Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. január 1-jével feláll a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság – jelentette be Nagy Márton az európai kereskedelem napján tartott rendezvényen.
Az új szisztéma négy pillérre épül:
- a kereskedelempolitika szakmai támogatása,
- a klasszikus fogyasztóvédelmi feladatok,
- a kereskedelem élelmiszer-biztonsági felügyelete, valamint
- a laborvizsgálatok egy részét is átveszik a Nébihtől.
Amikor két hónapja először felmerült, hogy egy ilyen hivatal terve létezik, az NGM erre annyit reagált: „Megalapozatlan sajtóhíreket a Nemzetgazdasági Minisztérium nem kíván kommentálni.” Valójában az akkor megszellőztetett tervekhez képest a most bejelentett verzióban annyi a változás, hogy nem a teljes Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kerülne át a hatósághoz, csak annak sok feladata, és nem pont ugyanaz lenne a név, mint amiről a nyáron elsőként a Népszava írt.
A miniszter arra is kitért, hogy a fogyasztói szokások megváltoztak, egyre többen vásárolnak a neten. A kiskereskedelmi forgalom közel 15 százaléka az online zajlik már, ebben a magyar felületek „nagyon jelentősen elmaradtak”, a külföldiek letarolták a piacot. A 15 legismertebb online kereskedő közül három magyar tulajdonú. A tendencia ellen nem szabad menni, de a magyar cégeknek és a magyar fogyasztóvédelemnek is fel kell zárkóznia – tette hozzá a politikus.
Az infláció letörésében a kereskedők is részt vettek, belátták, hogy a magyar embereket segíteni kell, például az érdekük a verseny azzal, hogy az árak összehasonlíthatók – mondta a miniszter.
Elmondása szerint a kormány intézkedései sorozatos támadások alatt állnak, vannak piaci szereplők, akik a támadásokat a magyar emberek felé irányítják, pedig ez egy politikai színtér, jó lenne, ha visszatérnénk arra a szintre, amiért létrejött a kereskedelem: olcsóbb és jobb termékeket kínálni a családoknak – a kormányt beperelő SPAR nevét nem mondta ki, de nem nehéz kitalálni, mire gondolt. A kereskedők közül ezt sokan megértették, „nem panaszkodnak”, ami „sokkal jobb, sokkal üdvözítőbb magatartásmód, mint harcba szállni ezek ellen”.
Az idei GDP-növekedést 1,5 százalékosra várják, a bolti forgalom a növekedést felfelé húzná – tette hozzá. További cél, hogy több magyar terméket vegyenek az emberek, a kiskereskedelmi szektorban pedig az öt legnagyobb cég között legyen magyar vállalkozás is.
