A különböző generációk eltérő magatartását nap mint nap tapasztaljuk, a generációk közötti hasonlóságok és különbségek megértésre pedig egyre nagyobb hangsúly kerül a hétköznapokban is. Az úgynevezett „médiagenerációk” közül jelenleg a Z generációra irányul a legnagyobb figyelem, melynek tagjai néhány éven belül átírhatják többek között a munkakeresés vagy a munkavégzés játékszabályait is – dr. Guld Ádám írása.
Miért mondta a mindig kincstárian optimista Varga Mihály, hogy 350-400 ezer munkahelyet veszélyeztet hazánkban a digitalizáció, s miért teszik egyes elemzők ez a számot ennek a többszörösére? Mutatjuk a választ a negyedik ipari forradalomról szóló cikksorozatunk első részében.
A francia munkanélküliségi adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a diplomások és a legalább érettségivel rendelkezők közül sokkal kevesebben szorulnak az állam támogatására, mint az alacsonyabb végzettségűek körében. Intő jel lehet ez azoknak a magyar oktatáspolitikai guruknak, akik a szakmai képzések mindenhatóságát hirdetik.
A korai napszakban elküldött állásjelentkezések mutatnak a legjobban a cégeknél, a hívásokat viszont máskorra időzítsük.
Tényleg majdnem mindenki dolgozik már? A teljes lakosságot boldoggá teszi a nagyobb minimálbér? Szuper az átlagbér, örül az ország? Különösen ellenálló mítoszok keletkezhetnek, ha a politikai kommunikáció kreatívan értelmezi a fogalmakat.
Nyolc év alatt 5800 milliárd dollár pluszt jelentene a globális gazdaságnak, ha a nők esélyei javulnának a munkaerőpiacon.
Rekord: egymillió felett van az üres állások száma.
Kilenc milliárd forintos program indul munkásszállások építésére, illetve munkásszállóként felhasználható ingatlanok felújítására, a támogatásra önkormányzatok vagy önkormányzati társulások nyújthatnak be kérelmet szeptember 30-ig - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Japánban februárban 0,2 százalékkal csökkent tovább a munkanélküliségi ráta és már elérte a 2,8 százalékot. Jelenleg 100 munkát keresőre 143 állásajánlat jut. A szigetország már 2014-ben gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottságot.
Egyre több munkahelyet fenyeget a mesterséges intelligencia és a robotika térnyerése. Erre a kihívásra azonban Európa és Magyarország egyáltalán nincs felkészülve és ez már a közeljövőben súlyos gazdasági problémákhoz vezethet.
A kormány következő ülésén lesz napirenden a közfoglalkoztatás rendszerének megreformálásáról szóló javaslat – derül ki egy államtitkári válaszból.
Az észak-franciaországi Hauts-de-France régióban különösen súlyos gond a munkanélküliség. A munkát keresők aránya ebben a közigazgatási körzetben 12,2 százalék, az országos átlag jelenleg 9,7 százalék.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap támogatásával 82 millió forintból jelennek meg hirdetések Ukrajnában, hogy ukránokkal tölthessék be a magyarországi álláshelyeket a hiányszakmákban. A pénz odaítéléséről személyesen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter döntött.
A szociáldemokrata kancellár jelezte: Brüsszelhez fordul az ügyben. Ausztria azt kéri az Európai Uniótól, hogy engedélyezze saját polgárainak előnyben részesítését a hazai munkaerőpiacon.
A munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak, a munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon, és a probléma vélhetően még évtizedekig fennáll majd – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a köztévében.
A kormány úgy látja, hogy ideje átalakítani a közmunkaprogramot. Akit lehet, a versenyszférába küldenének a közfoglalkoztatottak közül, főleg a szakképzett dolgozókat.
A cég iránti hűséget nem lehet jubileumi jutalmakkal megvásárolni. De megéri díjazni.
A magas svájci munkabérek vonzzák a szomszédos országokból a határ menti ingázókat. Naponta 170 ezer francia, 70 ezer olasz és 60 ezer német állampolgár megy át a szomszédos Svájcba dolgozni, majd este hazatér otthonába.
Egyre szélesebb körben automatizálják munkafeladataikat a vállalatok. Az együttműködő robotok megjelenésével ez a lehetőség már a kis- és középvállalatok számára is elérhető. A közelmúltban több kutatóintézet is foglalkozott ezzel a témával, de a szakemberek sem értenek egyet abban, hogy ténylegesen elveszik-e az emberek munkáját a robotok vagy csak átalakítják. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az automatizáció miatt a jövőben jelentősen átalakul a munkaerőpiac.
