szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Jens Stoltenberg arról is beszélt, Kijev döntése, hogyan folytatja a hadjáratot.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

“Ukrajnának joga van megvédenie magát. A nemzetközi jog szerint ez a jog nem szűnik meg a határnál” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sontag című német hetilapnak. Hozzátette, a NATO-t Kijev nem tájékoztatta előre a tervekről, így azokban a katonai szövetség nem is játszott szerepet.

Stoltenberg úgy látja, Ukrajna kockázatot vállal az orosz területen történő előrenyomulással, de Kijev döntése, hogyan folytatja a hadjáratát. “Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy a művelettel ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a határ túloldaláról indított orosz támadásokat” – mondta a főtitkár és megjegyezte, mint minden hadműveletnek, ennek is megvan a kockázata, de Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan védi meg magát.

Kijev augusztus 6-án mintegy 10 ezer katonával határon túli műveletet indított a dél-oroszországi Kurszki területen. Kijev állítása szerint mintegy száz település ukrán ellenőrzés alá került, és több mint ezer négyzetkilométer orosz területet foglaltak el.

Az ukrán betörést a NATO-Ukrajna Tanács szerdai ülésén is megvitatták, amelyet Kijev kérésére hívtak össze a nagyszabású orosz légicsapások közepette. Az észak-atlanti szövetséget és Ukrajnát tömörítő tanácsot tavaly hozták létre, hogy lehetővé tegye a szorosabb együttműködést a NATO és Kijev között.

Oroszország “súlyos provokációnak” nevezte a kurszki ukrán hadműveletet, és megtorlást helyezett kilátásba.

Fülke: „Ez nem területszerző hadjárat, hanem portyázás” – hogyan törtek be az ukránok Oroszországba?

Mitől más a mostani, mint a tavalyi benyomulás – és hogyan maradhatnak ukrán csapatok több mint egy hete orosz földön? Hogyan fordult át reményvesztettségből ellentámadásba az ukrán haderő? Mit érzékel az orosz lakosság? És mit szólnak Kijev nyugati szövetségesei? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit Ukrajna kurszki offenzívájáról tudni érdemes.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!