A benyújtók szerint képtelenség minden műanyagpalackot újrahasznosítani, és az ezt hirdető óriásvállalatok félrevezetik a fogyasztóikat.
Amerikai kutatók szerint genetikai és környezeti tényezők együttes hatása állhat az autizmus, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyre gyakoribb kialakulása mögött. Most ez utóbbi, vagyis a környezeti tényezők listájára vettek fel két újabb tételt.
Ha minden a mostani, lineáris forgatókönyvek szerint megy tovább, azaz a vállalatok számára a profit és a növekedés marad a kizárólagosan meghatározó tényező, a fogyasztók pedig nem minimalizálják a fogyasztásukat, akkor a megoldatlan hulladékkérdés mellett hamarosan komoly nyersanyaghiánnyal is számolhatunk. Vélemény.
Számos veszélyt rejthet, hogy már a felhőkben is mikroműanyagokra bukkantak japán kutatók – ez ugyanis a szennyezés mind könnyebb terjedéséhez vezethet, és még az üvegházhatású gázok kialakulásában is szerepük lehet.
A papírpoharak belsejében lévő bioműanyag nem minden esetben bomlik le, ami mikroműanyaggal szennyezheti a környezetet, és ivás közben bekerülhet a szervezetbe is.
Kilenc különböző mikroműanyagot találtak az emberi szív szöveteiben a kutatók, és az is kiderült, hogy műtét közben is jut belőlük a szervezetbe.
A Kaliforniai Tudományos Akadémia és az Oxfordi Egyetem tudósait is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport 85 korallzátonyt vizsgált meg a világ különböző pontjain, hogy kiderüljön, mennyire szennyezettek. Az eredmény mindenkit meglepett.
Amerikai kutatók a mikroműanyagok és a műanyagból készült vágódeszkák kapcsolatára voltak kíváncsiak. Összességében arra jutottak, hogy a legjobb, ha mellőzzük az ilyen konyhai segédeszközök használatát.
Arra kíváncsi a Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség, hogy a lebomlóként kínált műanyag zacskók valóban lebomlanak-e a komposztban, és ha igen, mennyi idő alatt.
Mikroműanyagot találtak az Ocean Race nevű világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében.
Ezt javasolja az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ban.
Nagyon nem mindegy hol, milyen körülmények között végzi a bioműanyag-szemét: az óceánban ugyanis a jelek szerint ugyanúgy nem bomlik le, mint a hagyományos műanyag.
Svájci kutatók összesen 19 baktériumtörzsből és 15 gombából vettek mintát, hogy kiderüljön: melyik képes alacsony hőmérsékleten is bontani a műanyagokat.
A németországi Alfred Wegener Intézet kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen állapotban vannak a sarki jégtáblák alján növő algák. Az eredmény duplán meglepte őket.
Nem tűnik fogyasztóbarátnak a nemrég bevezetett rögzített italoskupak. Kérdés, hogy az új csomagolás segíthet-e a bolygót elborító műanyaghulladékok problémáján.
Vajon az emberek egészségéért aggódik, vagy csak az új, vajas receptkönyvét népszerűsíti James Martin?
A műanyagszennyezés harmadát adó polipropilént – ami alapesetben több száz év alatt bomlik le – mindössze 140 nap alatt bontja le két gomba, az Aspergillus terreus és az Engyodontium album, állapították meg ausztrál tudósok.
A brazil Paranai Szövetségi Egyetem kutatói szerint a Föld egyértelműen belépett az antropocén néven ismert földtörténeti korba, amit egy újabb elszomorító felfedezés bizonyít.
Az amerikai 5 Gyres Intézet szakemberei szerint a világ óceánjai egyre rosszabb állapotban vannak, húsz év leforgása alatt pedig óriási mennyiségű műanyag szemét kerülhet még bele.
Kutatók tengeri madarakon vizsgálták a plasztikózisnak nevezett betegséget. Már egészen fiatal madaraknál is kimutatták, amelyeket a szülők vélhetően a táplálék közé keveredett műanyaggal etettek.
