Segít-e a munkahelyi teljesítmény növelésében, ha az év végén közös ünneplések is vannak? Hol csúsznak félre a csapatépítő tréningek? Miért lehet igazán fontos a munkahely számára, hogy hova teszik a kávégépet? És egyáltalán, fontosabb a folyamatos teljesítményértékelés, mint a csocsóasztal? Amióta egyre többet foglalkoznak azzal, hogyan érezhetik a dolgozók jobban magukat, a csapatépítés nagy kérdései is sok figyelmet kapnak.
Az Európai Unió szakminiszterei nagy többséggel elfogadták tárgyalási pozíciójukat, amely a tisztességes európai minimálbért célzó jogszabály megalkotására vonatkozik. Az Európai Parlament korábban már döntött ugyanerről, így elkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások. A magyarok mellett a dánok nem értettek egyet a javaslattal.
A határ mentén már magasabbak a magyar bérek, mint a szlovák oldalon, a munkaerőpiaci szakértők szerint többen jöhetnek át ide dolgozni.
A magyarok még mindig a fizetés alapján döntenek leginkább a karrierükről, ráadásul ebben világelsők vagyunk.
Egyre nehezebb a rosszabbul fizető állásokban megtartani a dolgozókat, a boltokból sokakat át- vagy visszacsábítanak a vendéglátásba, eközben pedig globális áruhiánnyal is meg kell küzdeni, és nem mellékesen a szolgáltató szektor árai is sokkal jobban nőnek, mint ahogyan az évnek ebben a szakaszában szoktak - így várja a magyar gazdaság az év utolsó heteit.
Más országok polgáraihoz képest is sok magyar munkavállaló érkezett Ausztriába.
Nem okozna nagy problémát a mintegy 150 forintnak megfelelő büntetést kifizetni, de a mozdonyvezető állítja, a bírság akkora mentális kárt okozott neki, hogy a vasúttársaságnak milliókat kell fizetnie.
A gyereket nevelők előzetes egyeztetés nélkül dolgozhatnak otthonról, a munkaidő után pedig a dolgozót nem keresheti a főnöke – döntöttek Portugáliában.
A WHO megállapította, hogy a hosszú heti munkaidő betegséget okozhat, de vajon a globális versenyben vállalható-e a négynapos munkahét? Ennek nézett utána a közszolgálati Deutsche Welle.
A vegyipari szakszervezet elnöke szerint a makói Continental-gyárat is egyre többen hagyják el.
A dán miniszterelnök szerint éveken át rosszul tették, hogy nem követeltek semmit a bevándorlóktól.
A Google Naptár Time Insights nevű funkciója megmutatja, mennyi időt töltött el a munkaidejéből az ember megbeszélésekkel.
Régóta napirenden van a munka világának újabb átalakítása, ami a járvánnyal járó korlátozások miatt látványos lendületet vett.
Nemcsak a dolgozók, hanem a cégek és a teljes nemzetgazdaság is sokat nyerhet a nyári szabadságokkal. Közgazdászok és pszichológusok abban egyetértenek, hogy nagyjából egy hét szabadság után már érezhetően javul a munkahelyi teljesítmény, és még a visszatérést követő harmadik-negyedik hétben is jobb lehet, mint a pihenés előtt volt. Ahogy abban is: a legnagyobb hibák egyike, amit egy főnök elkövethet, ha hagyja, hogy a szabadságról visszatérő beosztottjaira egyszerre zúduljon rá több száz olvasatlan levél és tucatnyi feladat.
A járvány csillapodásával egyre többen mennek vissza dolgozni a jól megszokott otthoni környezetből. Sokan hatalmas, egylégterű irodákba térnek vissza, és egy új kutatás szerint az ilyen munkahelyen akár stresszesek is lehetnek.
Folytatódnak a kísérletezések a négynapos munkahéttel, ezúttal Izlandon jutottak arra, hogy ugyanazt a teljesítményt, amit órában hoztak, el lehet érni rövidebb munkaidővel is, miközben az emberek jobban érzik magukat.
Kevés a jó vezető, márpedig a járványválság felszínre hozta, milyen nagy szükség van rájuk. A munka világa nem lesz többé olyan, mint volt, más vezetői készségek és képességek válnak fontossá.
Négyezer fiatalt kérdeztek meg, hol dolgozna szívesen. 54 százalékuk multinál helyezkedne el, de nagyon sokan saját vállalkozás indításán gondolkodnak.
A dolgozók minden mozdulatát figyelik, egy gyengébb munkanap után már kirúghatják őket, és szinte teljesíthetetlen célokat jelölnek ki számukra – az Amazon volt alelnöke szerint ennek az az oka, hogy az alapító úgy gondolja, egyébként mindenki ellustulna.
