Azt a tényt, hogy a gyerekeknek az egészséges fejlődéshez olyan nagy szükségük van a mesékre, mint mondjuk a C-vitaminra, ma már nem vitatja senki. Ám az, hogy miféle mesékre, gyakran okoz gondot a szülőknek.
Látszólag egyszerű okra vezethető vissza, hogy a dánok évtizedek óta a világ legboldogabb nemzetei között vannak. Ez pedig a teljesítménykényszer helyett az empátiára, a sok szabad játékra, a hitelességre alapuló nevelés. Sajnos a magyar közoktatás semmit nem tanul a Lego és Andersen népétől.
A világ leggazdagabb embere, Bill Gates igen komolyan szabályozza gyerekei mobilhasználatát, de ezt jó okokkal teszi.
Az első hét év című gyermeknevelési tanácsadó kötet pontokba szedi, miért és hogy érdemes verni szülőként a gyerekeket. A vallási kiadvány terjesztője szerint nincs ezzel baj, mindez a Bibliából is következik. A magyar törvények viszont büntetik.
Arisztotelész nemcsak odafigyel a gyerekre éveken át, de vele együtt fejlődik is.
Az egyre durvuló gyerekbűncselekményekkel indokolták a kormánypártok, hogy két évvel, 12 évre leszállították a büntethetőségi korhatárt. A 2013-as módosítás óta az derült ki, hogy többnyire kisebb súlyú rablásokért kerülnek bíróság elé a 12–13 évesek.
Öngyilkosság, önvagdosás, skizoid tévképzetek, szétesettség és identitászavar – a borderline személyiségzavar néhány jellegzetessége. A borderline-osok a mai napig az orvostudomány páriái, pedig a tabusítás sokak életébe kerülhet, ráadásul a mai nárcisztikus társadalomban egyre több család „nevel ki” borderline gyereket. Interjú.
Egyértelmű tudományos álláspont híján a szülőkre van bízva, mennyire tiltják, hogyan segítik a gyerekek okostelefonos, táblagépes időtöltését.
Az elvek vak követése helyett jobb, ha időnként lehiggadunk, és újragondoljuk nevelési módszereinket.
Ahonnan érdemes lehet példát venni: az egyik baltimore-i általános iskolában meditációs technikákat tanítanak a gyerekeknek. Mondani sem kell, hogy mennyivel jobb a hangulat az iskolában, mint előtte.
Úgy látszik, a gyerekek fejében nem lehet valami egyszerre finom és egészséges is.
A Kiss László-ügy egyik állandó „érve”, miszerint a sportolóink sikerei, az olimpiák, a világbajnokságok, jaj, ezeket veszélyezteti, aki itt egy (illetve, mint kiderült: több) nemi erőszak kapcsán hepciáskodik.
Az Unicef Magyar Bizottság legújabb kutatásában felmérte, hogy a magyar szülők mit tartanak elfogadható nevelési eszköznek, mit gondolnak a fegyelmezésről, a testi és a lelki bántalmazásról.
A közoktatás célja nem az, hogy készen kapott törvények csodálatára neveljen, hanem hogy mindenkit képessé tegyen a törvények kritikájára és kijavítására.
Aggódva nézem a magyar közoktatás alakulását. És aggódva nézem az oktatás alakulásáért aggódók lépéseit. Egymást olthatja ki a sok jóhiszemű, de nem átgondolt tiltakozási akció. Ja, és könyörgök: hagyjuk ki a gyerekeket!
Vajon a gyerek földi létének értelmét az adja, hogy kibontakoztassa magát? S a feladatunk csak az lehet, hogy segítsünk neki kibontakozni a maga legbensőbb törvényei szerint? El kell döntenünk – szülőnek, iskolának.
Nem az állam biztosítja az oktatás minőségét, erre csak a pedagógusok és az iskolák képesek. Az állam felelőssége mégis hatalmas: olyan körülményeket kell teremtenie, melyek ösztönzik, kikényszerítik és támogatják az oktatás minőségének folyamatos javítását.
Nagyjából mindegy, hogy ki az államtitkár, menesztése nem is szerepelt a tiltakozó pedagógusok listáján. Valódi változásokra viszont azért nincs esély, mert azok a NER lényegét érintik.
Tárcasorozatunkban ezúttal az iskola a téma. Különóra felnőtteknek.
Manapság meghosszabbodott az az időszak, amikor a szülők már nem nevelnek gyerekeket, de még egyáltalán nem idősek. Az így kialakuló űr – amit „üres fészek” vagy „árvaház” szindrómának is szoktak nevezni – betöltésére gyakran hibás recepteket találunk, és egyik jellemzője a gyermek el nem engedése.
