szerző:
Rácz Gergő
Tetszett a cikk?

A stagnálás már pozitívumnak tekinthető, a K&H Bank legújabb nagyvállalati helyzetképe alapján az itthon működő nagy cégek amennyire bizonytalanok, annyira optimistán látják saját jövőjüket. A pénzintézet a kormányzatétól jócskán elmaradó növekedést vár idén a hazai gazdaságban.

Némileg ellentmondásos eredményeket hozott a K&H nagyvállalati növekedési index idei első negyedévének kutatása, mint azt a pénzintézet szakértői ismertették. A tavaly őszi nagy beszakadást követően most visszatért a mutató a 2024 első negyedévében mért szintre, -2 pontra.

Hurráoptimizmusról szó sincs, mint a bank szakértői elmondták: az első három havi kutatási adatok szerint a mutató nagy ugrással ismét visszatért a semleges tartomány közelébe, 11 pontos emelkedéssel. Utoljára három éve lehetett ilyen mértékű emelkedést látni, azt követően, hogy az index történetének legrosszabb eredményét mérte a bank a nagyvállalatok körében.

Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője szerint a nagyvállalatok több mint egynegyede már növekvő árbevétellel számolt az év első három hónapjában, és jelentősen, tíz százalékponttal esett az árbevételük csökkenésére számítók aránya is azok javára, akik egyelőre nem kalkulálnak érdemi elmozdulással.

Mindez úgy, hogy a bank ügyfélkörében hatalmas kilengések vannak a bizalmi kilátásokban, és kérdésünkre is megerősítette, hogy mind az amerikai vámtaktika és eleve a globális gazdasági kilátások nagyban növelik a cégek bizonytalanságát. Elmondása szerint a mégis optimista szál azzal magyarázható, hogy a cégvezetők inkább 3, semmint 1 éves távlatokban gondolkodnak, ilyen szinten már rózsásabbnak látják az összképet.

Az aktuális kutatási eredmények értelmében, míg az előző negyedévben több, mint a 10 milliárd forintot meghaladó bevételű vállalkozások negyede árbevételromlást prognosztizált, csak 5 százalékot ért el a javulást várók aránya, alig három hónap alatt ez megfordult. Most egyharmaduk kalkulál növekedéssel, és csupán 3 százalékon áll a mutató a visszaeséssel tervezők esetében.

A 4 és 10 milliárd forint bevételű cégeknél a legoptimistábbak a vezetők: 35 százalékon áll a mutató a javulást, és csupán 12 százalékon a csökkenést váróknál. A legkisebb, 2-4 milliárd forint közötti kategóriába eső vállalatok egyötöde vár javulást, és mindössze hat százalékra tehető a romlással számolók aránya.

A bank vezető elemzője, Németh Dávid jelenleg 2 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol Magyarországon idén. Ez elmarad a kormányzat 2,5 százalékra módosított prognózisától, és a K&H elemzői is elismerik, hogy az Egyesült Államok által indított vámhadakozás, és annak különböző hullámai milyen hatással, és milyen súlyú hatással lehetnek a globális gazdaságra.

„A háborútól kezdve a szép lassan átalakuló világgazdaságig bármi lehet Trump vámháborújából”

Nincs logika abban, amit Donald Trump amerikai elnök tesz a vámpolitikájával, viszont bármit kiválthat vele – mondja Vigvári Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének vezetője, aki szerint az a globalizáció, amit ismerünk, bármikor megfordulhat.

Profitot tekintve a döntéshozók közel háromnegyede javulásra nem, csak stagnálásra számít, de ez is pozitívumnak tekintendő. Cégméret szerint itt is a legnagyobbaknál mérhető számottevő javulás: 2024 év végéhez viszonyítva 20 százalékponttal nőtt a javulást prognosztizálók aránya, most egynegyedük kalkulál ezzel, és csupán minden tizedik vezető tervez csökkenő árbevétellel. A 4-10 milliárd közötti sávban szintén minden negyedik vezető vár emelkedő profitot, ám körükben egyúttal minden ötödik mérséklődő nyereséget vár.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!