Jóval többen dolgoznak ma Magyarországon, mint egy éve, de a júliusi foglalkoztatottsági számokban már látszanak baljós jelek. Arra viszont még várni kell, hogy kiderüljön, ez egy egyszeri megingás volt-e, vagy egy munkaerőpiaci válság kezdete.
Élesednek a különadók, nagyobb lesz a jövedéki adó is, megdrágul az alkalmi munkások foglalkoztatása. Sok okmány lejár, csak az autósok kapnak egy kiskaput, és igaz, nem 1-jétől, hanem másodikától, de SZÉP-kártyával sem lehet majd ételt venni. Összegyűjtöttük, mi minden változik, ahogy elkezdődik az év második fele.
A rádiós saját kézbe vette a Kelj fel Jancsi sorsát, önállóan indítja be a műsort szeptemberben, miután most szakított a 168 Órát is kiadó médiacéggel.
2010 óta csak egy év volt, amikor több halálos munkabaleset történt, mint tavaly. A kevésbé súlyos munkabalesetek száma is nőtt, de nem sokkal a 2020-as szint fölé.
Három ötlete van az MNB-nek arra, hogy több 65 éven felüli dolgozzon: támogatni azokat, akik a nyugdíj után dolgoznak, emelni a nyugdíjkorhatárt, és felülvizsgálni a nyugdíjszámítás módját. Megnéztük, mennyi ezeknek az ötleteknek a realitása.
A munkaerőhiány közepette is kirúgással fenyegetőtől a gyerekek táboroztatását is fizető munkáltatóig terjed, ki hogyan kezeli a dolgozói fluktuációt, amikor a bérek értéke rohamosan csökken.
Az izlandi turisztikai iroda vicces kampánnyal csalogatja az országba a turistákat.
A produktív, azaz az eredményes, hatékony és célravezető életforma ma már kultusszá nőtte ki magát, és mint ilyen, behálózza a fiatalabb generációkat is, akik a TikTokon és a YouTube-on látják vissza az irigylése méltó példaképeket, akik már reggel nyolc óra előtt megváltják a világot. De ennek a tökéletességnek ára van.
Sem magának, sem a munkaadójának nem tesz jót az, aki betegen dolgozik – állítják a dublini Trinity College kutatói.
Különösen a fiatalok néznének más munkahely után, ha minden nap be kellene járniuk az irodába.
Úgy tűnik, bármilyen sokat is árt az orosz–ukrán háború a magyar gazdaságnak, a cégek dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit nem befolyásolja.
2015-16-ban Franciaország-szerte tüntetéseket tartottak az akkori gazdasági miniszter, Emmanuel Macron reformtörvénye ellen, amely a kritikusai szerint a szegényebbek és a munkások kárára próbálta pörgetni a gazdaságot – 2017-ben aztán Macron nagy fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást. 2018-ban már az elnökként meghirdetett gazdasági programjára volt zavargásokba forduló tüntetéssorozat a válasz, a népszerűsége óriásit zuhant, hogy aztán most toronymagas esélyesként újraválasszák.
A munkaerő-kölcsönzők és az ipari gyártók húzták a munkaerőpiacot, a közlekedési cégeknél kevesebben dolgoznak, mint az év legelején, a kereskedelemben vegyes a kép.
Finoman fogalmazva is izgalmas munkaerőpiaci folyamatokat láttunk az elmúlt két évben, bár ezeknek az izgalmaknak a nagy részéről örömmel lemondtunk volna. 2020 tavaszán gyakorlatilag leállt a gazdaság, majd a felpörgés után 2020-21 fordulóján újra leállítottak néhány szektort, az azt követő visszarendeződést alaposan megnehezítette az ellátási láncok világszintű akadozása. E közben pedig nagyot nőttek a bérek, már persze azoknak, akik megtartották az állásukat, most pedig újabb válságtól félhetünk, miközben újra itt van a korábbi évekből jól ismert munkaerőhiány. Megnéztük, melyik munkakörök és iparágak szenvedték meg a legjobban az elmúlt két évet, és melyek bírták ki egészen könnyedén.
Euróban számolva a magyarországi munkaerő az egyik legolcsóbb az unióban. A vállalkozásoknak 2021-ben egy órára lebontva 10,4 euró volt a munkaerő-költségük, ebből 8,4 eurót tettek ki a bérek és bérjellegű juttatások. A munkáltatói terheket valóban jelentősen csökkentette a Fidesz, ám a munkavállalók bérterheit nem, ráadásul az állam fő adóbevételi forrása az áfa lett.
Jó volt a munkaerőpiaci helyzet februárban, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a háború komoly károkat okozna ezen a téren. A Fidesz nem tudta12 év alatt sem egymillióval növelni a foglalkoztatottságot, a tavaly ilyenkorihoz képest viszont jó a helyzet.
Egy újbudai intézménybe jelentkezett dolgozni, még a rezüméjét is leadta a lopás előtt.
Magyarországon döbbenetesen nagy a régiók közötti különbség – ebben gyakorlatilag teljes az egyetértés politikai oldalaktól függetlenül. A Fidesz kormányzásának eddigi 12 évét összegző sorozatunkban most azt mutatjuk be, mit kezdtek ezzel a problémával 2010 óta.
Már az augusztusi 445 nap is rekordnak számított.
Segít-e a munkahelyi teljesítmény növelésében, ha az év végén közös ünneplések is vannak? Hol csúsznak félre a csapatépítő tréningek? Miért lehet igazán fontos a munkahely számára, hogy hova teszik a kávégépet? És egyáltalán, fontosabb a folyamatos teljesítményértékelés, mint a csocsóasztal? Amióta egyre többet foglalkoznak azzal, hogyan érezhetik a dolgozók jobban magukat, a csapatépítés nagy kérdései is sok figyelmet kapnak.
