Éltető Andrea: A semlegesség hirdetése helyett nem kellene folyton irritálni a szövetségi partnereinket

HVG: A gazdasági semlegesség programját hirdette meg a kormányfő Kötcsén, és azt hangsúlyozta, hogy nem szabad blokkosodni. Ez azonban nehezen összeegyeztethetőnek tűnik azzal, hogy Magyarország egy blokknak, az Európai Uniónak és a NATO-nak a tagja. Ennek mi lehet a következménye?

Éltető Andrea: Már régóta halljuk, hogy a kormánynak fontos, hogy Kínával és Ázsiával is üzleteljen, mert az a jövő, és nem kell blokkosodni. Bár a kormány a szuverenitásra és a semlegességre szokott hivatkozni, de valójában ez egy többoldalú függés. Most már nemcsak a németektől vagy az Európai Uniótól függünk, hanem Ázsiától, például Kínától is. Ennek az ellenkezőjét akkor lehetne hitelesen bizonyítania a kormánynak, ha nyilvánosak lennének például azoknak a szerződéseknek a főbb jellemzői, amelyeket például a kínai cégekkel kötnek. Ha mondjuk feltétel lenne az ázsiai cégeknek, hogy 20, vagy valahány százalékban alkalmazzanak magyar beszállítót vagy terméket.

Tehát lássuk azt, hogy hol van nekünk ebből az előnyünk. Hol van a magyar hozzáadott érték vagy a kisvállalatoknak a szerepe? Nem arra gondolok, hogy a NER-es cégek takarítanak, biztonsági szolgálatot adnak, vagy raktárat építenek, mert ez biztos, hogy üzlet, de ez egy meghatározott körnek üzlet. 

Mivel az EU és a NATO tagjai vagyunk,  e “klubok” céljait, szabályait be kellene tartanunk. Abszolút lehet kritizálni az EU intézkedéseit, de a stílus nem mindegy. Nem kellene folyton irritálni a szövetségi partnereinket. A magyar kormány egy feleslegesen konfrontatív stílust vett fel, a miniszterelnök nemrég “tojásfejű okoskodóknak” nevezte a nyugat-európaiakat, a külügyminisztérium szeptemberi közleménye szerint “nevetséges és hazug” a balti kormányok fellépése, és még lehetne sorolni a korábbi sértegető mondatokat. Más kormányok okosabban, diplomatikusabban érik el céljaikat, nem elszigetelve saját országukat.