Tiltakozik a Greenpeace, mert Nagy Márton egyedül jelölhetné ki az akkuhulladék-feldolgozók helyét
A zöldszervezet szerint a hazai és a nemzetközi joggal is szembemegy az a törvényjavaslat, amely alapján a nemzetgazdasági miniszter már a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt kijelölhetné, hol létesüljenek az akkumulátorhulladékot feldolgozó üzemek. Ez kizárja a társadalmat a döntéshozatalból, és megelőzheti a helyi tiltakozásokat is.
hvg.hu
Ha elfogadják a szeptemberben benyújtott javaslatot, amely értelmében az országban létesülő akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek helyszínét az iparügyekért felelős miniszter, tehát Nagy Márton jelölhetné ki, a nyilvánosság nem juthatna információhoz, és nem szólhatna bele egy beruházás helyszínének megtervezésébe, hiába garantálják ezeket nemzetközi jogszabályok is – írja közleményében a Greenpeace.
A zöldszervezet szerint ha ilyen kulcskérdésben az iparügyekért felelős miniszter rendelet útján dönt, a társadalmi részvétel ezen a ponton ellehetetlenül. A javaslatról október 9-én, szerdán dönt a gazdasági bizottság, majd a parlament plenáris ülése szavazhat róla. A Greenpeace ezért kedden nyílt levélben követelte az országgyűlési képviselőktől, hogy ne támogassák a tervezetet.
„A kormány célja az új törvénymódosítási javaslattal az lehet, hogy segítsen megoldani az akkumulátorhulladék feldolgozásának problémáját, amely Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá válásának eredménye.
Emellett a javaslat azt is célozhatja, hogy megelőzze a helyi tiltakozásokat.”
Hangsúlyozták, hogy a kijelölés a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt és a társadalmi részvétel ellehetetlenítésével történne. A javaslatot annak ellenére nyújtották be a parlamentnek, hogy számos szakmai szervezet tiltakozott ellene.
Az EU-s szabályozás kimondja: ahonnan az akkumulátor való, ott kell gondoskodni az újrahasznosításáról is. Miután a kormány kiárusította az országot a távol-keleti akkugyáraknak, kényszerpályán mozog, pedig az akkubontás nem megtérülő üzletág, és ugyanúgy súlyos környezetvédelmi kockázatokat hordoz, mint az elsődleges gyártás. És annak a bontási módnak, melyet az uniós szabályozás lehetővé tesz, még a vízigénye is ugyanakkora.
A törvénymódosítás a Greenpeace véleménye szerint szembemegy mind az Alaptörvénnyel, mind az uniós és a nemzetközi joggal. Az új szabályozásból teljes mértékben hiányoznak a Magyarország által is ratifikált aarhusi egyezmény által biztosított környezeti jogok.
Eszerint a környezeti hatásokat már a terület kijelölésekor szükséges lenne vizsgálni, és a nyilvánosság számára biztosítani kellene az információhoz való hozzáférés és beleszólás jogát. Ha ilyen kulcskérdésben a miniszter rendelet útján dönt, akkor a társadalmi részvétel ellehetetlenül. Ráadásul úgy szavaznak a képviselők a javaslatról, hogy annak sem a tartalmi összefoglaló, sem a magyarázat része nem tartalmaz semmilyen érdemi információt – teszi hozzá közleményében a szervezet.
Az akkumulátorhulladékot kezelő üzemek jelentős környezeti hatása tagadhatatlan, ezért a Greenpeace szerint teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy kifejezetten ezen üzemek esetére módosuljanak a jelenlegi jogi keretek, ráadásul úgy, hogy a törvénymódosítás nemzetközi jogot sért, és visszalépést jelentene a környezeti jog által garantált védelmi szinthez képest.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.