Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
“Ukrajnának joga van megvédenie magát. A nemzetközi jog szerint ez a jog nem szűnik meg a határnál” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sontag című német hetilapnak. Hozzátette, a NATO-t Kijev nem tájékoztatta előre a tervekről, így azokban a katonai szövetség nem is játszott szerepet.
Stoltenberg úgy látja, Ukrajna kockázatot vállal az orosz területen történő előrenyomulással, de Kijev döntése, hogyan folytatja a hadjáratát. “Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy a művelettel ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a határ túloldaláról indított orosz támadásokat” – mondta a főtitkár és megjegyezte, mint minden hadműveletnek, ennek is megvan a kockázata, de Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan védi meg magát.
Kijev augusztus 6-án mintegy 10 ezer katonával határon túli műveletet indított a dél-oroszországi Kurszki területen. Kijev állítása szerint mintegy száz település ukrán ellenőrzés alá került, és több mint ezer négyzetkilométer orosz területet foglaltak el.
Az ukrán betörést a NATO-Ukrajna Tanács szerdai ülésén is megvitatták, amelyet Kijev kérésére hívtak össze a nagyszabású orosz légicsapások közepette. Az észak-atlanti szövetséget és Ukrajnát tömörítő tanácsot tavaly hozták létre, hogy lehetővé tegye a szorosabb együttműködést a NATO és Kijev között.
Oroszország “súlyos provokációnak” nevezte a kurszki ukrán hadműveletet, és megtorlást helyezett kilátásba.
