A külföldi beruházásokat tervező német iparvállalatok számára kevésbé vonzó a kelet-közép-európai régió - mutatta ki a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) hétfőn Berlinben ismertetett felmérése.

A szervezet 2500 ipari vállalkozást kérdezett meg, és majdnem minden második - 45 százalék - nyilatkozott úgy, hogy tervez az idén beruházást külföldön. A cégek több térséget is megjelölhettek. A kelet-közép-európai régiót - az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országok csoportját - 23 százalékuk választotta, ami 1 százalékpontos csökkenés a tavalyihoz képest, és alig a fele a 2006-ban regisztrált 43 százaléknak. Ugyanakkor a 2006-os érték csak az uniós csatlakozást követő felfokozott érdeklődést jelzi, ezért a visszaesés egy normalizálódási folyamat része is - emelték ki a DIHK kutatói.

A német ipar az olcsó munkaerő miatt jön ide

A térség vonzereje a német ipar számára 2010 óta nem változott számottevően, rendre 23-25 százalék körül volt a külföldi beruházásokat tervező cégek körében a kelet-közép-európai régió iránt érdeklődő vállalatok aránya.

A tervezett beruházások motivációját kutatva azt is megállapították, hogy a költségcsökkentés más térségekhez viszonyítva a kelet-közép-európai terveknél a legfontosabb tényező. Ez praktikusan az olcsó hazai munkaerőt jelenti, Magyarország így még vonzó a német cégeknek.

Nyugat-Európa vonzereje a legnagyobb, ebbe a térségbe - az EU első 15 tagállamába - készül a külföldi beruházásokat tervező német iparvállalatok 46 százaléka, ami minden korábbinál magasabb arány, és 6 százalékponttal meghaladja az egy évvel korábban regisztrált 40 százalékos értéket, ami a DIHK kutatói szerint azt jelzi, hogy az euróövezeti államadósság-válság kezelésére hozott intézkedések javították a térség vonzerejét. A második helyen Kína áll 42 százalékkal, a harmadik Észak-Amerika 30 százalékkal.