Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna a legkeményebb téllel nézhet szembe Oroszország inváziójának 2022. február 24-i kezdete óta, mivel Moszkva továbbra is nagy erőkkel támadja az ország létfontosságú energiainfrastruktúráját – mondta a NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
„Oroszország továbbra is rakétacsapásokat hajt végre Ukrajna alapvető energetikai infrastruktúrája ellen, ami miatt az ország a legkeményebb tele elé nézhet az invázió kezdete óta” – jelentette ki Mark Rutte, aki a katonai szövetség brüsszeli székházában tartott megbeszélést Alexander Stubb finn elnökkel.
Közös sajtótájékoztatójukon Rutte hangsúlyozta: a NATO-nak többet kell tennie Ukrajna megsegítéséért.
„Minél több katonai támogatást adunk Ukrajnának, annál gyorsabban fog véget érni ez a háború” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd felszólította a szövetségeseket, hogy fokozzák az Ukrajnának szánt támogatásukat. Kijelentette, hogy további katonai segély megadását fogja szorgalmazni Ukrajna védelmi kapacitásának erősítésére. Az ukránoknak “továbbra is szükségük van a támogatásunkra, ez teljesen egyértelmű. Szükségük van rá úgy most, mint később” – hangsúlyozta.
Rutte elismerte, hogy a csatatéren kialakult helyzet nehéz, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz haderő rendkívül magas emberáldozatot szenved el: naponta több mint ezer az orosz halott vagy sebesült. Emlékeztetett: múlt heti beiktatását követő első hivatalos külföldi útja Ukrajnába vezetett, hogy mint új NATO-főtitkár biztosítsa Kijevet a szövetségesek támogatásáról.
Alexander Stubb beszédében felszólította a NATO-szövetségeseket, köztük kiemelve az Egyesült Államokat, hogy oldják fel az Ukrajnának szállított nyugati fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve Kijev számára Oroszországon belüli célpontok támadását. Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy „ne egy kézzel a háta mögött kelljen megvívnia ezt a háborút” – jelentette ki a finn elnök.
