Mivel több a külföldi árbevétel, mint az export? Hogy lehet, hogy nem azok a vállalatok a legnagyobb magyar foglalkoztatók, amelyeknek a legtöbb alkalmazottjuk van? HVG Top 50 – 2. rész.
A szolgáltatóközpontok tavaly is látványosan növekedtek.
Vannak még nyitott kérdések, de abban egyetértenek a leggazdagabb országok, hogy nem hagyják tovább kibújni a közterhek viselése alól az óriásvállalatokat.
Az elmúlt tíz évben Magyarországon is egyre több és egyre kisebb cégek nyitnak az automatizált gyártás felé, a legkülönbözőbb iparágakban. De mire kell ügyelni robotválasztás előtt? Honnan tudom, hogy készen áll a cégem a robotokra? Milyen robotok vannak egyáltalán, és mit tudnak? És főleg, mi az a kobot?
Egyre többen megtapasztaljuk, mennyivel kényelmesebb online, akár egy fotelben, laptoppal az ölünkben intézni a vásárlásainkat. Nincs ez másként a vállalatokkal sem, a beszerzés digitalizálása számukra is kézzelfogható előnyökkel járhat, a járványhelyzet pedig csak még jobban ráerősített ennek szükségességére.
Hat százalékkal csökkentették a létszámot a hazai tőzsdei cégek a koronavírus első hulláma idején, miközben 3 százalékkal emelkedtek a bérköltségek az állami támogatások ellenére.
Míg a közepes és mikrovállalatok körében stagnálás, vagy még több elbocsátás várható, addig a nagyok 5 százalékkal növelhetik a létszámot az idei utolsó negyedévben.
A környékbeli üzemek járnak jól.
Az amerikai-magyar üzletember a szoftvercégből technológiai szolgáltatóvá fejlődő Microsofthoz igazolt 16 évnyi Telekom után, így nemcsak a hazai tech-ipar egyik vezérévé vált, de segíthet is a magyar cégeknek átlendülni a digitalizáció nehézségein. Interjúnkból többek közt kiderül, miben hasonlít a felhőben tárolt adat a csapvízhez, és miért nem kell félni a mesterséges intelligenciától.
71 magyar vállalat van az 500 legnagyobb kelet-közép-európai közt, de jelentős részük külföldi multi magyar lánya vagy állami cég. Ehhez képest a lengyel vállalatok már ott vannak minden magyar plázában, lengyel légitársasággal repülünk a tengerentúlra, és cseh mobilcéggel hívjuk fel egymást.
Zömmel a külföldi tulajdonúakat.
A címben szereplő kérdést tettük fel azoknak a főként külföldi tulajdonú vállalatoknak, amelyekkel stratégiai együttműködési megállapodást kötött az állam. Cikkünkből kiderül, hogy van-e ennek az egésznek értelme.
A szociális hozzájárulási adó – korábbi nevén munkáltatói járulék – csökkentése után a vállalatok összességében több szociális hozzájárulási adót fizetnek. Minél kisebb a teherviselő képességük, annál többet – mutatjuk, hogy miért.
Ha az amerikai történelem egyik legkülönösebb jelöltjéből elnök lesz, az egész világgazdaságnak negatív következményekkel kell számolnia. Erre a következtetésre jut tanulmányában Paul Broholm, a holland Theodoor Gilissen bank beruházási igazgatója.
Nincs Magyarországon lobbitörvény, ma csak ellenőrizetlenül és átláthatatlanul lehet lobbizni hazánkban, ezért esély sincs arra, hogy kiderüljön: melyik megállapodás sorsa dőlt el egy focimeccs VIP-páholyában, és melyik a kormány valamelyik keleti üzleti delegációjában a Transparency International szerint. A stratégiai megállapodások rendszere emellett ugyan nem ördögtől való, de a gyakorlat szerint a dokumentumok semmire sem kötelezik a feleket. A civil szervezet leginkább azt kifogásolja, hogy teljesen átláthatatlan, melyik céggel milyen megfontolások alapján szerződik a kormány.
Az Oroszország elleni gazdasági szankciókkal az Európai Unió komoly károkat okozna magának, ugyanis az oroszok a nyugati cégek ottani érdekeltségeinek elkobzásával ijesztgetnek. A két blokk közötti kereskedelem komoly méreteket ölt, az Egyesült Államok ugyanakkor könnyebben szavazhat meg szankciókat az oroszok ellen, mivel nekik kisebb a kitettségük. Kinek ártana igazán egy eldurvuló EU-Oroszország viszony? Lehet, hogy nem tudnak majd Bécsbe kell az oroszoknak menni luxustáskáért?
