Kényszernövekedés. Akár így is nevezhetjük, hogy az 500 legnagyobb magyarországi vállalat együttesen 45 százalékkal növelte az árbevételét 2022-ben. Az energiát árulók, mint az árbevételi HVG-toplistát szemügyre véve láttuk, több mint dupláztak, de a többiek eladásai is átlagosan 30 százalékkal emelkedtek. Az is kiderült azonban, hogy ennek a 30 százalékos plusznak majdnem a háromnegyede ugyancsak az árak emelkedésének a következménye. A termelővállalatoknak ugyanis – és ezért volt számukra is kényszer a növekedés – nem maradt más választásuk, mint hogy beépítsék áraikba az energiaköltségek zabolátlan száguldását.
HVG Top 500
Korábbi cégrangsoraink – a HVG Top 500 és a HVG Top 50 – évekre visszanyúlóan itt olvashatók a hvg360-on.
| Most az is feketén-fehéren kiderül, hogy az 500 legnagyobb magyar cég bevételeinek látványos emelkedését nem holmi gátlástalan profithajsza magyarázza (bár persze azt sem lehetne felróni nekik, hiszen egy vállalattól pontosan azt várják a tulajdonosai, hogy profitot termeljen). Nőtt ugyan a HVG Top 500-ba tartozó társaságoknak a nyeresége is, de árbevételük látványos megugrásához képest elenyésző mértékben: mindössze 7 százalékkal. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyereségtermelő képességük romlott: a 2021-es közel 6 forinttal szemben tavaly csak 4 forint hasznuk származott 100 forint árbevételből. A legméretesebb veszteséget a koronavírus-járvány után a legnagyobb piacait lenullázó orosz–ukrán háború által sújtott Wizz Air Hungary Zrt. szenvedte el. 2022-ben a fapados légitársaság 152 milliárd, az utóbbi három évben összesen pedig 422 milliárd forint veszteséget hozott össze.
Más a helyzet annak a másik rangsornak a szereplőivel, amelyik a legmagasabb – a nyereségadó levonása után náluk maradó – eredményt elért vállalatokat mutatja be (toplistánk lejjebb pörgetve böngészhető). Több okból is.