Hivatalos: a kormány még 500 ezer munkahelyet akar – öregeknek, fiataloknak és vendégmunkásoknak

6 perc

2024.11.18. 05:30

2024.11.18. 07:10

Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.

A magyar kormány foglalkoztatási célkitűzése, hogy a 20-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2030-ra érje el a 85 százalékot – olvasható az Európai Bizottságnak benyújtott Középtávú Költségvetési-strukturális Tervben (KKT). A KKT vette át a konvergenciaprogramok szerepét az uniós eljárásrendben. A tagállamok először idén nyújtották be az előrejelzéseiket és vállalásaikat az új formában – Magyarország túlzottdeficit-eljárás alá került az évek óta túl magas költségvetési hiány miatt, így a kormány ebben a dokumentumban vázolta, milyen módon kívánja tartósan és fenntarthatóan évi 3 százalék alá szorítani az éves költségvetési hiányokat, illetve csökkenő pályára állítani az államadósságot. És egyáltalán: hogyan képzeli a magyar gazdaság jövőjét a következő években.

A kormány beismerte: alig lesz idén növekedés, az államadósságot elinflálják

Az állam keveset, de nagyon drágán fogyaszt idén, ez felfújja a számszerű GDP-t, így válik lehetővé a 4,5 százalékos hiánycél tartása és egy hangyányi államadósság-csökkentés. Reálértéken a gazdaság mindössze 0,8 százalékkal nő. Az Orbán-kormány a következő évekre nagyon nagy spórolást ígért Brüsszelnek a túlzottdeficit-eljárásban.

Ha marad a létszám, automatikusan meglesz

A 85 százalékos foglalkoztatottság elérésére tett vállalás egyszerre ambiciózus és visszafogott.

Ambiciózus egyrészt uniós összehasonlításban. A 20-64-es korcsoport foglalkoztatottsági rátája 2023-ban Magyarországon 80,7 százalék volt. Ez az egyik legmagasabb érték az EU-ban. Az uniós átlag 75,3 százalék volt. A 85 százalékot egyetlen tagállam sem érte el, az élen Hollandia állt 83,5 százalékkal. (A nem EU-tag Izlandon volt a korcsoport foglalkoztatottsága valamivel 85 százalék fölött.)

Ugyanakkor a korcsoport foglalkoztatottsági rátája Magyarországon évek óta nő – azokban az években is, amikor számszerűen csökken a foglalkoztatottság. Az ok a demográfiában keresendő:

a népességfogyás miatt a korcsoport létszáma is folyamatosan fogy.

A foglalkoztatottsági rátákból visszaszámolva 2014-ben még valamivel több mint 6 millió főből állt a 20-64-es munkaerő. 2023-ra már csak 5,67 millió főből. Ha az elmúlt évek nagyjából évi 40 ezer fős fogyását kivetítjük 2030-ra azt kapjuk, hogy

a 85 százalékos foglalkoztatottság eléréséhez elég lesz a jelenlegi szűk 4,6 millió foglalkoztatott.

Akkor ugyanis már csak nagyjából 5,4 millió főből áll majd a korcsoport teljes munkaereje.

A foglalkoztatottság alakulása a 20-64 közötti korosztályban

No Description

Természetesen egyre nagyobb kihívás lesz megtartani a korcsoportban a 4,5 milliós foglalkoztatotti létszámot úgy, hogy a rendelkezésre álló munkaerő folyamatosan csökken.

Fogy a munkaképes korú népesség

A foglalkoztatás további bővítése a teljes munkaképes korú lakosságot (általában a 15-74 közötti korcsoportot szokás ide érteni) tekintve komoly korlátokba ütközik – írja mélyelemzésében a jegybank.