szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Érdekes viszonyba kerültek a baktériumok a műanyagokkal. Egyes képviselőik le tudják bontani az enzimjeikkel ezeket az anyagokat, most pedig az is kiderült, hogy akár sokoldalú, környezetbarát biopókselymet is tudnak készíteni belőlük.

Veszélyesek környezetünkre a műanyagok. A polietilén például, amelyet gyakran használnak egyszer használatos cikkekben, évszázadokig fennmaradhat, mielőtt lebomlik.  Amerikai kutatók ezúttal a Pseudomonas aeruginosa nevű baktérium formájában találtak egyfajta megoldást erre a problémára. Meglepődve tapasztalták ugyanis, hogy ezek a kis élőlények nemcsak fogyasztják a műanyagot, hanem át is alakítják azt.

A folyamat – magyarázza a ZME Science – a polietilén depolimerizációjával kezdődik, ezzel bontják a baktériumok fogyasztható formára a műanyagot. Ezután erjeszteni kezdik, majd 72 óra elteltével a tudósok leszűrik a baktériumokat a folyékony tenyészetből, megtisztítják a selyemfehérjét, majd fagyasztva szárítják. Ebben a szakaszban a fehérjét, amely a szakemberek szerint „feltépett vattagolyóknak” néz ki, potenciálisan cérnává lehet fonni, vagy más hasznos formákat készíteni.

Ez a termék, amelyet a kutatók a természetes anyagokhoz való hasonlósága miatt „bio-ihlette pókselyemnek” neveznek, felhasználható textilekben, kozmetikumokban és még az orvoslásban is. „A pókselyem a természet kevlárja. Majdnem olyan erős, mint az acél feszültség alatt, azonban hatszor kevésbé sűrű, mint az, tehát nagyon könnyű. Bioműanyagként rugalmas, szívós, nem mérgező és gyorsan lebomlik” – mondta Helen Zha, a projekt egyik vezetője.

Arról is beszélt, hogy az általuk kialakított eljrásában az az izgalmas, hogy a műanyaggyártás mai módjától eltérően alacsony az energiaigénye, és nincs szükség mérgező vegyszerekre a folyamathoz. „A világ legjobb vegyészei sem tudják a polietilént pókselyemmé alakítani, de ezek a baktériumok igen.”

Baktériumok által termelt selyemfehérjék
Rensselaer Polytechnic Institute

Bár a módszer ígéretes, a termelés kereskedelmi célú növelése továbbra is kihívást jelent. „A következő lépés a folyamat optimalizálása” – mondja Mattheos Koffas professzor. „A jövőben azt fogjuk vizsgálni, hogy a baktériumok vagy a folyamat egyéb aspektusainak módosítása lehetővé teszi-e a termelés növelését”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!