Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Heves vitába torkollott az Orbán-kormány egyik ülése tavasz közepén. A tanácskozáson a kormány két ambiciózus és a nyilvánosság előtt is sokat szereplő tagja, Nagy Márton és Szijjártó Péter feszült egymásnak – írja a Direkt36 névtelen forrásra hivatkozva a Nagy Márton pályáját bemutató cikkében.
A vita azzal indult, hogy a gazdaságfejlesztésért felelős Nagy szóba hozta azokat az áprilisban publikált adatokat, amelyek szerint az év elején egész Európában jelentősen visszaesett az elektromos autók eladása. Mivel a magyarországi akkumulátorgyárakban az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorokat gyártanak, a keresletcsökkenés Magyarországon is éreztette hatását, és tavasztól a hazai akkumulátorgyárak termelése bezuhant.
Nagy a kormányülésen azt kezdte el pedzegetni, a magyar kormány jól tette-e, hogy emellett a technológia mellett kötelezte el magát. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a Szijjártó vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az elektromos autók iránti növekvő keresletben bízva az elmúlt években egymás után tárgyalta le és jelentette be az újabb akkumulátorgyár-építési projekteket.
Állítólag Nagy meglehetősen „vehemensen” vetette Szijjártó szemére, hogy a külügy rosszul mérte fel a helyzetet, és az akkumulátorgyártással „nem jó lóra” tett. A forrás szerint Szijjártó nem jött zavarba, beleállt a vitába, és megpróbálta félresöpörni Nagy érveit. Azzal vágott vissza, a piac általában úgy működik, hogy a kezdeti fellendülést visszaesés követi, az eladások azonban szerinte később vissza fognak állni egy magasabb szintre.
A kormányülésen jelenlévő miniszterelnök nem szólt hozzá a vitához, csupán érdeklődve hallgatta két minisztere összecsapását.
A történet alapvetően hihető, Nagy Mártonról köztudott, hogy rendkívül ambiciózus, a stílusa pedig hagy maga után kívánnivalókat, különösen, ha nem a főnökeiről van szó.
Nagy Márton nyilvánosan elkötelezettnek tűnik az akkuipart középpontba helyező gazdaságfejlesztés mellett, de elképzelhető, hogy valóban túlzásnak tartja. Az biztos, hogy az autó- és akkuipari beruházások nyakló nélküli Magyarországra csábítása már azelőtt elkezdődött, hogy Nagy bekerült volna a kormányba, illetve a miniszterelnök mellé került volna tanácsadóként.
Az is nyilvánvaló továbbá, hogy jelen állás szerint az akkugyártás nem motorja, hanem fékje a magyar iparnak és exportnak. Véleményes, hogy ez a jövőben hogyan fog alakulni, egyelőre úgy tűnik, hogy az elektromos autózás korábban várt rohamos terjedése érdeklődés és állami támogatások hiányában elmarad.
