Öt év röghöz kötés lenne az ára, hogy az orvosok állami ösztöndíjjal kitanulhassák a "különleges tudást", pl. egy agyi vérrögök eltávolítására alkalmas készülék használatát.
Az ukrán vendégmunkások után a közmunkásokat dobná be a drámai munkaerőhiány ellen a kormány. Ám így is kizárt, hogy a kereskedelmi láncok képesek lesznek 18 ezerrel bővíteni a dolgozóik számát – ahogyan azt előírnák nekik.
Pénzügyi szakembereket és informatikusokat keresnek a GE szolgáltató központjába, amely már így is közel kétezer főt foglalkoztat.
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége átfogó javaslatcsomagot készít a szakminisztériumnak, a munkaerőhiány megoldása ugyanis nem halogatható tovább.
Tíz évbe is beletelne, amíg pótolnák az uniós munkaerőt a Brexit után.
Főleg Budapesten és a Dunántúlon van komoly takarítóhiány.
Több százmilliárd forintnyi építőipari projekt hiúsulhat meg, mert nincsen elég kőműves, bádogos és más építőipari szakmunkás, vagy ha van, akkor olyan áron, amit nem tud megfizetni a vevő, illetve nem fér bele a tervezett büdzsébe. Nem elég, hogy az ígéretek ellenére még mindig nem képeznek elég szakmunkást, a kormány a következő hónapokban az ágazatra zúdítja az összes uniós beruházást, és már kötik le a kapacitásokat a paksi atomerőmű bővítésére is.
Inkább a cafeteria, vagy az állásbörze, csak a fizetést ne kelljen emelni.
Van egy szektor, amely ideális a kevésbé piacképes végzettséggel rendelkezőknek, valahogy mégse épült be a köztudatba. Pedig jelenleg is a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban növekvő ágazata, ahol több ezer nyitott pozíció várja a jelentkezőket.
Az olvasók legalábbis így szavaztak.
A jó fizetés meghatározó, de nem az egyedüli lehetőség a vállalatok kezében, hogy megtartsák a jó szakembereket vagy, hogy egyáltalán betöltsék üres pozícióikat. A munkaerőhiányos környezetben a kutyabarát irodától a sörcsapon át az ingyen szállásig bármit bevetnek a munkavállalókért folyó küzdelemben.
Jó lenne, ha dolgoznának a nyugdíjasok, de ne az államnak kelljen kifizetni a bérüket – egyelőre ez hámozható ki a kormány szándékaiból.
A kollektív szerződés szerinti összeg sem kevés, de a lánc 25 százalékkal e fölé is megy.
Nagyjából zéró hatással járt a fizetésemelés a munkaerőhiányra, nem lett több dolgozó a boltokban, hiába emelték az eladók bérét 9 százalékkal és hiába nyúlt meg a nyitvatartási idő a vasárnappal. A kereskedelemben a munkaerőhiány öt év alatt közel az ötszörösére ugrott.
Harminc százalékkal növelni kell a dolgozók létszámát.
A kormány által is feltüzelt béremelési követelésekkel esetenként 20 százalékos bérnövekedést is sikerül kiverekedniük a dolgozóknak, még sincs megoldás a munkaerőhiányra.
Háború van a nemzetközi fuvarozásban. A nyugati államok besokalltak az olcsó keleti konkurenciától és machinációiktól.
Ezt állapította meg a Berlini Gazdasági Intézet igazgatója, aki az elmúlt év eredményeit összegezte. A GDP 1,9 százalékkal nőtt. Ez jóval több, mint a megelőző évtizedben, amikor átlagosan 1,4 százalék volt a gyarapodás évente. Ebből az 1,9 százalékból 0,3 százalékot jelentettek a migránsok, akikre 20 milliárd eurót költöttek Németországban.
Bakondi György fia zsíros állásban kezdi az új évet, az éttermi számlákon nyoma sem lesz az áfacsökkentésnek. Nincs, amit Parragh László ne kötne be a NAV-hoz, Finnországban elindult a feltétlen nélküli alapjövedelem tesztje. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
