Interjút készített a Hír TV Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével péntek este. A házelnök beszélt a Finnország és Svédország által okozott károkról, és arról, hogy a szovjet megszállás évei tértek vissza. De persze nem Oroszországra értette.
A Napi aktuális című műsorban Kövér azt mondta, merő hecckampány folyik a magyar parlament ellen, amiért elhúzódik Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának megszavazása. Ezzel ugyanis mindenképpen meg kell várni a törökök egyetértését is, tehát nem rajtunk múlik.
- Magyarország szuverén ország, a parlamentje a saját belátása szerint állapítja meg a napirendjét - jelentette ki Kövér, megemlítve, hogy a kormánypárti frakcióban vita alakult ki a csatlakozás ratifikációjáról. A Fidesz-frakcióban szokatlan egyet nem értést egyrészt az okozza, hogy a svédek és a finnek korábban kritikával illették a magyar jogállamiságot, most meg "szívességet kérnek". Szerinte a csatlakozásra váró országok számszerűsíthető károkat okoztak magyarországnak azzal, hogy hozzájárultak az uniós támogatások befagyasztásához.
Másrészt a képviselők aggódnak a háborús veszély miatt, mert Finnországnak 1340 kilométeres közös határa van Oroszországgal. Ez szerinte növeli egy katonai konfliktus veszélyét. (A tavaly lerohant Ukrajna nem volt a NATO tagja - szerk.)
Kövér felhozta, hogy a NATO és az unió országai eddig 60 milliárd dollárnyi felszerelést küldtek Ukrajnának, amivel "részesei lettek a háborúnak". Kifogásolta, hogy a NATO és az EU nem a béke felé tesz lépéseket, pedig megoldást kellene találni, amely figyelembe veszi Ukrajna területi integritását és "Oroszország jogos biztonsági igényeit".
Az Országgyűlés elnöke manapság "a szovjet megszállás utolsó éveiben" érzi magát, de nem az orosz agresszió miatt, hanem mert az Európai Unió folytatja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. Mint fogalmazott, "a munkásmozgalmi értékek helyébe az európai értékek léptek."
Kövér szólt a gyermekvédelmi törvény várható szigorításáról is, amelyhez szerinte "komplex és higgadt" megközelítésre van szükség, és a büntetőjog mellett érinti az oktatási intézményeket és a médiát is. Ehhez "át kell tekinteni" a nem Magyarországon letelepedett, de itt elérhető médiumok szabályozását.
