A miniszterelnök úgy látja, nem is vagyunk olyan messze a kiemelkedő életminőségű Magyarországtól, mint azt sokan gondolják. Ehhez már vannak elképzelései is. A munkaerőhiányt nem migránsokkal kell enyhíteni szerinte, hanem inkább az jelent hosszú távon megoldást, ha több gyermek születik Magyarországon – derül ki abból az interjúból, amelyet a szekszárdi Tolnatáj Tv-nek adott a miniszterelnök kedden.
A vendéglátásban várható jövő év elején a legnagyobb munkaerőfelvételi hajlandóság, összességében pedig a hazai vállalatok 14 százaléka tervez létszámbővítést 2016 első negyedévében.
Csak Svédország és Horvátország vet ki több termelési és importadót a vállalatokra az EU-ban.
A Randstad friss tanulmánya szerint 2015 és 2030 között a munkaképes korosztály növekedési üteme az előző 15 évhez képest a felére csökken, az Európai Unióban így átlagban 2,6 munkaképes korúra hárul majd egy idős ember ellátása 2030-ban.
A csoportos létszámcsökkentés során egyszerre nagyon sok embert lehet kirúgni a munkahelyéről. Ez a felmondási ok a munkáltató működésével függ össze, mely végrehajtása során speciális szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben ezek betartják a munkáltatók, csekély esélye van annak, hogy jogellenesen szüntetik meg a munkavállalók munkaviszonyát.
Egy munkaerő-közvetítő cég kifejezetten Skandináviába visz ki szakképzett ápolókat, akik sokszor csak 3 év rutinnal tízszer annyit keresnek - akár nettó egymillió forintot is -, mint itthon egy 30 év tapasztalattal bíró kolléga. Ráadásul mindezt könnyebb munkával. Ügyfeleik leginkább középkorú ápolók, mert a fiatalok a brit, a német és az osztrák kórházakba mennek. Tény, vannak azért kötöttségek is, ami egyeseket elgondolkodtathat.
Ha az ön munkája is automatizálható, akkor kezdhet aggódni.
Az Egyesült Államokban hatmillióan dolgoznak részmunkaidőben és számuk folyamatosan emelkedik. Miközben egyre nagyobb igény van a részmunkaidős állásokra, addig a munkáltatók jelentős része még mindig azt gondolja, hogy csökkentett óraszámban csak a csökkentett képességűek akarnak dolgozni.
Az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók, az informatikusok és a kamionsofőrök már régen leléptek. Újabban nincs már elég hentes, pincér vagy cukrász sem, de ezzel még nincs vége. A pénztárosok, a bolti eladók, a mozdonyvezetők, a varrónők és a fogászati asszisztensek is csomagolnak, mennek nyugatra a magasabb bérekért. A kontraszelekció tökéletes: itthon maradnak a képzetlenek, ők fogják a magyar vevőket, ügyfeleket kiszolgálni.
Mintha vészhelyzet lenne a balatoni vendéglátásban. Az egyre kevesebb vendég már nem is számít meglepőnek, sőt inkább az okozhatna kisebbfajta zűrzavart, ha sokan volnának, mivel nem lenne, aki kiszolgálja őket. Kritikussá vált a munkaerőhiány, jószerivel mindenki, aki egy kicsit is konyít a szakmához, lelépett külföldre, pedig nem is biztos, hogy jobban jár. Etetni azonban kell, a diszkónak is pörögnie kell, így nagyjából bárkit alkalmaznak pultosnak, pincérnek, aki a hajlandóság minimális jeleit mutatja. Elmentünk körülnézni, videósunk is jött velünk.
Homlokegyenest más fogalmaz meg a hatályos, 2013-ban elkészült Migrációs stratégia, mint amit Orbánék mostanság bevándorlásügyben kommunikálnak. A kormány kifejezetten bátorítaná a bevándorlást, élteti a kvótarendszert – mindent megtesz, hogy hozzájusson bizonyos EU-s forrásokhoz.
Legalábbis rosszabb munkaerő, mintha lenne közeli barátja. Kutatások szerint ugyanis az a munkaerő, akinek van közeli barátja a munkahelyén, jobban fókuszál a munkájára, elkötelezettebb és hatékonyabb is a munkája iránt, mint azok, akiknek nincs ilyen barátjuk a munkahelyen.
Azok a nők, akiknek legalább két gyerekük van hatékonyabbak és eredményesebbek a munkavégzésben kollégáiknál egy amerikai pénzintézet által készített kutatás szerint.
A múlt év elején mintegy 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A KSH és a SEEMIG – 8 ország részvételével futó uniós társfinanszírozott transznacionális – program kutatói által közreadott becslés ugyanakkor egyszeri érvényességűnek tekinthető. Magyarországon gyorsul a kivándorlás, ám nem tőlünk mennek el leginkább az emberek.
Vasárnap Svájcban arról tartanak népszavazást, hogy bevezessenek-e egy körülbelül 900 ezer forintos havi minimálbért. Bár a Magyarországon dolgozóknak minden bizonnyal csábítóan hangozhat ez a fizetés, az alpesi országban magasak a megélhetési költségek, ezért is akarják egyes szervezetek emelni a legalacsonyabban adható bért. Csakhogy komoly hátulütői is lehetnek az elképzelésnek, a svájciak többsége a közvélemény-kutatások szerint nem is támogatja az ötletet. Ettől függetlenül egyes cégek szép csendben már nekiállták emelni a béreket.
2006-hoz képest a felére esett vissza a közép-európai régióba, így Magyarországra irányuló német cégek befektetési kedve.
A Jobbik a kisvállalkozások megsegítése érdekében számos célzott gazdaságfejlesztési és adópolitikai lépést, valamint keresletösztönző intézkedéseket is bevezetne kormányra kerülése esetén. A párt kormányzati pizícióban a trafikrendszert is kinyírná.
Minden munkanélküliséggel töltött hónap 0,8 százalékkal csökkenti a majdani első fizetés várható összegét, vagyis a munkaerő-piaci értékét.
A napokban Heves megyében felderített, több mint 10 000 munkavállalót érintő bűnügy hívja fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy vannak még megoldandó feladatok a munkaerőpiacon.
A Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb, reprezentatív felméréséből kiderül: 2013 utolsó negyedévében a munkaadók 11 százaléka tervez elbocsátást, míg 8 százalék számol munkaerő-felvétellel, 69 százalék pedig nem tervez létszámváltoztatást.
