szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A zöldszervezet szerint a hazai és a nemzetközi joggal is szembemegy az a törvényjavaslat, amely alapján a nemzetgazdasági miniszter már a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt kijelölhetné, hol létesüljenek az akkumulátorhulladékot feldolgozó üzemek. Ez kizárja a társadalmat a döntéshozatalból, és megelőzheti a helyi tiltakozásokat is.

Ha elfogadják a szeptemberben benyújtott javaslatot, amely értelmében az országban létesülő akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek helyszínét az iparügyekért felelős miniszter, tehát Nagy Márton jelölhetné ki, a nyilvánosság nem juthatna információhoz, és nem szólhatna bele egy beruházás helyszínének megtervezésébe, hiába garantálják ezeket nemzetközi jogszabályok is – írja közleményében a Greenpeace.

A zöldszervezet szerint ha ilyen kulcskérdésben az iparügyekért felelős miniszter rendelet útján dönt, a társadalmi részvétel ezen a ponton ellehetetlenül. A javaslatról október 9-én, szerdán dönt a gazdasági bizottság, majd a parlament plenáris ülése szavazhat róla. A Greenpeace ezért kedden nyílt levélben követelte az országgyűlési képviselőktől, hogy ne támogassák a tervezetet.

Kínai akkubontóknál házalt Nagy Márton Pekingben

„A kormány célja az új törvénymódosítási javaslattal az lehet, hogy segítsen megoldani az akkumulátorhulladék feldolgozásának problémáját, amely Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá válásának eredménye.

Emellett a javaslat azt is célozhatja, hogy megelőzze a helyi tiltakozásokat.”

Hangsúlyozták, hogy a kijelölés a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt és a társadalmi részvétel ellehetetlenítésével történne. A javaslatot annak ellenére nyújtották be a parlamentnek, hogy számos szakmai szervezet tiltakozott ellene.

Nem azért leszünk akkubontó-nagyhatalom, mert akarjuk, hanem azért, mert most már nincs más választásunk

Az EU-s szabályozás kimondja: ahonnan az akkumulátor való, ott kell gondoskodni az újrahasznosításáról is. Miután a kormány kiárusította az országot a távol-keleti akkugyáraknak, kényszerpályán mozog, pedig az akkubontás nem megtérülő üzletág, és ugyanúgy súlyos környezetvédelmi kockázatokat hordoz, mint az elsődleges gyártás. És annak a bontási módnak, melyet az uniós szabályozás lehetővé tesz, még a vízigénye is ugyanakkora.

A törvénymódosítás a Greenpeace véleménye szerint szembemegy mind az Alaptörvénnyel, mind az uniós és a nemzetközi joggal. Az új szabályozásból teljes mértékben hiányoznak a Magyarország által is ratifikált aarhusi egyezmény által biztosított környezeti jogok.

Eszerint a környezeti hatásokat már a terület kijelölésekor szükséges lenne vizsgálni, és a nyilvánosság számára biztosítani kellene az információhoz való hozzáférés és beleszólás jogát. Ha ilyen kulcskérdésben a miniszter rendelet útján dönt, akkor a társadalmi részvétel ellehetetlenül. Ráadásul úgy szavaznak a képviselők a javaslatról, hogy annak sem a tartalmi összefoglaló, sem a magyarázat része nem tartalmaz semmilyen érdemi információt – teszi hozzá közleményében a szervezet.

Az akkumulátorhulladékot kezelő üzemek jelentős környezeti hatása tagadhatatlan, ezért a Greenpeace szerint teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy kifejezetten ezen üzemek esetére módosuljanak a jelenlegi jogi keretek, ráadásul úgy, hogy a törvénymódosítás nemzetközi jogot sért, és visszalépést jelentene a környezeti jog által garantált védelmi szinthez képest.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!