#népességfogyás


A kormány budapesti demográfiai csúcsán azt is megtudtuk, miért kap több lájkot egy kutya a gyereknél

Gyerekeknél több lájkot kapott kutyák, karrier miatt későn szülő nők és a kimondhatatlan tragédiát jelentő terhességmegszakítások is szóba kerültek a IV. Budapesti Demográfiai Csúcs első napján, ahol férfi felszólalók keresték a megoldást a családpolitika kihívásaira. A közönség megtudhatta azt is, hogy az édesanyák hősök, mert ők kelnek fel a gyerekhez hajnalban, a nyugati baloldal pedig az LMBTQ-lobbival és a gender propagandával támadja a hagyományos családmodellt.











Jorgen Randers: „Végre azokat a nőket kellene jutalmazni, akik nem alapítanak nagycsaládot”

Jó pénzért bárkiknek elmagyarázom, mekkora marhák – mondja Jorgen Randers, a klímastratégia professzora, a Norvég Üzleti Iskola volt igazgatója. A 75 éves akadémikus állítja, a Föld lakossága 2050 után gyors csökkenésnek indul, a felmelegedést viszont a katasztrófa határáig tolja az emberi önzés. A legutóbbi HVG-ben megjelent interjú a magyar kormányoldalon több véleményformálót is felzaklatott.






Család: több lett, maradhat?

Járványszerűen terjedő szingliség, válások mindenütt, apadó gyermekvállalási kedv. Ha a család mint közösség változásairól van szó, rendre megszületik a morális pánik. Minimum a nemzet, de leginkább az emberiség halálát látjuk minden „újabb” társadalmi trendben. Holott a családi együttélés terén az emberiség szinte már mindent (is) kipróbált.




Látványosan csökken világszerte a gyerekszám

1950 óta felére csökkent az egy nőre jutó gyermeke száma a világban: hetven évvel ezelőtt még 4,7 gyermek jutott egy nőre, mára ez a szám 2,4-re esett. A különféle térségek között jelentős különbségek vannak: Nigerben 7,1, Cipruson és Tajvanon viszont csak 1-1 gyermek az átlag. Magyarország 1,4-en áll, ami kevés a lakosság „újratermeléséhez”.