Bár a győzelmi jelentések – egyebek mellett – arról is szólnak, hogy mekkora ütemben bővülnek a magyarországi beruházások, e jelentésekkel azonban nincs minden teljesen rendben. A beruházások valóban nőnek, de a versenyszféra beruházásai másfél éve csökkenést mutatnak, a növekedést kizárólag az állami invesztíciók jelentik, azokat meg az unió finanszírozza.
A kivándorlás következménye: fogy az itt maradó magyar melós, aki nem megy el, ki tud harcolni magának komoly béremelést.
Elérték az autógyártókat is a több ágazatban érezhető munkaerő-piaci gondok: nehezebben találnak képzett munkaerőt, az alacsony bérek miatt sztrájkkal is szembekerülhetnek, ráadásul Szlovákiából is megpróbálják elszipkázni a dolgozóikat. A nemrég bejelentett kapacitásbővítésekkel tovább nőhet a munkaerőigény, miközben a kormány – amely eddig a tenyerén hordta a legnagyobb itteni gyártókat – csökkenteni szeretné az ipar függését a járműgyártóktól.
Miközben a szolgáltatóközpontok 10 százalékos bővülést terveznek erre az évre, nemigen találnak megfelelő munkaerőt, ezért inkább külföldről toboroznának. A szakemberek szerint ez nem csak a jelentkezők hibája.
2016 kritikus lehet a cégek számára, ugyanis beszűkült a munkaerőpiac, a szakemberhiánynak köszönhetően nem csak bérverseny várható, hanem jelentősen fehéredhet is a munkaerőpiac.
Már egy egyszerű problémára is nehéz jó villanyszerelőt vagy burkolót találni, mivel a megbízható szakemberek folyamatosan külföldre vándorolnak. Aki pedig nem, az drágán dolgozik, és fél évre előre be kell jelentkezni hozzá. A jó hír, hogy vannak, akik már dolgoznak a megoldáson, a kereslet és a kínálat összehozásán.
A kormány sikertörténetként kezeli, hogy mindössze 101 menekültként elismert személy kezdhetett el dolgozni az országban, Tállai András államtitkár szerint ez is azt mutatja, hogy a kormány sikeresen megvédte a munkahelyeket.
A Randstad friss tanulmánya szerint 2015 és 2030 között a munkaképes korosztály növekedési üteme az előző 15 évhez képest a felére csökken, az Európai Unióban így átlagban 2,6 munkaképes korúra hárul majd egy idős ember ellátása 2030-ban.
Csak sajnos nem nálunk, pedig itt még férfiból is hiány van. Egy New York-i iskola az, ahol csak akkor kell megtérítenie a nőknek a tandíjat, ha már elhelyezkedtek.
Elvándorló szakképzett munkaerő, növekvő forgalom, "kényszerbéremelés" – bár a működőképesség még nincs veszélyben, de résen kell lenniük a kereskedelmi cégeknek. Dolgozók ezrei hiányoznak a hipermarketcégektől, de akikre szükségük lenne, azok már rég nincsenek a munkaerőpiacon. Az Auchan a napokban lépett, de a konkurensek – legalábbis azt mondják – nem gondolják, hogy a bejelentett bércsomaggal lépéskényszerbe hozta volna őket. A pénz ugyanis nem minden (csak majdnem).
Mintha vészhelyzet lenne a balatoni vendéglátásban. Az egyre kevesebb vendég már nem is számít meglepőnek, sőt inkább az okozhatna kisebbfajta zűrzavart, ha sokan volnának, mivel nem lenne, aki kiszolgálja őket. Kritikussá vált a munkaerőhiány, jószerivel mindenki, aki egy kicsit is konyít a szakmához, lelépett külföldre, pedig nem is biztos, hogy jobban jár. Etetni azonban kell, a diszkónak is pörögnie kell, így nagyjából bárkit alkalmaznak pultosnak, pincérnek, aki a hajlandóság minimális jeleit mutatja. Elmentünk körülnézni, videósunk is jött velünk.
Hiába indul a szezon, a vendéglátósok most szembesülnek vele, hogy nem jelentkeznek az álláshirdetésekre: elfogyott a szakképzett munkaerő.
A népesség elöregedése és a térségbeli verseny miatt a következő évtizedek során gondokat okozhat a megfelelő munkaerő biztosítása Hongkongban.
Fokozódó munkaerőgondokkal küszködnek a német kis- és középvállalatok. Szomszédos európai országokból érkező szakemberek felvétele mellett már a termelés ázsiai kihelyezése is megoldást jelenthet számukra. A munkaerőhiány nagyságrendje a 60-as évekbeli "Gastarbeiter" korszakot idézi.
A kérdés jogos, hiszen a gazdaság több területén is komoly munkaerőhiány van. Az OTP elemzői megpróbálták kisakkozni a választ, ami röviden egy erős talán.
Egyre nagyobb gond a szakemberhiány a kis cégek számára is, ahol jellemzően nem tudnak annyit fizetni, hogy megtartsák a jó munkaerőt. Azonban nem csak a jó fizetéssel lehet motiválni a dolgozókat, hanem olyan apró dolgokkal is, amit a legtöbb cég megengedhet magának.
Országosan hiányszakma lett a kiskereskedelemben a hentes, a pék vagy a cukrász és pénztáros is.
Nagyon súlyossá vált a szakemberhiány a NAV-nál, tavaly egy komplett régiónyi dolgozó hagyta el a szervezetet, közben a fizetések 70-160 ezer forinttal maradnak el a más hivatalokban dolgozók illetményétől – írta a Figyelő.
A magyarok nem bírják a gyűrődést, hamar továbbállnak, és egyre jobban apad a feladatokat ellátni képes álláskeresők köre.
Gépipari szakemberek családostul Győr-Moson-Sopron megyébe költöztetésétől várja a munkaerőhiány enyhülését a Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter, amely elküldte erről szóló javaslatát a szaktárcának és honatyáknak - írja keddi számában a Kisalföld.
