A stagnálás már pozitívumnak tekinthető, a K&H Bank legújabb nagyvállalati helyzetképe alapján az itthon működő nagy cégek amennyire bizonytalanok, annyira optimistán látják saját jövőjüket. A pénzintézet a kormányzatétól jócskán elmaradó növekedést vár idén a hazai gazdaságban.
A nagyvállalatok vezetői már nem annyira pesszimisták, mint 2024 közepén, ebben szerepe van a kormány gazdaságélénkítő lépéseinek. Optimizmusról azonban szó sincs, a legtöbben stagnálást várnak.
A program célja, hogy az összedolgozó felek új technológiákat, termékeket vagy szolgáltatásokat hozzanak létre.
Noha a nagyvállalati rangsorok hagyományosan az árbevételük alapján rendezik sorba a cégeket, létezik ennél jobb módszer is. Igaz, a hozzáadott érték alapján kiszámolni a sorrendet jóval bonyolultabb.
Egy vagy 5 vagy 7 százalékkal csökkent az 500 legnagyobb magyarországi vállalat árbevétele 2023-ban? Bármennyire képtelennek tűnik is, mind a három szám igaz. És nem ez az egyetlen furcsaság a HVG friss nagyvállalati rangsorában.
Három fő tényező alakítja a magyar nagyvállalati toplistákat: az energiaárak, a globális konjunktúra és – hungarikumként – a piaci logikára fittyet hányó kormányzati parancsok.
Már eddig is sok napelemet telepítettek a magyar nagyvállalatok, és a következő hónapokban is sok helyen tervezik az újabb napelemek felszerelését.
Rövid távon a cégek közel fele gazdasági visszaeséssel számol, és nyugtalankodnak a forint esetleges gyengülése és a közterhek emelése miatt is.
Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában.
Úgy nőtt tavaly a profitrekorder magyar cégek nyeresége, hogy a nyereségességük mégis csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne továbbra is érdemes külföldi pénzeket Magyarországon „adóoptimalizálni”.
A hozzáadott értéket mutató cégrangsorunk valóban annak alapján készül, hogy mit hoztak létre a legnagyobb vállalatok a saját erejükből.
Drasztikus változásokat hozott a 2022-es év a Magyarországon működő nagyvállalatok toplistájában.
Az Anheuser-Busch, a Kohl's és a Target egymástól függetlenül tettek egy szimbolikus gesztust a Pride hónap alkalmából, ami aztán meglátszott nemcsak az eladásaikon, hanem a piaci értékükön is. Csak a Targetnek 15 milliárd dollárjába került, hogy piacra dobott egy szivárványzászlós pulcsit.
Változott az Orbán-kormány személyzeti politikája: mostanság olyanok juthatnak pozíciókhoz, akik azt ígérik, a jelenlegi pénzügyi keretek között is képesek a hatékonyság növelésére. Az elmúlt hetekben nemcsak a katonaságnál és a tudománypolitikában hullottak a fejek, hanem a MÁV–Volánbusz-csoportnál és az MVM-nél is.
Már létezik egy elektronikus alkalmazás, amely a tárgyi eszközök leltározását a hagyományos, papíralapúnál kétszer-háromszor gyorsabbá teheti, emellett jelentős mértékben képes kiküszöbölni az emberi hibatényezőt. Több tízezer tárgyi eszköz nyilvántartására is képes, így azt mérettől függetlenül bármilyen gazdálkodó szervezet használhatja.
A jelenlegi kiszámíthatatlan helyzet 2023-ban tovább fokozódik, a nagyvállalatok pedig pesszimisták a jövőt illetően.
Sokszor a világpiaci árak szárnyalásának, néha pedig meglepő üzleti döntéseknek köszönhető, hogy egy-egy vállalat látványosan nagy nyereséggel zárta a tavalyi évet. A legnagyobb ugrások hátterében jellemzően az országhatáron kívüli okok állnak. A HVG Top 50 sorozatának harmadik része.
Miért több a külföldi árbevétel, mint az export? Hogy nőtt másfélszeresére az államvasút dolgozóinak száma, ha nem lett több a vasutas? Egyebek mellett ezek is kiderülnek a HVG Top 50 összeállításából. Sorozatunk második része.
Az erős állami hátszéllel izmosodó MVM 2021-ben lenyomta az állam által ugyancsak jószívűen támogatott Audit, de az ezüst- és a bronzérmes együttes árbevétele is elmarad a kormányfő focipáholyának állandó vendége által irányított Molétól. Nagyvállalati rangsorok a gazdasági unortodoxia hazájából, első rész.
Egy évtized is kevés volt a felzárkózásra.
