#munka








A legjobbat szeretné a munkahelyének? Menjen el nyaralni, és eszébe se jusson a munka!

Nemcsak a dolgozók, hanem a cégek és a teljes nemzetgazdaság is sokat nyerhet a nyári szabadságokkal. Közgazdászok és pszichológusok abban egyetértenek, hogy nagyjából egy hét szabadság után már érezhetően javul a munkahelyi teljesítmény, és még a visszatérést követő harmadik-negyedik hétben is jobb lehet, mint a pihenés előtt volt. Ahogy abban is: a legnagyobb hibák egyike, amit egy főnök elkövethet, ha hagyja, hogy a szabadságról visszatérő beosztottjaira egyszerre zúduljon rá több száz olvasatlan levél és tucatnyi feladat.












Kiszámoltuk, kik szenvedték meg legjobban a válságot

Szenved a turisztika, a vendéglátás, a kisebb autóipari cégek és a logisztika is, de melyik szektort nevezhetjük a válság legnagyobb vesztesének? Ezt számszerűsítettük az alapján, hányan vesztették el az állásukat, és miként változott a megmaradók fizetése. Az is látszik a számokon: a fiatal, képzetlen dolgozók leépítésével próbált a legtöbb cég spórolni, a kormány munkahelyvédelmi támogatásai pedig legfeljebb tűzoltásra jók.


Miért nem csak 15 óra az átlagos heti munkaidő?

John Keynes még azt remélte, hogy a XXI. század elején 15 óra munka elég lesz hetente a tisztességes megélhetéshez – és valóban vannak kutatások, amelyek szerint sok szellemi dolgozó ennyi időt sem tölt el hatékony munkával a heti 40 óra alatt. De mennyit dolgozunk valójában, és mennyi lenne az ideális munkaidő?