcsolatában.
Mi az a mikrobiom és mi a kapcsolata az egészségünkkel? Miért kell ezzel foglalkozni? Miért jó ötlet a koplalás és miért kulcsélelmiszer a nyers zöldség? Legyen-e dietetikusunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal és Dr. Tkacsik Márta elméleti matematikussal, a Patikakert Ökogazdaság alapítójával.
A Holnap című könyvben 13 kutató vázolja fel a trendeket, és 13 pszichológus szakember járja körül, hogyan tudunk mi magunk felkészülni a közelgő változásokra, és milyen készségekre neveljük gyermekeinket. Az alábbiak ebből a kötetből közlünk egy szerkesztett részletet a jövő étrendjével kapcsolatban Antal Emese dietetikus, szociológus tollából.
