A Budapest Sportarénában most zajló HVG Állásbörzén a cégek már nem csak csábító fizetésekkel, hanem új módszerekkel toboroznak, az álláskeresők pedig mappákba hajtogatott önéletrajzok helyett digitálisan ajánlják magukat a munkaadók figyelmébe.
Árkot tisztítani lélekölő munka, de talán ennél is rosszabb, ha olyan pozíciót kell diplomás közmunkásként betölteni, amiért a kollégák rendes fizetést kapnak. A skarlátbetűt égeti a bőrére az, aki belemegy ebbe az ördögi körbe. A közmunka rendszerének értelmetlen természete itt mutatkozik meg leginkább.
Kevesebb embert keresnek a szlovák munkaadók az év végén, mint tavasszal vagy nyáron, de még mindig jóval több cég tervez felvételt, mint elbocsátást.
Az EU-ban a 15 éves munkaképes lakosság várhatóan munkában töltött éveinek száma átlagosan 35,6 év volt 2016-ban, ami 1,8 évvel több mint egy évtizede. Magyarországon 4,5 évvel emelkedett a várhatóan munkában töltött évek száma – közölte az Eurostat.
A kormány most már kiterelné az embereket a közmunkaprogramból, de ez nagyon nem lesz egyszerű. Nagyrészt azért, mert már a beterelésük sem volt jó ötlet.
A képzett munkaerő hiánya miatt egyre több cég panaszkodik, a friss adatok szerint pedig soha nem látott magasságba került a be nem töltött állások száma.
Egy fura keresővel megtudhatjuk, melyek a jelenlegi szakmánk ellentettjei.
Tombol a nyár, körbenéztünk hát a Balatonon és egyéb helyeken, mi a helyzet a híres-hírhedt magyarországi munkaerőhiánnyal. Örkény István legjobbjait kenterbe verő sztorikat hallottunk mélygarázsban, malacólban tartott pincérekről, fizetési igényekről, illetve az is kiderül, hogy a nyugdíjasok aranykora jön a magyar munkaerőpiacon. Valamint arról, hogy kisült, lejárt az „egy nyár alatt megkeressük az egész évre valót” filozófia szavatossága.
A különböző generációk eltérő magatartását nap mint nap tapasztaljuk, a generációk közötti hasonlóságok és különbségek megértésre pedig egyre nagyobb hangsúly kerül a hétköznapokban is. Az úgynevezett „médiagenerációk” közül jelenleg a Z generációra irányul a legnagyobb figyelem, melynek tagjai néhány éven belül átírhatják többek között a munkakeresés vagy a munkavégzés játékszabályait is – dr. Guld Ádám írása.
Miért mondta a mindig kincstárian optimista Varga Mihály, hogy 350-400 ezer munkahelyet veszélyeztet hazánkban a digitalizáció, s miért teszik egyes elemzők ez a számot ennek a többszörösére? Mutatjuk a választ a negyedik ipari forradalomról szóló cikksorozatunk első részében.
A francia munkanélküliségi adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a diplomások és a legalább érettségivel rendelkezők közül sokkal kevesebben szorulnak az állam támogatására, mint az alacsonyabb végzettségűek körében. Intő jel lehet ez azoknak a magyar oktatáspolitikai guruknak, akik a szakmai képzések mindenhatóságát hirdetik.
A korai napszakban elküldött állásjelentkezések mutatnak a legjobban a cégeknél, a hívásokat viszont máskorra időzítsük.
Tényleg majdnem mindenki dolgozik már? A teljes lakosságot boldoggá teszi a nagyobb minimálbér? Szuper az átlagbér, örül az ország? Különösen ellenálló mítoszok keletkezhetnek, ha a politikai kommunikáció kreatívan értelmezi a fogalmakat.
Nyolc év alatt 5800 milliárd dollár pluszt jelentene a globális gazdaságnak, ha a nők esélyei javulnának a munkaerőpiacon.
Japánban februárban 0,2 százalékkal csökkent tovább a munkanélküliségi ráta és már elérte a 2,8 százalékot. Jelenleg 100 munkát keresőre 143 állásajánlat jut. A szigetország már 2014-ben gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottságot.
Egyre több munkahelyet fenyeget a mesterséges intelligencia és a robotika térnyerése. Erre a kihívásra azonban Európa és Magyarország egyáltalán nincs felkészülve és ez már a közeljövőben súlyos gazdasági problémákhoz vezethet.
Az általános szakemberhiány miatt a cégek rákényszerülnek arra, hogy a pályakezdőknek is magasabb béreket kínáljanak.
A frissen felvett dolgozók közel negyede hamar elhagyja a munkahelyét. A cégek háromnegyedének legalább két hónapra van szüksége, hogy új embert találjanak a távozó helyére.
Rekord: egymillió felett van az üres állások száma.
Kilenc milliárd forintos program indul munkásszállások építésére, illetve munkásszállóként felhasználható ingatlanok felújítására, a támogatásra önkormányzatok vagy önkormányzati társulások nyújthatnak be kérelmet szeptember 30-ig - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
