Tóta W. Árpád: Nemzeti együttműködés a Fidesz ellen
Magyarország felébredt, pezseg, forr és tüntet, és egész biztosan tudja, mit nem akar. Állampártot. Vélemény.
Kényszernövekedés. Akár így is nevezhetjük, hogy az 500 legnagyobb magyarországi vállalat együttesen 45 százalékkal növelte az árbevételét 2022-ben. Az energiát árulók, mint az árbevételi HVG-toplistát szemügyre véve láttuk, több mint dupláztak, de a többiek eladásai is átlagosan 30 százalékkal emelkedtek. Az is kiderült azonban, hogy ennek a 30 százalékos plusznak majdnem a háromnegyede ugyancsak az árak emelkedésének a következménye. A termelővállalatoknak ugyanis – és ezért volt számukra is kényszer a növekedés – nem maradt más választásuk, mint hogy beépítsék áraikba az energiaköltségek zabolátlan száguldását.
HVG Top 500
Most az is feketén-fehéren kiderül, hogy az 500 legnagyobb magyar cég bevételeinek látványos emelkedését nem holmi gátlástalan profithajsza magyarázza (bár persze azt sem lehetne felróni nekik, hiszen egy vállalattól pontosan azt várják a tulajdonosai, hogy profitot termeljen). Nőtt ugyan a HVG Top 500-ba tartozó társaságoknak a nyeresége is, de árbevételük látványos megugrásához képest elenyésző mértékben: mindössze 7 százalékkal. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyereségtermelő képességük romlott: a 2021-es közel 6 forinttal szemben tavaly csak 4 forint hasznuk származott 100 forint árbevételből. A legméretesebb veszteséget a koronavírus-járvány után a legnagyobb piacait lenullázó orosz–ukrán háború által sújtott Wizz Air Hungary Zrt. szenvedte el. 2022-ben a fapados légitársaság 152 milliárd, az utóbbi három évben összesen pedig 422 milliárd forint veszteséget hozott össze.
Más a helyzet annak a másik rangsornak a szereplőivel, amelyik a legmagasabb – a nyereségadó levonása után náluk maradó – eredményt elért vállalatokat mutatja be (toplistánk lejjebb pörgetve böngészhető). Több okból is.
