2022-ben egy lépéssel sem lettünk közelebb ahhoz, hogy Magyarország kevésbé legyen lábszagú, a józanságunkat viszont segít megőrizni, ha sírás helyett nevetünk, és ha nem engedjük el a demokráciába vetett hitünket.
A propaganda nagyon mély nyomot hagy az emberekben, annak hatása még egy esetleges rendszerváltás után is érződne – mondta a hvg360-nak Székely Csaba erdélyi drámaíró. A „másság lett az új zsidóság", de tág értelemben: mindenkit utálni kell, aki másként gondolkodik, nem áll be a sorba. Vajon létezik olyan, hogy egy társadalom hajlamosabb demokrácia helyett diktatúrát vagy féldiktatúrát választani? Interjú.
Lehet, hogy nőtt az elégedetlenkedők aránya, de nagy társadalmi változás nem történt, az emberek nem is pisszennek például az üzemanyag ársapkájának eltörlése miatt. Miért van ez így, mi okozhat repedéseket a NER-ben? Túlzás azt állítani, hogy hazugságban élünk? Erről beszélgettünk Kovách Imre szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont osztályvezető professzorával, az MTA levelező tagjával.
Az ország legizgalmasabb politikai szereplőjét mutattuk be idén tavasszal, ötrészes dokumentumfilm-sorozatban. Ahhoz, hogy feltárjuk Orbán Viktor személyiségét, és ami ennél is fontosabb, személyiségének változását, nagyon sok barátjával, kollégájával, társával beszélgettünk, egészen apró részletek is kiderültek. Az pedig árulkodó, hogy jelenlegi köréből egy szót sem mer róla szólni senki, nehogy baj legyen.
A Brüsszel elleni háborúzással Orbán Viktor épp akkor veszítheti el az uniós pénzek jelentős részét, amikor az országnak a legnagyobb szüksége lenne az eurómilliárdokra. A felfüggesztett támogatásokat csak drágán és átmenetileg lehet devizahitelekkel pótolni.
A magyar kormány feltett kézzel szemléli az országban dúló gazdasági szuperválságot, ötlete sincs, mivel fékezhetné az elszabadult gazdasági folyamatokat, úgyhogy inkább olcsó benzint ad a népnek, nehogy hirtelen ötlettől vezérelve tömegek induljanak a Karmelita kolostorhoz, hogy személyesen érdeklődjenek az esetleges érintettségéről és felelősségéről. Vélemény.
Ahhoz, hogy a magyar kormánymédiának még bármi hitelt adjon valaki, és ne szakítson vele, szükséges, hogy korlátolt legyen. Aki nem hülye, az átlát rajtuk.
Hiába károsak az árstopok, és kérdéses, hogy fékezik-e egyáltalán az inflációt, a kormány bevezet még néhányat. Év végére a magyar infláció lehet a legmagasabb az egész unióban, akármennyi sapka is van rajta. A kormány a valós okokról nem beszél, a mély problémák még felvetnék a párt felelősségét, és esetleg a megoldásukra is ki kellene találni valamit.
Mindent finanszírozó külföldi ösztöndíj. Szakmai lehetőségek az ország fejlesztésében, a XXI. századi innovációban. Trendi tudományos események, laza és inspiráló közszereplők. A felsorolás nem egy nyugati demokrácia ajánlata a fiataloknak, hanem a magyar kormány trójai falova, amellyel a vele kritikus értelmiséget igyekszik becserkészni. Cserébe nem kér mást, csak egy kis konformitást. Megnéztük, hogyan működik a kormányzati soft power a gyakorlatban.
Önkényes művész vagy önzetlen aktivista? Rendszerellenes vagy ellenzéki? Idealista vagy optimista? Életútjáról, a NER lebontásáról (vagy nem lebontásáról?), a tanártüntetésekről és a saját közéleti szerepéről kérdeztük a noÁr mozgalom alapítóját videós podcastunkban.
Épp akkor törli el az állam szociális ellátási kötelezettségének törvényi garanciáit az Orbán-kormány – s javasolja a bajba jutottaknak, hogy keressenek menedéket az egyházaknál –, amikor minden korábbinál nagyobb veszélye van egy újabb szociális válság kirobbanásának.
A tanár-diák tüntetés egy középosztálybeli sztori, és ha nincsenek erős szereplők a civil életben, akik össze tudják hangolni sérelmeiket a rendszer más áldozataiéval, az is marad – véli Gerő Márton szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, aki a társadalmi mozgalmakkal és a civil társadalommal foglalkozik. Szerinte unikum, hogy a tanárok, a diákok és a szülők együtt és aktívan lépnek fel, de a megmozdulások alapvetően a városi iskolák köré szerveződnek, és kérdés, elérik-e a sztrájk mellett kitartó kritikus tömeget, amely jelentősen megakaszthatja a hétköznapi élet menetét.
Miután a közös indulás kudarcot vallott, két tömörülés alakulhat ki és küzdhet meg egymással is az ellenzéki térfélen – véli Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója.
Most Törley Katalin és Palya Tamás nevét jegyeztük meg, korábban Pukli István volt a tanártüntetések hangadója, áttörés nélkül. A NER-t Hadházy Ákostól MTVA-s hírbemondókon át Ángyán Józsefig többen próbálták belülről is megrepeszteni, egyre csak egységesebb lett. 2010 óta látszik: a hatalom ellen a lelkiismeret semmit nem ér.