Finn elnök: Törökország döntött Finnország NATO-csatlakozásáról

Törökország és elnöke, Recep Tayyip Erdogan meghozta a döntését Finnország NATO-csatlakozásáról, amelyet pénteken jelentenek be hivatalosan a finn elnök látogatásakor - közölte szerdán Sauli Niinistö.

A finn elnök szerint a törökök remélik, ott lesz, hogy fogadja a válaszukat, amikor bejelentik a döntésüket, ő pedig természetesen elfogadta a meghívást.

Az újraválasztásáért kampányoló török elnök, aki tavaly óta akadályozza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, szerda reggel már utalt arra, hogy pozitívan reagál a NATO-csatlakozással kapcsolatban Helsinkinek tett "ígéretére".

"Tiszteletben tartjuk az általunk tett ígéretet" - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan. "Pénteken találkozunk az elnökkel, és megtesszük, amire az ígéretünk kötelez".

A Svédországgal 2022 májusában közösen beadott finn NATO-felvételi kérelmet a török parlamentnek kell ratifikálnia. A ratifikálás időpontja egyelőre nem ismert, így azt sem lehet tudni, hogy a május 14-re kitűzött törökországi választások előtt vagy után kerül rá sor.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kedden ismerte el, hogy az elmúlt hetekben nőtt a valószínűsége annak, hogy Finnországot előbb veszik fel a NATO-ba.

A két, korábban semleges észak-európai ország az Ukrajna elleni, 2022. február 24-én kezdődött orosz invázió után döntött arról, hogy csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez.

A finnek és a svédek NATO-csatlakozását egyelőre Magyarországnak sem sikerült támogatnia. Ahogy arról a hvg.hu beszámolt, a magyar kormánypártok hiába ígérték, hogy a március 20-i héten megszavazzák azt.

Jövő hétre tervezték a NATO-bővítés zárószavazását, Semjén mégis inkább lefújja az egész heti ülést

Megint nem sikerült olyat ígérnie a kormánypártoknak, amit azután be is tartanak: újabb heteket csúszhat a svéd és a finn NATO-csatlakozás megszavazása. A hvg.hu megszerezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes erről szóló levelét.

A magyar kormány korábban még egy „vitarendező” delegációt is kiküldött a csatlakozást kérelmező két országba, amelyet azért állítottak fel, hogy több tiszteletet kérjenek a magyaroknak, és visszautasítsák a magyar jogállamiságot ért, szerintük indokolatlan politikusi nyilatkozatokat. Mégis, amikor a küldöttséget vezető Hende Csabától Helsinkiben megkérdezték, hogy mi köze a látogatásuknak a NATO-szavazáshoz, képtelen volt válaszolni. Ráadásul kiderült, hogy Hendéék semmilyen feltételt nem támasztottak a csatlakozási kérelem jóváhagyásért cserébe.

Ebben a cikkünkben vettük végig, mikor és miért nem találkozott ebben az ügyben egy-egy állítás az igazsággal, illetve milyen jelek utalnak arra, hogy csak zsarolásra és politikai hangulatkeltésre használja a kormányzat és a kormánypártok a NATO-bővítés ügyét:

Tíz jel, hogy zsarolásra és politikai hangulatkeltésre használja a Fidesz a NATO-bővítés ügyét

Kevés olyan, politikai célokra a végletekig kihasznált téma van jelenleg a hazai politikában, mint a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügye, amiben ráadásul nagyon ritkán sikerült igazat mondania az elmúlt bő fél évben a kormányzatnak, illetve a kormánypártoknak. Összeszedtük, mikor és miért nem találkozott ebben az ügyben egy-egy állítás az igazsággal, illetve milyen jelek utalnak a NATO-bővítés ügyének politikai „hasznosítására".