Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A gazdasági krízisen túl a kirúgott szakszervezeti vezetők „ámokfutásával” indokolja a Dunaferr illegitim menedzsmentje, hogy újra leállt a nyersvasgyártás és megint csak két részletben tudja utalni a munkabéreket.
November 10-én csupán 200 ezer forintig kapta meg e havi járandóságát a Dunaferr mintegy négyezer dolgozója. A második részletre november 30-áig tett ígéretet a cégvezetés, amely vállalta, hogy a társadalombiztosítási ellátásokat (táppénz, GYED), az önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulást és a bérek utáni közterheket maradéktalanul teljesíti. Nem először történik ilyen a cég életében, 2020-2021-ben - akkor a koronavírus okozta krízis ürügyén - hosszú hónapokig éltek már ezzel a jogellenes, ám a dolgozók által kényszerűen elfogadott módszerrel.
Ráadásul most az utolsó pillanatban, a bérfizetés előtti napon tájékoztatták az érintetteket írásban az újbóli drasztikus intézkedésről. A HVG birtokába került levél szerint az utóbbi időben köztudottan fizetési gondokkal küzdő cég ezúttal azzal indokolta a késlekedést, hogy a Vasas Szakszervezet elbocsájtott vezetői – miután az egykori igazgatósági taggal, az ukrán Tetyana Tarutával összefogva nem tudták átvenni a dunaújvárosi vasmű feletti irányítást – bosszúhadjáratba fogtak. Ez abból áll, hogy minden módon, például a sajtóban lejáratják a vállalatot és annak vezetését. Arról nem szól a Evgeny Tankhilevich, mint „legfőbb, általános vezérigazgató helyettes” által szignált levél, hogy a cégvezető mandátuma a bíróság előtt is vitatott időpontban, de legkésőbb 2020 szeptember végén lejárt, vagyis azóta törvényes felhatalmazás nélkül navigálja a társaságot, következésképp a fizetésekről sem dönthetne. A Dunaferrnek immár két éve nincsenek legálisan választott vezető testületei, így igazgatósága, nincs könyvvizsgálója, 2018 óta pedig mérlege és éves beszámolója sem, ami ellen érthetetlen módon érdemben sem a cégbíróság, sem az adóhivatal nem lépett még fel.
Az ukránok mentenék a Dunaferrt, a kormány nem száll be
Krízishelyzetben kér állami mentőövet a Dunaferr, miközben illegitim menedzsmentje százmilliókat osztogat.
A cégvezető jelezte ugyan a háború, a gáz árának több mint tízszeresére emelkedése, továbbá a logisztikai nehézségek káros következményeit, mégis alapvetően a szakszervezetek aknamunkájának tudja be, hogy beszállítója, az osztrák hátterű DBK GmbH. úgymond, „ellenséges” vele, és a Dunaferr nem kap tőle elegendő szenet és kokszot. Ezért újra le kellett állítani mindkét kohót, vagyis a nyersvasgyártást. Csakhogy a Dunaferr jó ideje rendszeresen késlekedik a kötelezettségei teljesítésével, egyik kardinális partnerének, a szintén osztrák illetőségű, ám kazah érdekeltségű Safin GmbH-nak is a bevételei engedményezésével fizet az alapanyagokért. A felszámolást azonban eddig a csodával határos módon sikerült elkerülnie.
Az említett levélben Tankhilevich arról is szólt, hogy a felszámolásba épp a Dunaferr rosszakarói rántanák bele a céget, ami egyet jelentene a munkahelyek elveszítésével, ezért kitartásra kérte a kiszolgáltatott dolgozókat. Feltehetően az időhúzást és a dolgozói kedélyek csillapítását szolgálja, hogy Tankhilevich – immár sokadszor – belengetett egy meg nem nevezett stratégia partnert, aki átvilágította a Dunaferrt és „jelezte együttműködési szándékát”. Hogy ez pusztán az alapanyagellátás biztosítása vagy tőkeinjekció, befektetői érdeklődés is volna-e, arról már nem beszélt.
Csődben kellene lennie a Dunaferrnek, mégis működik
A háború bénítja meg a Dunaferr tulajdonosait, a vasmű rogyadozik az adósságok alatt, mégis célpontja lehet olyan befektetőknek, amelyek hadiipari beszállításokban érdekeltek.
Az indulatok azonban forrnak, a munkabérek újbóli csöpögtetése miatt, ráadásul a fizetni valók szempontjából kritikus évvégi időszakban, egyes dolgozók hevesen kirohantak a közös, zárt Facebook-oldalukon, és tiltakozó megmozdulásokat helyeztek kilátásba. A hvg.hu információi szerint emiatt a részleges bérfizetés napján (november 10-én) fokozott rendőri készültség volt a Dunaferr környékén és rendőrök jelentek meg a szakszervezeti vezetőknél is azt tudakolva, vajon készülnek-e bármilyen szervezett, utcai megmozdulásra. Ám azt a választ kapták, hogy nem.
Közben az önjelölt cégvezető állami segítségben reménykedik, aminek – szerinte - az a feltétele, hogy meggyőzze az illetékeseket: a Dunaferrt nem sújtják az Oroszország elleni szankciók. Csakhogy a társaság tulajdonosi hátterében egymással nem kooperáló oroszok és ukránok állnak, a többség többszörös, ciprusi cégeken keresztüli áttétellel az orosz állam fejlesztési pénzintézetéé, a Vnyesekonombanké, amely kőkemény szankciók alatt áll, ezért pillanatnyilag, ha akarna sem tudna mentőövet nyújtani a Dunaferrnek. E helyett – ahogyan ezt a HVG hetilap a minap megírta - inkább pénzt szivattyúzna ki belőle, például egy szankciómentesnek gondolt, szingapúri érdekeltsége közbeiktatásával. Kormányzati körökből egyedül Palkovics László technológiai és ipari miniszter tett ígéretet arra szeptember végén, hogy megvizsgálja, lehetne-e valamilyen módon segíteni a társaságon, amelyet önmagában a köztartozásként megítélendő, meg nem vásárolt széndioxid-kvóták miatt több százmilliárdos fizetési kötelezettség fenyeget. Ám azóta csend van az ügyben, ráadásul hírek szerint a minap Orbán Viktor kormányfő elfogadta Palkovics lemondását.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
Több világörökségi védelmet élvező épület is van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kínálatában.
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.
A politikus szerint minden jelöltnek mérlegelnie kell, hogy az indulása hozzátesz-e az ország jövőjéhez.