Az év végéig az eddigi várakozásoknál gyengébben teljesíthet a magyar gazdaság, 2025-től jöhet a nagyobb növekedés – mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter több részletre is kitért az egy nappal korábban bemutatott 21 pontos kormányzati akciótervből. Elmondta, hogyan szeretne egymilliós átlagbért, jobb lakhatási körülményeket és több céges támogatást.
Reagált a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a kormány ezer eurós minimálbért és 1 millió forintos átlagkeresetet váró tervére.
Horvátországban jelenleg százezer dolgozó kap havonta minimálbért.
Budapesten szigorítják az Airbnb-zést, a falusi pajtákat viszont ki lehet majd adni szálláshelyként, jön a készpénzmentes borravaló és a SZÉP-kártyás mobilfizetés.
Magyar Péter után Orbán Viktor is többször beszélt az egymillió forintos átlagbérről. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pénteken már a gazdaságpolitika új célkitűzéseként nevezte meg, és felvázolta az emelkedés menetrendjét is. Ő is jövőre ígérte a nagy gazdasági ugrást.
2025 első napjától egy új kereskedelmi és fogyasztóvédelmi hatóság jön létre, a Nébih több feladata is átkerül oda – mondta el Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy sokkal üdvözítőbb magatartás, ha egy kereskedő nem panaszkodik.
A fintech cég elkezdte a toborzást leendő magyarországi fióktelepére.
Az akkuipart nyilvánosan pártoló Nagy Márton állítólag a külföldi beruházások Magyarországra csábításáért felelős külügyminiszter szemére vetette, hogy túltolta az akkuiparosítást.
A zöldszervezet szerint a hazai és a nemzetközi joggal is szembemegy az a törvényjavaslat, amely alapján a nemzetgazdasági miniszter már a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt kijelölhetné, hol létesüljenek az akkumulátorhulladékot feldolgozó üzemek. Ez kizárja a társadalmat a döntéshozatalból, és megelőzheti a helyi tiltakozásokat is.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. alaptőkéjét névértéken 1,5 milliárd forinttal leszállítják, azonban mivel a kibocsátott részvények kibocsátási értéke sokszorosan meghaladja a névértéket, a kivont összeg jóval magasabbra rúghat. A spanyol Talgo vonatgyártó cég felvásárlásának meghiúsulása állhat a háttérben.
Azt nem árulják el, hogy kinek adják oda a jogokat.
Rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít az autókereskedőknél a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Újabb, ezúttal 5 százalékos „önkéntes” kamatplafon bevezetését várja a bankoktól Nagy Márton. Holott az ingatlanhitelezés rendben van, a kierőszakolt kamatvágás legföljebb erősítheti a folyamatokat.
Átalakul a fogyasztóvédelem, legalábbis intézményileg biztosan: a téma a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került, és a miniszter azt ígéri, hogy az intézményeket közelebb viszi a fogyasztókhoz. Ehhez azonban egységesíteni kellene a fogyasztóvédelmi szervezeteket, frissíteni az évtizedes honlapokat, brüsszelezés helyett hasznos információkat adni az óriásplakátokon a fogyasztóknak, és Parragh László iparkamarája helyett a civil fogyasztóvédőket kellene helyzetbe hozni. Velük azonban még csak nem is tárgyalnak a tervezett változásokról.
A „gazdasági semlegesség” alapelveit csak korlátlan mozgástérrel, politikai függetlenséggel, praktikusan EU-kilépéssel lehet megvalósítani. A „gazdasági semlegesség” jó eséllyel csak orbáni fikció, ideológiai keret a problémák magyarázatához. Aggasztóbb, hogy Nagy Márton miniszterelnöke 90 százalékos államadósságról és gazdaságélénkítésről értekezik.
Maradéktalanul befizetik az adóikat, a magyar adóhatóság teljes képet kap róluk – állítja a HVG-nek a magyarországi fióktelep nyitására készülődő Revolut. Pontos adatokat a cég nem közölt, de kiemelte: ugyanolyan fontos célja a profitszerzés, mint a megfizethetőség.
Ismét minisztert jelöl az MNB élére Orbán Viktor kormányfő, mert a szemében ez a garancia arra, hogy érvényesítheti befolyását az elvileg és törvény szerint is független intézmény felett.
Egy zuglói kis céghez vezettek el a szálak a Hezbollah felrobbanó csipogói kapcsán; rég nem látott nagy áradást élünk át a Duna mentén; Nagy Márton gyors egymásutánban ment neki a SPAR-nak, az Airbnb-nek, a külföldi webshopoknak, a bankoknak és a vendégmunkásokat alkalmazóknak. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Bár a piaci kamatok most is csökkennek, ezt mindenképpen gyorsítani akarja Nagy Márton a bankoktól „kért” 5 százalékos THM-plafonnal. Az intézkedés valószínűleg jövő januártól él, de nem feltétlenül érdemes megvárni, mert közben az ingatlanárak nagyot nőnek. A miniszter még három, jórészt látszatintézkedést „javasolt” a bankoknak, akik ezért cserébe lehet, hogy kérhetnek valamit a kormánytól.
A miniszter három másik területen is a bankok segítségét kérte a „gazdaság újraindítása” érdekében.
