Ágazatokra bontva néztük meg, hogyan hatott a válság előszele a fizetésekre és a dolgozói létszámra. Már az augusztusi fizetések sem tudták tartani a lépést az elszálló árakkal, a rezsiemelés pedig csak ez után mutatja meg a hatását. A komoly leépítéseket a legtöbb cég még elkerülte, de kérdés, meddig tartanak ki.
Az informatikai, mérnöki és HR-es háttér abszolút befutónak tűnik, de bölcsészekre és diploma nélküliekre is vadásznak a HVG Állásbörzén.
A német ThyssenKrupp új gépei és gyártósorai 2025-re állnak teljesen üzembe.
A GKI szerint azért dolgozik sok nyugdíjas, mert képtelenek megélni a nyugdíjukból.
Délelőtt még nyaralós ingben, szakállasan és otthonról posztolt képet a miniszterelnök, délután már az irodájából – ezen a képen már egészen máshogy néz ki.
Az apró szünetek sokat lendítenek a hatékonyságon.
Jóval többen dolgoznak ma Magyarországon, mint egy éve, de a júliusi foglalkoztatottsági számokban már látszanak baljós jelek. Arra viszont még várni kell, hogy kiderüljön, ez egy egyszeri megingás volt-e, vagy egy munkaerőpiaci válság kezdete.
Élesednek a különadók, nagyobb lesz a jövedéki adó is, megdrágul az alkalmi munkások foglalkoztatása. Sok okmány lejár, csak az autósok kapnak egy kiskaput, és igaz, nem 1-jétől, hanem másodikától, de SZÉP-kártyával sem lehet majd ételt venni. Összegyűjtöttük, mi minden változik, ahogy elkezdődik az év második fele.
A rádiós saját kézbe vette a Kelj fel Jancsi sorsát, önállóan indítja be a műsort szeptemberben, miután most szakított a 168 Órát is kiadó médiacéggel.
2010 óta csak egy év volt, amikor több halálos munkabaleset történt, mint tavaly. A kevésbé súlyos munkabalesetek száma is nőtt, de nem sokkal a 2020-as szint fölé.
Három ötlete van az MNB-nek arra, hogy több 65 éven felüli dolgozzon: támogatni azokat, akik a nyugdíj után dolgoznak, emelni a nyugdíjkorhatárt, és felülvizsgálni a nyugdíjszámítás módját. Megnéztük, mennyi ezeknek az ötleteknek a realitása.
A munkaerőhiány közepette is kirúgással fenyegetőtől a gyerekek táboroztatását is fizető munkáltatóig terjed, ki hogyan kezeli a dolgozói fluktuációt, amikor a bérek értéke rohamosan csökken.
Az izlandi turisztikai iroda vicces kampánnyal csalogatja az országba a turistákat.
A produktív, azaz az eredményes, hatékony és célravezető életforma ma már kultusszá nőtte ki magát, és mint ilyen, behálózza a fiatalabb generációkat is, akik a TikTokon és a YouTube-on látják vissza az irigylése méltó példaképeket, akik már reggel nyolc óra előtt megváltják a világot. De ennek a tökéletességnek ára van.
Sem magának, sem a munkaadójának nem tesz jót az, aki betegen dolgozik – állítják a dublini Trinity College kutatói.
Különösen a fiatalok néznének más munkahely után, ha minden nap be kellene járniuk az irodába.
Úgy tűnik, bármilyen sokat is árt az orosz–ukrán háború a magyar gazdaságnak, a cégek dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit nem befolyásolja.
2015-16-ban Franciaország-szerte tüntetéseket tartottak az akkori gazdasági miniszter, Emmanuel Macron reformtörvénye ellen, amely a kritikusai szerint a szegényebbek és a munkások kárára próbálta pörgetni a gazdaságot – 2017-ben aztán Macron nagy fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást. 2018-ban már az elnökként meghirdetett gazdasági programjára volt zavargásokba forduló tüntetéssorozat a válasz, a népszerűsége óriásit zuhant, hogy aztán most toronymagas esélyesként újraválasszák.
A munkaerő-kölcsönzők és az ipari gyártók húzták a munkaerőpiacot, a közlekedési cégeknél kevesebben dolgoznak, mint az év legelején, a kereskedelemben vegyes a kép.
Finoman fogalmazva is izgalmas munkaerőpiaci folyamatokat láttunk az elmúlt két évben, bár ezeknek az izgalmaknak a nagy részéről örömmel lemondtunk volna. 2020 tavaszán gyakorlatilag leállt a gazdaság, majd a felpörgés után 2020-21 fordulóján újra leállítottak néhány szektort, az azt követő visszarendeződést alaposan megnehezítette az ellátási láncok világszintű akadozása. E közben pedig nagyot nőttek a bérek, már persze azoknak, akik megtartották az állásukat, most pedig újabb válságtól félhetünk, miközben újra itt van a korábbi évekből jól ismert munkaerőhiány. Megnéztük, melyik munkakörök és iparágak szenvedték meg a legjobban az elmúlt két évet, és melyek bírták ki egészen könnyedén.
